HomeA Bécsi Napló MVSZ-cikkének valótlan állításai - Tényfelsorolás

A Bécsi Napló MVSZ-cikkének valótlan állításai - Tényfelsorolás

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Amint arról Vajta Dénes tudósításában beszámoltunk, a Bécsi Napló legrissebb számában egy olyan írás jelent meg, amely számos valótlanságot tartalmaz, és amely durván rágalmazza a Magyarok Világszövetségének egészét valamint annak elnökét, Patrubány Miklóst. A Magyarok Világszövetsége egy összeállítást készített, amelyben tényszerűen felrorolja és cáfolja a Bécs Naplóban megjelent cikk valótlan állításait. Az MVSZ arra kéri tisztségviselőit, tagjait és híveit, hogy e tények ismeretében foglaljanak állást, írják meg véleményüket a Bécsi Naplóról a Bécsi Naplónak és a magyar nyilvánosságnak. Alább és csatoltan közzétesszük az ominózus rágalmazó írást és az MVSZ tényszerű helyreigazításait.

 

 

A Bécsi Naplóban megjelent Papp László-cikk[1] valótlan állításai

(Bécsi Napló, XXXVIII. évfolyam 1. szám, 2017. január-február, 5. oldal)

Papp László Amerikában élő demokrata párti, liberális beállítottságú politikus, aki 1996-1999 között az MVSZ Nyugati Régiójának elnöke volt. Mandátuma 2000-ig tartott volna, ám a Régió – mandátuma letelte előtt egy évvel –, a testületi határozatoktól való eltérése miatt leváltotta régióelnöki tisztségéből. 2000 óta nem visel tisztséget a Magyarok Világszövetségében.  2017-es megszólalása a Bécsi Naplóban váratlan, és sok valótlan állítást tartalmaz, amelyeket pontosítani kell.

Elöljáróban le kell szögezni, hogy az írásban két helyen is előforduló, Csoóri Sándort méltató állítások hiteltelenül hangzanak Papp László tollából, hiszen ő volt a legkövetkezetesebb bírálója Csoóri Sándor elnöki ténykedésének, nyíltan alkalmatlannak nyilvánítva őt az MVSZ elnöki tisztére. Az említett szövegrészek:

„Csoóri Sándor személyében karizmatikus és hiteles személyt választottak meg elnöknek.” 

majd lennebb:

„Csoóri kiváló eszmei vezetője volt a Világszövetségnek…”

A valóságban Papp László mindent elkövetett annak érdekében, hogy Csoóri Sándort elmozdítsa az MVSZ elnöki tisztéből. Próbálkozásai közül kettő széles körben ismert és letagadhatatlan.

1996 tavaszán meghívta Amerikába Patrubány Miklóst, aki akkor az MVSZ Elnökségének egyszerű tagja volt. A meghívás ideje alatt arra kapacitálta vendégét, hogy ősszel induljon Csoóri ellenében az MVSZ elnöki tisztéért, biztosítva őt a Nyugati Régió támogatásáról. Patrubány nem vállalta a jelöltséget, és erről hazatérte után tájékoztatta Csoóri Sándort.

1999. április 10-én az MVSZ rendes közgyűlésén Papp László vezetésével a Nyugati Régió bizalmatlansági indítványt fogalmazott meg Csoóri Sándorral szemben, követelve lemondatását. Az ügyből óriási vita támadt, amelyre ráment a Küldöttgyűlés építő munkára szánt ideje. A nyugati Régió hajthatatlan maradt. Végül titkos szavazás döntött Csoóri Sándor további sorsáról. A titkos szavazás eredménye döntetlen volt: szám szerint ugyanannyian követelték Csoóri menesztését, mint ahányan maradását. Történt ez úgy, hogy Patrubány Miklós felszólította a nagy számban jelen levő erdélyi küldötteket, hogy szavazzanak Csoóri Sándor maradására…

A fentiek ismeretében felmerül, hogy miként írhatta mostani méltató sorait Csoóri Sándorról Papp László? Feledtette volna vele minden Csoóri-ellenességét az azóta eltelt két évtized? Netán nem is ő írta a mostani sorokat?

Következzenek a pontosítások.

Papp-állítás:

„Csoóri Sándor munkatársul Bakos Istvánt javasolta titkárnak.

