A kéthavonta megjelenő Bécsi Napló 2017. évi január-februári számában példátlan rágalmazásra ragadtatta magát a Magyarok Világszövetségével és annak elnökével szemben. Ezt az irományt olvasva, és ismerve számos állításának elképesztően valótlan voltát, joggal merül fel az olvasóban az a kérdés, amelyet a Magyarok Világszövetségének korábbi elnökhelyettese, Fuksz Sándor is felvet: Mi értelme van annak, hogy ennyi valótlan állítást, ilyen sok rágalmat és becsületsértést elkövető lapot magyar emberek olvassanak? Cui prodest? Avagy kinek az érdeke? A magyarságnak semmiképpen. Az eset megszólalásra késztette a magyar közélet számos szereplőjét. Alább közzétesszük Borbély Zsolt Attila hozzászólását.
A Magyarok IX. Világkongresszusa keretében megtartott Kárpát-medencei magyar vértanúság című konferencia rámutatott arra, hogy az Árpád-kortól a második világháború végéig, 1945-ig évszázadokon keresztül elkövetett magyarirtásokat, kegyetlenkedéseket, amelyek között „a legvéresebbek az ún. oláh- és rácjárások voltak”, és amelyeknek sok százezer magyar áldozata volt, fel kell tárni és a világ tudomására kell hozni, különösen az utódállamok többségi nemzeteinek tudomására. Elsősorban azért, hogy mindezek ne ismétlődhessenek meg. Ebbe a világkongresszusi felhívásba illeszkedik be Gábor Ferenc legújabb könyve, amely a Fekete-Körös völgyi magyarság ellen elkövetett népirtás-sorozat utolsó helyszínén, Gyantán történteket eleveníti meg. Írmagja se maradjon a címe Gábor Ferenc új könyvének, amelyet 40 részes folytatásban teszünk közzé, megelőzve annak nyomtatásban való megjelenését.
A kéthavonta megjelenő Bécsi Napló 2017. évi január-februári számában példátlan rágalmazásra ragadtatta magát a Magyarok Világszövetségével és annak elnökével szemben. Ezt az irományt olvasva, és ismerve számos állításának elképesztően valótlan voltát, joggal merül fel az olvasóban az a kérdés, amelyet a Magyarok Világszövetségének korábbi elnökhelyettese, Fuksz Sándor is felvet: Mi értelme van annak, hogy ennyi valótlan állítást, ilyen sok rágalmat és becsületsértést elkövető lapot magyar emberek olvassanak? Cui prodest? Avagy kinek az érdeke? A magyarságnak semmiképpen. Az eset megszólalásra késztette a magyar közélet számos szereplőjét. Alább közzétesszük Dr. Drábik János hozzászólását.
A Magyarok IX. Világkongresszusa keretében megtartott Kárpát-medencei magyar vértanúság című konferencia rámutatott arra, hogy az Árpád-kortól a második világháború végéig, 1945-ig évszázadokon keresztül elkövetett magyarirtásokat, kegyetlenkedéseket, amelyek között „a legvéresebbek az ún. oláh- és rácjárások voltak”, és amelyeknek sok százezer magyar áldozata volt, fel kell tárni és a világ tudomására kell hozni, különösen az utódállamok többségi nemzeteinek tudomására. Elsősorban azért, hogy mindezek ne ismétlődhessenek meg. Ebbe a világkongresszusi felhívásba illeszkedik be Gábor Ferenc legújabb könyve, amely a Fekete-Körös völgyi magyarság ellen elkövetett népirtás-sorozat utolsó helyszínén, Gyantán történteket eleveníti meg. Írmagja se maradjon a címe Gábor Ferenc új könyvének, amelyet 40 részes folytatásban teszünk közzé, megelőzve annak nyomtatásban való megjelenését.
A kéthavonta megjelenő Bécsi Napló 2017. évi január-februári számában példátlan rágalmazásra ragadtatta magát a Magyarok Világszövetségével és annak elnökével szemben. Ezt az irományt olvasva, és ismerve számos állításának elképesztően valótlan voltát, joggal merül fel az olvasóban az a kérdés, amelyet a Magyarok Világszövetségének korábbi elnökhelyettese, Fuksz Sándor is felvet: Mi értelme van annak, hogy ennyi valótlan állítást, ilyen sok rágalmat és becsületsértést elkövető lapot magyar emberek olvassanak? Cui prodest? Avagy kinek az érdeke? A magyarságnak semmiképpen. Az eset megszólalásra késztette a magyar közélet számos szereplőjét. Alább közzétesszük Fuksz Sándor hozzászólását.
A Magyarok IX. Világkongresszusa keretében megtartott Kárpát-medencei magyar vértanúság című konferencia rámutatott arra, hogy az Árpád-kortól a második világháború végéig, 1945-ig évszázadokon keresztül elkövetett magyarirtásokat, kegyetlenkedéseket, amelyek között „a legvéresebbek az ún. oláh- és rácjárások voltak”, és amelyeknek sok százezer magyar áldozata volt, fel kell tárni és a világ tudomására kell hozni, különösen az utódállamok többségi nemzeteinek tudomására. Elsősorban azért, hogy mindezek ne ismétlődhessenek meg. Ebbe a világkongresszusi felhívásba illeszkedik be Gábor Ferenc legújabb könyve, amely a Fekete-Körös völgyi magyarság ellen elkövetett népirtás-sorozat utolsó helyszínén, Gyantán történteket eleveníti meg. Írmagja se maradjon a címe Gábor Ferenc új könyvének, amelyet 40 részes folytatásban teszünk közzé, megelőzve annak nyomtatásban való megjelenését.
A Magyarok IX. Világkongresszusa keretében megtartott Kárpát-medencei magyar vértanúság című konferencia rámutatott arra, hogy az Árpád-kortól a második világháború végéig, 1945-ig évszázadokon keresztül elkövetett magyarirtásokat, kegyetlenkedéseket, amelyek között „a legvéresebbek az ún. oláh- és rácjárások voltak”, és amelyeknek sok százezer magyar áldozata volt, fel kell tárni és a világ tudomására kell hozni, különösen az utódállamok többségi nemzeteinek tudomására. Elsősorban azért, hogy mindezek ne ismétlődhessenek meg. Ebbe a világkongresszusi felhívásba illeszkedik be Gábor Ferenc legújabb könyve, amely a Fekete-Körös völgyi magyarság ellen elkövetett népirtás-sorozat utolsó helyszínén, Gyantán történteket eleveníti meg. Írmagja se maradjon a címe Gábor Ferenc új könyvének, amelyet 40 részes folytatásban teszünk közzé, megelőzve annak nyomtatásban való megjelenését.
Az MVSZ erkölcsi alapja
A magyar kérdés rendezése
nem tűr halasztást
Adakozók: | 590 | Fő |
Országok: | 17 | |
Települések: | 191 | |
Alakítók: | 72 | Fő |
Összesen: (2012.04.26) | 8669908 | Ft |