Kiegészítések

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

 

A Magyarok Világszövetségének

Javaslata

az Európai Alkotmánytervezet kiegészítésére

Közösségek önkormányzása az egyéni és kollektív jogok érvényesítésére

 

Budapest, 2003. július 14.

Elfogadta a Magyarok Világszövetségének elnöksége a 173/2003. sz. határozattal

A Magyarok Világszövetségének

Javaslata*

az Európai Alkotmánytervezet

kiegészítésére

 

Közösségek önkormányzása az egyéni és kollektív jogok érvényesítésére

Indoklás

A belső önrendelkezés jogán, amely államon belüli önigazgatás révén szavatolja a közösségek nemzeti önazonosságának megőrzését, a közösséghez tartozó személyek sajátos jogainak egyénenként és közösen gyakorlását,

az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet dokumentumaiban feltüntetett előírásoknak megfelelően, amelyeket az európai állam- és kormányfők által 1993-ban aláír Bécsi Nyilatkozat politikai kötelezettségekként fogalmaz meg,

az  Európa Tanács 1134\1990, 1177\1992, 1201\1993, 1255\1995. számú Ajánlásaiban a számbeli kisebbségben levő nemzetiségekre és a hozzájuk tartozó személyekre vonatkozó jogok érvényesítése céljából,

az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1334/2003. sz. Határozatát alkalmazva,

a Helyi Autonómia Európai Chartájában előírt rendelkezések szellemében, és az Európa Tanács által 1997-ben jóváhagyott Regionális Autonómia Európai Chartája tervezetének megfelelően,

a Nemzeti Kisebbségek Védelmére Vonatkozó Keretegyezmény által szavatolt teljes és tényleges állampolgári egyenlőség megvalósításáért,

a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában feltüntetett elvek tiszteletben tartása végett,

az Európai Unió Parlamentjének az Unió állampolgáraira  vonatkozó 1991 november 21. Határozatát figyelembe véve, amely a demokratikus belső önrendelkezés elvét, az állampolgárok közötti teljes és tényleges egyenlőséget, a helyi, regionális vagy csoport önkormányzást, a régiók közötti együttműködést hirdeti meg,

a tagállam területén hagyományos lakóterületéhez történelmileg kötődő, a többségi nemzettől eltérő nemzeti önazonosságú közösségeket, a teljes és tényleges egyenlőség szavatolásáért, megilleti a belső önrendelkezési jogból eredő közösségi önkormányzás, a helyi különleges státus, és a nemzeti alapú területi autonómia.

* Elfogadta a Magyarok Világszövetségének elnöksége a 173/2003. sz. határozattal.

PARTE II : LA CHARTE DES DROITS FONDAMENTAUX DE L’UNION

Fejezet  Titre V1     Nemzeti közösségek, népcsoportok, történelmi eurórégiók joga az  önkormányzáshoz

1.szakasz  Article II-47

Az Alkotmány elismeri és garantálja a tagállamok területén történelmileg jelenlevő valamennyi nép, nemzeti közösség és történelmi régió önkormányzáshoz való jogát és a közöttük meglévő szolidaritást.

2. szakasz  Article II-48 

A nemzeti közösségek, mint autonóm politikai alanyok, azonosak a számbeli kisebbségben levő kollektivitásokkal, amelyeknek szülőföldjükön történelmi, területi, települési, kulturális, nyelvi, vallási hagyományaik vannak, amelyeket összeköt a nemzeti önazonosságuk megőrzésére irányuló szolidaritás érzése, és amelyeknek tagjai egyéni elhatározásukkal, életmódjukkal és kapcsolatrendszerükkel e hovatartozást kinyilvánították és kinyilvánítják.

3. szakasz  Article II-49

A nemzeti közösségek valamint az ezekhez tartozók közösségben és egyénileg gyakorolt joga részét képezi az egyetemes emberi jogoknak, s mint ilyen, egyrészt a nemzetközi közösség joghatóságába, másrészt az államok szuverenitása alá, együttesen a nemzetközi együttműködés hatáskörébe tartozik.

4. szakasz  Article II-50

A nemzeti közösségek és tagjaik külön jogokkal bírnak, hogy megőrizhessék és gyakorolhassák nemzeti önazonosságukat a nemzetközi irányelveknek és a Helsinki Záró Okmánynak megfelelően. Ezen jogokat az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal megegyezően fogják gyakorolni.

5. szakasz  Article II-51

A nemzeti közösségek tagjai demokratikus módon választhatnak maguknak intézményeket ügyeik képviseletére és intézésére.

6. szakasz  Article II-52

A nemzeti közösségekhez tartozó személyek identitási szabadságának érvényesítése, a történelmi és területi feltételeknek megfelelően, a teljes értékű hatáskörrel felruházott, közösségi autonómia, a helyi különleges státus, valamint a nemzeti alapú területi autonómia révén valósul meg.

1. Alfejezet  Titre V2          A közösségi önkormányzás

7. szakasz  Article II-53

A közösségi autonómia magába foglalja a nemzeti közösséget és a hozzá tartozókat megillető kollektív és egyéni jogokat.