A következő tíz év munkájának, majd az azt követő szomorú tíz év történetének összefoglalása a most megjelent könyv: Bakos István – Nemzetépítő kísérlet? A Magyarok Világszövetségének Kronológiája 1989-2000. Lakitelek, Antológia Kiadó, 2016. 462 oldal.”

Pontosítás:

            Bakos István 1994-ben lett a Magyarok Világszövetségének alkalmazottja, főtitkári beosztásban. Megbízása 1998-ig tartott, amikor megszűnt mind főtitkári, mind alkalmazotti státusa az MVSZ-ben. Papp László által szóba hozott könyve az 1989-2000 közötti időszakról szól, ami semmiképpen nem tíz, meg azt követően újabb tíz, azaz húsz év története. Ám ez a fura összeadás Papp László legkisebb tévedése.

 

Papp-állítás:

            „Amikor 2000-ben Patrubány Miklóst 7 szavazat többséggel elnökké választották, az anyaországi és a nyugati régió megosztott volt, hogy Szakály Sándort, vagy Boross Péter támogassuk-e elnöknek.”

Pontosítás:

2000-ben, abban a fordulóban – a negyedikben –, amikor Patrubány Miklóst 7 szavazat többséggel elnökké választották, akkor Szakály Sándor már nem is volt versenyben, hiszen ő kiesett már az első forduló után. (Az első fordulóban sem sok vizet zavart, hiszen nem sok szavazatott kapott, összesen 40-et a 300-ból, ekképp: Magyarország: 12, Nyugat: 26, Kárpát-medence: 2)

 

Papp-állítás:

„A nyugatiak részéről egy Dél-Amerikából hazaköltözött, de valamilyen módon még mindig nyugatinak számító küldött nagy propagandát folytatott Patrubány mellett, némi eredménnyel, aminek következtében a nyugatiak egy része Patrubányra szavazott”

Pontosítás:

            A Papp László által névtelenül említett személy bizonyára Emődy Csaba, azzal a pontosítással, hogy ő jóval a szóban forgó tisztújítás után telepedett haza Magyarországra.

            Ami pedig a Papp László által említett „némi eredmény”-t illeti, amellyel a „nyugatiak egy része Patrubányra szavazott”, vessünk egy pillantást a Boross Péter és Patrubány Miklós között lezajlott mindent eldöntő, negyedik szavazás eredményére: a nyugatiak közül 55-en szavaztak Patrubányra, míg Boros Péterre 34-en. Tehát Patrubány Miklós kapta a nyugatiak szavazatainak 62%-át. Ezt nevezi Papp László „némi eredmény”-nek, a „nyugatiak egy rész”-ének!?

 

Papp-állítás:

„Ez a tag aztán a választás után pár hónapra ki lett utasítva a Világszövetségből, mint mindenki más is, aki nem parírozott.”

Pontosítás:

            Papp László állításával szemben az igazság az, hogy Emődy Csaba 2001 őszén, egy elnökségi ülésen – mindenki megdöbbenésére – önként jelentette be távozását az MVSZ Elnökségből. Egy órával bejelentése előtt így szólt Patrubány Miklóshoz: „Bármi történne a jövőben, tudd, hogy a barátom voltál és az is maradsz…” Emődy Csaba él. Talán egyszer felfedi önkéntes távozásának igazi okát. Az viszont tény, hogy senki nem utasította ki az MVSZ-ből, és legkevésbé Patrubány Miklós.

 

Papp-állítás:

            „Így lett Patrubány az erdélyiek és Rácz Sándor támogatásával, meg némi nyugati segítséggel is elnök.”

Pontosítás:

            Ad. 1. A „némi nyugati segítség”-ről már fentebb szóltuk. Ami az erdélyiek támogatását illeti, az valóban nagyfokú, akár 100%-os is lehetett, hiszen az erdélyi küldöttség egy emberként felsorakozott Patrubány Miklós mellett – püspökök, politikai foglyok, professzorok és akadémikusok egyaránt. (Hogy közülük csak néhányat említsünk: Tőkés László, Tempfli József katolikus püspök, Csiha Kálmán református püspök, Mózes Árpád evangélikus püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Buzás László és Kacsó Tibor volt politikai foglyok, Dr. Toró Tibor akadémikus.) Ám Erdélyt mindössze 59-en képviselték a Patrubányt megválasztó Küldöttgyűlésen, míg Magyarországot 100-an!

            Ad. 2. „Rácz Sándor támogatásával” írja Papp László. A valóság az, hogy a 2000-es tisztújítás idején Patrubány Miklós és Rácz Sándor nem is ismerték egymást. Rácz Sándor három évvel később, 2003-ban lett a Magyarok Világszövetségének tagja, és egyben tiszteletbeli elnöke, amely tisztséget 2013-ban bekövetkezett haláláig betöltött.

Papp-állítás:

            „a Benczúr utcai székház az elnök „egyszemélyes társasága” kezelésébe került.”

Pontosítás:

            A Benczúr utcai székház valóban, már 1994-ben, Csoóri Sándor elnöksége idején és az ő kezdeményezésére a Pax Pannoniae Kft. kezelésébe került. És a Pax Pannoniae Kft. valóban „egyszemélyes társaság”. Ám nem az „elnök” a tulajdonosa, ahogy azt Papp László állítja, hanem maga a Magyarok Világszövetsége. Micsoda különbség!

Papp-állítás:

            „Ez aztán Csoóri távozása után Patrubány zsebébe hullt, aki a székházat előbb öt évre a kínaiaknak adta bérbe, ugyanakkor jelzálog kölcsönt vett fel az épület egyes részeire külön-külön, amit nem fizetett vissza, így a bankok rátették a kezüket…”

Pontosítás:

            A „kínaiak” fogalmazás alatt a Kína budapesti nagykövetsége értendő, amely 6 évre (nem 5 évre, ahogy Papp állítja) valóban bérbe vette az ominózus ingatlant.

Az is megfelel a valóságnak, hogy a Magyarok VII. Világkongresszusának megrendezésére az MVSZ Küldöttgyűlése (nem Patrubány) 2008-ban részletes vita után 100 millió forintos jelzálog kölcsön felvételéről döntött. Ám a bankok sohasem „tették rá a kezüket” az ingatlanra. Az ingatlant nyolc évvel később – ugyancsak küldöttgyűlési határozat alapján –eladta ugyan az MVSZ. Ám az eladást nem a világkongresszusi kölcsön kényszerítette ki, hanem a 2008-ban kirobbant világgazdasági válság, aminek következtében az az épület, amely bérbe adva egy éve alatt kitermelte volna a világkongresszusi hitelt, nyolc évig üresen állt, és amely világgazdasági válság súlyosan érintette többek között az MVSZ gazdálkodó Kft-jét, a Pax Pannoniae Kft-t is. A magyar gazdaságban végbement csődsorozatba a Kft. bérlői közül számosan belesodródtak, és ekképp a Kft. bevételei olyannyira lecsökkentek, hogy az adósságok halmozódását azzal sem lehetett megállítani, hogy ötödik éve télen is fűtetlen maradt az MVSZ székháza. Az hogy Benczúr utcai ingatlant egyértelműen a világgazdasági válság miatt kellett eladni, abból is látható, hogy a Pax Pannoniae Kft. által a világgazdasági válság eredményeként felhalmozott tartozásnak mindössze 20%-át tette ki a 2008-as világkongresszusi jelzálog kölcsön.

Papp-állítás:

            „A Semmelweis utcai volt Nemzeti Kaszinó, majd Szovjet-Magyar Társaság székházát, Boros Péter juttatta az MVSZ tulajdonába, miniszterelnöksége majdnem utolsó intézkedéseként az egész magyarság hasznára szánva. Azóta annak üzleteit, irodáit, előadó termét bérbe adva tud Patrubány gazdálkodni a közvagyonnal.”

Pontosítás:

            Ad. 1. Boross Péter miniszterelnök valóban az MVSZ birtokába (nem tulajdonába!) juttatta a Semmelweis utcai székházat. Ez 1994-ben történt. Patrubány Miklóst 6 évvel később választották elnökké. Már Csoóri Sándor elnöksége idején is, amikor évi 200 millió forint állami támogatást kapott az MVSZ, akkor is bérbe adták e székház „üzleteit, irodáit, előadó termét”…

            Ad. 2. Ami a „közvagyonnal” való „gazdálkodást” illeti: Csoóri Sándor, mint az MVSZ elnöke komoly tiszteletdíjat vett fel. Papp László idején az MVSZ elnökségének tagjai – ide értve a tengeren túliakat  is – évente hatszor-nyolcszor utaztak haza „közpénzből”. Patrubány Miklós 1996-ban történt elnökhelyettessé választása óta ingyen látja el tisztségét. 2000 óta a tengeren túli MVSZ választott tisztségviselők is saját zsebből fizetik útiköltségeiket, amikor az MVSZ testületi üléseire utaznak. Mint már említettük, Papp László 2000 óta már nem tartozik közéjük…

Papp-állítás:

            „Hiszen a Magyarok Világszövetsége román állampolgár kezében már nem magyar, a diaszpóra jeles képviselőinek kizárásával nem a világé és nem is szövetség, mert egy személy által kiválasztottak társaság, illetve még inkább politikai párt.”

Pontosítás:

            Ad. 1. Patrubány Miklós valóban román állampolgár, mint volt Sütő András, mint amilyen Kányádi Sándor, Tőkés László, Böjte Csaba, Gergely István, Kató Béla és még elegen. De ettől még van olyan magyar mint bárki magyarországi vagy a nyugati magyar szórványbeli! Kérdezzük meg Papp Lászlótól: Volna-e a külhoni magyaroknak magyar állampolgársága Patrubány Miklósnak az MVSZ élén végzett munkája nélkül?!

            Ad. 2. Az MVSZ „diaszpóra”-beli tagjai közül mindössze az USA-beli Menczel Józsefet zárta ki az MVSZ Elnöksége mióta Patrubány Miklós az elnök. Ő lenne a Papp László által többes számban emlegetett „diaszpóra jeles képviselői”?

            Ad. 3. Mitől lenne politikai párt az MVSZ? – kérdezzük Papp Lászlótól. Az MVSZ Patrubány Miklós elnöksége óta valóban pártok fölött álló, és azoktól független szervezet, szemben Csoóri Sándor elnöksége idejével, amikor az MVSZ és MDF mint kormánypárt összefonódása jelentős volt.

Papp-állítás:

            „Az idén a Magyarok IX. Világkongresszusa hatnapos rendezvényein a Patrubány Miklós István Ádám által meghívott „felsőházi elvű küldöttek” valamint a szintén általa válogatott „népképviseleti, azaz alsóházi elvű küldöttek” vettek részt, és választották őt újra elnöknek.”

Pontosítás:

            Ad. 1. A Magyarok IX. Világkongresszusának küldöttei valóban „felsőházi elvűek” illetve „népképviseleti, azaz alsóházi elvűek” fele-fele arányban. A felsőházi elvűeket betöltött tisztségük – püspökök, rektorok, főszerkesztők – alapján hivatalból illeti meg a világkongresszusi küldötti státus. Az alsóházi elvűeket – képviselőket, polgármestereket – pedig az MVSZ-től függetlenül választották meg tisztségükbe. Világkongresszusi küldötti státusuk pedig ebből fakad. Nem az MVSZ elnöke választja ki őket.

            Ad. 2. Az MVSZ elnökét, miként valamennyi szövetségi szintű tisztségviselőjét nem a világkongresszusi küldöttek választják meg, hanem az MVSZ Küldöttgyűlése. Az MVSZ Küldöttgyűlésének tagjait – térségenként száz-száz főt – az MVSZ egyes országokbeli tagjainak közgyűlése választja meg négyévenként. Semmiképpen sem az MVSZ elnöke válogatja ki őket megannyi országban.

Papp-állítás:

            „Aki jobban szeretne belelátni az úgynevezett „Magyarok Világszövetsége” jelenlegi tevékenységébe, annak ajánlom Patrubány Miklós Sipos Attila kérdéseire adott válaszait:

            „Nincs jelentősége a magyarországi bíróságok MVSZ-t és személyemet elmarasztaló ítéleteinek. A pénzbírságokat a bal zsebemből kifizetem. A bíróságok egyébként is elfogultak velem szemben. Én román állampolgár vagyok. Velem szemben nem tehetnek semmit sem. Magyarországon vagyonom nincs. A gépkocsik és a lakhelyem a Magyarok Világszövetsége tulajdonában van. Azt nem vehetik el tőlem. Az MVSZ jó anyagi körülmények közé került, miután eladtam a Benczúr utca 15. szám alatti ingatlanokat. Az MVSZ pénze felett én rendelkezem. Én vagyok a bejegyzett számlatulajdonos, mint az MVSZ elnöke. Attól, hogy a bíróságok négyszer is kimondták az elnökválasztások jogtalanságát, attól még nem szűnt meg a számla feletti rendelkezési jogom. Ebben a szervezetben az van, amit én, az elnök akarok. Ha egy-két tag akadékoskodik, azok ellen etikai, fegyelmi eljárást kezdeményezek és megszüntetem a tagsági viszonyukat. A portára leadom, hogy nem léphetnek be az épületbe.””

Pontosítás:

            Ad. 1. Patrubány Miklós ilyen interjút soha senkinek nem adott.

            Ad. 2. Ezt az egész „interjút” vélhetően Papp László találta ki. Amennyiben nem ő találta ki, hanem olvasta valahol, akkor mutasson rá Sipos Attila személyére: kicsoda Sipos Attila, és hol publikálta ezt a valótlanságoktól hemzsegő, becsületsértő írást?

Papp-állítás:

            „Na de lépjünk vissza a mai szégyenletes állapotból és nézzük az előzményeket. 1918. november 26-án a Magyar Tudományos Akadémia székházában megalakult Külföldi Magyarok Szövetsége célul tűzte ki a külföldi Magyar egyesületek erősítését és újak szervezését.”

Pontosítás:

            Papp László a mai „szégyenletes állapot”-tal szembe állítja az 1918. novemberében alakult akármit. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni:

            Ad. 1. A kommunizmus bukása óta újjászerveződött MVSZ-ben soha sem esett szó a Papp László által emlegetett Külföldi Magyarok Szövetségéről.

            Ad. 2. Milyen szervezet is lehetett az, amely kevesebb mint egy hónappal Tisza István miniszterelnök meggyilkolása, és Károlyi Mihály aznapi országvezetővé „választása” után, a vesztes világháború padovai fegyverletétele után három héttel,  a Károlyi Mihály árulása következtében létrejött országvesztő belgrádi katonai egyezmény aláírása után két héttel, és az Erdély elszakadását kimondó gyulafehérvári román nemzetgyűlés előtt öt nappal a külföldi magyarokért alakul meg… ??!!

            Ad. 3. Amint azt az MVSZ Alapszabálya is kimondja, az MVSZ az 1859-ben Párizsban, Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által alapított Magyar Nemzeti Igazgatóságot tekinti jogelődjének, és semmilyen közösséget nem vállal a hazaáruló Károlyi Mihály illegitim kormányzása idején létrejött egyetlen szerveződéssel sem. Ha 1918. november 26-án létre is jött bármilyen külföldi magyarokkal „törődő” szervezet, azzal csak Károlyi Mihályok, Papp Lászlók közösködhetnek.

Papp-állítás:

            „Bakos István 5 évig, 1994-től 1999-ig volt az MVSZ főtitkára. Nem szeretném részletezni azt a koncepciós perek hangulatát idéző elnökségi ülést, amelyen Patrubány, az elnökségi tagok többségének hallgatólagos hozzájárulásával őt kifúrta. Erre az adott alkalmat, hogy a titkári szerződés megújítása volt napirenden. Az elnökség megegyezése értelmében az elnök, alelnök és régióelnökök tettek javaslatot a titkár személyére. Én az egészet formalitásnak tekintettem, mert szerintem Bakos kiváló munkát végzett. Meglepetésemre az ő nevét egyedül én javasoltam.”

Pontosítás:

            Papp László briliánsnak nem mondható logikájának mintapéldája ez az okfejtés. Egész írásának hangnemével összhangban ugyan Patrubány Miklóst kárhoztatja Bakos kifúrásával, de ugyanakkor elismeri, hogy a főtitkár személyére való javaslattételre jogosult 5 személy – Csoóri Sándor elnök, Patrubány Miklós elnökhelyettes, Dobos László, Kurucz Gyula, Papp László –régióelnökök – közül egyedül ő, azaz egy fő az ötből látta Bakost alkalmasnak arra, hogy a főtitkári szerepkört újabb négy évre betöltse… (sic!) Az már ráadás a Papp-i logikára, hogy a döntést meghozó Elnökség tagjainak döntő többsége is alkalmatlannak látta Bakost a folytatásra.

            Még néhány megjegyzés ide kívánkozik:

            Ad. 1. Bakos István nem 5, hanem csupán 4 évig, 1994-1998 között volt az MVSZ alkalmazottja. Ezt annak a fényében fontos megjegyezni, hogy Bakos István 2016-ban, a kormánypártok látványos pénzügyi támogatásával megjelentetett egy olyan könyvet, amelynek már maga a tárgya is botrány: a Magyarok Világszövetségék újkori történetéről szól, miközben letagadja létének legutolsó 16 évét. Arról nem is beszélve, hogy Bakos úgy adja ki magát mintha az 1989-2000 időszak legavatottabb ismerője lenne, holott a Szövetségnek sem 1994 előtti, sem 1998 utáni életét nem ismerte.

            Ad. 2. Bakos István nem azért bukott meg az 1998-es főtitkári pályázaton, mert Patrubány Miklós „kifúrta” volna. Patrubány Miklós csupán szembesítette Bakost azokkal a súlyos ügyeivel, amelyeket a korábbi főtitkár mindenki által gondosan eltitkolva, az elnök, az elnökhelyettes és az elnökség tagjainak tudta nélkül követett el, és amelyekre az ülést megelőző héten derült fény. Patrubány Miklós szembesítő előterjesztése Csoóri Sándor javaslatára történt. De ez egy másik történet.

Papp-állítás:

            „Nemcsak emberek estek áldozatul.

            Kidobásra került az MVSZ egész történetének levéltára, amelyet dr. Kiss Dezső több évi alázatos munkával gyűjtött össze, ugyanígy az én szerkesztésemben megjelent a nyugati magyar szervezetek munkáját bemutató kötetek (Egyesült Államok, Európa, Dél-Amerika).”

Pontosítás:

            Ad. 1. Semmilyen, 2000-ben az MVSZ irattárában fellelhető anyag nem „került kidobásra”. Legkevésbé néhai dr. Kiss Dezső munkája, amelyet ellenkezőleg, az MVSZ alapításának jubileumi 75. évében, 2013-ban sajtószolgálatunk révén ötven részletben közzétettünk, az egyetemes magyarság szolgálatára. (Mely közzétételre dr. Kiss Dezső hiába várt Csoóri Sándor elnöksége és Bakos István főtitkársága idején.)

            Ad. 2. Még a Papp László szerkesztette köteteket sem dobták ki, jóllehet azokat valóban ki kellett volna dobni. Az ok prózai: az említett kötetek lényegében a nyugati magyarság szervezeteinek az adatait tartalmazták. Ám miután a szerkesztői munka felületes volt, a kötetek rengeteg téves adatot tartalmaztak. A Magyarok Világszövetsége nem úszta volna meg súlyos presztízsveszteség nélkül e kötetek forgalomba hozatalát. El sem dobálták azokat, mert a zúzdába küldés szokatlan az MVSZ tisztségviselői számára.

A végére hagytuk ezt a két Papp-mondatot:

            „Ahogy nem csak az állami, de társadalmi támogatottság is csökkent, úgy jutottak előtérbe azok, akik személyes politikai, anyagi, vagy presztízs szempontok érdekében akarták felhasználni a Világszövetség tekintélyét. Távol maradt a „magyar elit”, a tudományos, vallási és társadalmi vezetők többsége.”

Pontosítás:

            A fulmináns Papp-i logika ismételt megnyilvánulása az első mondat. Tehát jól figyeljünk: azok, akik „politikai, anyagi, vagy presztízs”-re vágynak, azt a szervezetet választják érvényesülésük eszközéül, amelyet sem az állam nem támogat („politikai” haszon), amelynek sem pénze nincs („anyagi” haszon), és amelyről a sajtó, ha egyáltalán bármit is ír, csak rosszat ír (presztízs haszon).

            Papp László állításaira további megjegyzéseket kell tennünk.

Ad. 1. „Társadalmi támogatottság”. 2000 után, jóllehet a magyar állam szembe fordult a Magyarok Világszövetségével, és megvonta teljesen anyagi támogatását, a magyar társadalom kitartott a Szövetség mellett. Csak így magyarázható, hogy pénz nélkül, a magyar kormánnyal és a kormánypártokkal szembe menve győzelemre tudta vinni a 2004. december 5-ei népszavazást a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadásáért. Igaz, a győzelem nem volt ügydöntő erejű. Miként 12 évvel később, 2016-ban a migránskvóta ügyi népszavazáskor sem. Pedig ekkor Orbán Viktor kormányfőként, a teljes magyar média támogatásával, és 17 milliárd forint ráfordításával vezette a kampányt…

            Ad. 2. A „magyar elit” eltávolodása. 1998-ban augusztusában, az MVSZ alapításának 60. évfordulóján Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök vezetésével a megjelent külhoni magyar püspökök azért panaszkodtak, hogy a magyarországi püspökök közül senki nem tisztelte meg a jubiláló Magyarok Világszövetségét. Pedig akkor olyan neveket ismerhetett az ország az MVSZ élén, mint Csoóri Sándor elnök, Bakos István főtitkár… (aki Aczél György elvtárs közvetlen munkatársaként szocializálódott, és Csoóri Sándor általi 1994-es főtitkári kinevezése kis híján szétfeszítette az akkori Magyarok Világszövetségét)

            Ad. 3. A Magyarok Világszövetségének 2000-ben megválasztott, országosan ismert tisztségviselői közül valóban többen „eltávolodtak” a Szövetségtől. Történt ugyanis, hogy 2000 májusában, az a Küldöttgyűlés, amely Patrubány Miklóst elnökké választotta, gróf Bethlen István miniszterelnök, gróf Teleki Pál miniszterelnök és gróf Wass Albert unokaöccse, báró Atzél Ferenc javaslatára elfogadott egy határozatot, amely kimondta, hogy:

            „Az MVSZ valamennyi választott tisztségviselője, főtitkára, főkönyvelője és a régióirodák vezetői megválasztásuk, illetve kinevezésük után legkésőbb 30 nappal kérjék az illetékes magyar hatóságtól átvilágításukat, és ennek megtörténtét 15 napon belül hitelt érdemlő módon igazolják az Elnökségnek. Aki ezt nem kéri, vagy azt a válasz kézhezvétele után 15 napon belül nem bocsátja az elnökség rendelkezésére, vagy ha az eredmény elmarasztaló, ezen bármelyik határidő letelte után semmiféle munkát nem végezhet a Világszövetségénél, azzal bárminemű kapcsolata automatikusan megszűnik.”

            A határozatot az újonnan megválasztott elnök végrehajtatta minden újonnan megválasztott tisztségviselővel. A döntő többség eleget tett a Küldöttgyűlések határozatának. De voltak, akik megtagadták átvilágosításukat. A történelmi hűség kedvéért soroljuk fel nevüket: Balogh László, Bors József, Demény Antal, Kellermayer Miklós, Kövy Zsolt, Papp Sándor, Pálfy G. István, Pozsgay Imre, Szakály Sándor, Szalay Endréné. Ennek következtében, a Küldöttgyűlés határozata alapján ők valóban „eltávolodtak” a Magyarok Világszövetségétől, még 2000-ben.

            Patrubány Miklós írásban közölte valamennyiükkel, hogy a Küldöttgyűlés határozatának jogkövetkezményei beálltak, és automatikusan megszűnt minden tisztségük és kapcsolatuk a Magyarok Világszövetségével.  Senki sem emelt panaszt. Papp László-i szóhasználattal élve, „eltávolodtak” a Magyarok Világszövetségétől…

           A Bécsi Naplóban megjelent rágalmazó írás itt olvasható.

MVSZ Sajtószolgálat

9142/170226

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)

 

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)

 

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

 

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

 

Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is. Hírlevelünkről való leiratkozáshoz, küldjön üres levelet a sajtoszolgalat@mvsz.hu címre, amelynek tárgy-rovatában mindössze ennyit közöl: Leiratkozás.

 


[1]Papp László: Mi lett a Magyarok Világszövetségéből?

 

 

e-max.it: your social media marketing partner

Megosztás


Az MVSZ erkölcsi alapja
Az MVSZ erkölcsi alapja
europa A magyar kérdés rendezése
nem tűr halasztást

Keresünk százezer magyar embert!

Adakozók:  590
Országok:  17  
Települések: 191  
Alakítók:  72
Összesen: (2012.04.26) 8669908 Ft

Közösségek önkormányzása az egyéni és kollektív jogok érvényesítésére



Az MVSZ erkölcsi alapja

Free business joomla templates