8. szakasz  Article II-54

A nemzeti közösségekhez tartozóknak joguk van a szülőföldhöz, a szülőföldön való élet szabadságához és zavartalanságához, a történelmileg kialakult települési és etnikai viszonyaik fenntartásához, a teljes és tényleges állampolgári egyenlőséghez.

9. szakasz  Article II-55

A nemzeti közösségeket és tagjait önigazgatási és e körben sajátos szabályozási és végrehajtási jog illeti meg az anyanyelvhasználat, az anyanyelvű kultúra, az oktatás, a hivatali- és közéleti, a társadalmi- és szociális tevékenység, a tájékoztatás terén.

10. szakasz Article II-56

A nemzeti közösségek önigazgatása szabad és időszakos, általános, közvetlen és titkos választások útján kijelölt önkormányzati testületek és tisztségviselők révén valósul meg.

11. szakasz  Article II-57

A nemzeti közösségek országos önkormányzati döntéshozó testületének a nemzeti önazonosságra, így különösen: az anyanyelvre, a kultúrára, nemzetük történelmére, a vallásra, a hagyományokra, a nemzeti szimbólumokra, valamint a közigazgatási területek határainak és nemzetiségi összetételének erőszakos megváltoztatására vonatkozó szabályozások területén döntési-, illetve jóváhagyási joga van.

12. szakasz  Article II-58

A közösségi autonómia a nemzeti közösség és tagjai számára szavatolja, különösen:

a)      a teljes és tényleges állampolgári egyenlőséget;

b)      a történelmi és területi feltételeknek megfelelő, államon belüli önigazgatást;

c)      az esélyegyenlőséget;

d)     az egyén nemzeti önazonosságának szabad vállalását, annak megélését és kinyilvánítását;

e)      az anyanyelv szabad használatát a közéletben, a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, az oktatásban és a közművelődésben;

f)       a nemzeti közösség tagjai által hagyományosan lakott közigazgatási egységekben, régiókban a közösséghez tartozó, illetve ezek anyanyelvét ismerő személyek kinevezését és alkalmazását az e) pontban feltüntetett területeken;

g)      anyanyelven önálló állami és felekezeti oktatási intézményrendszer kialakítását és működtetését, annak állami, normatív támogatásával;

h)      anyanyelven a szabad információhoz, az anyanyelvű írott és elektronikus sajtó működtetéséhez való jogot;

i)        a nemzeti szimbólumok szabad használatát, a nemzeti és vallási ünnepek zavartalan megtartását, az építészeti, kulturális, vallási emlékek, hagyományok megőrzését, ápolását, átörökítését;

j)        a szabad kapcsolattartást az anyaországgal és más közösségekkel, amelyekhez nemzeti, nyelvi, kulturális, történelmi kötelékek fűzik;

k)      az állam költségvetéséből az anyanyelvű oktatási-, nevelési- kulturális-, tudományos intézmények létesítésére és működtetésére elkülönített pénzalapok létszámarányos elosztását, illetve felhasználását;

l)        az államosított vagy az állam által bármi módon elvett egyházi-, közösségi-, személyi ingó és ingatlan vagyonok visszaszolgáltatását, illetve a méltányos kártalanítást;

m)    az egyén anyanyelve és nemzeti hagyományai szerinti névhasználatát.

2. Alfejezet  Titre V3        Sajátos státusú önkormányzás

13. szakasz  Article II-59

A sajátos státus a közösséget, a helyi autonómiára vonatkozó törvényes rendelkezések kiegészítéseként, többlethatáskörökkel ruházza fel, amelyek a helyi közigazgatási egység területén többségben levő kollektivitás nemzeti önazonossága védelmét szavatolják.

14. szakasz  Article II-60

A sajátos státusú helyi közösség helyi közigazgatási területén a nemzeti közösség nyelve egyenrangú az állam hivatalos nyelvével.

15. szakasz  Article II-61

A sajátos státusú helyi közösség illetékessége, többek között:

a) közigazgatási határának csakis helyi népszavazással történő megváltoztatása;

b) közigazgatási területén a nemzetiségi arányok erőszakos módosításának tiltása;

c) a nemzeti közösségek jogaival és kötelezettségeivel összhangban levő önálló anyanyelvű oktatás biztosítása minden szinten, formában, típuson és szakon,

d) a nemzeti önazonosság védelme, amely tükrözze a toleranciát, a helyi közösségek és tagjaik jogainak kölcsönös tiszteletben tartását,

e) helyi közigazgatási hatáskörök ellátása mellett, a nemzeti önazonosság védelmét és megőrzését szavatoló egyéni és kollektív jogok akadálytalan gyakorlását lehetővé tevő feltételek biztosítása.

16. szakasz  Article II-62

A sajátos státusú helyi közösség, a helyi autonómiajog alapján, a jelen Alkotmány által meghatározott jogkörben, az állam által delegált helyi döntéshozó és végrehajtói hatalom birtokosa.

17. szakasz  Article II-63 

A sajátos státusú helyi közösség többlethatáskörei kiterjednek, többek között:

1.      az anyanyelvű oktatási intézmények létesítésére, működtetésére és fejlesztésére;

2.      az anyanyelvű kulturális és művelődési intézmények létesítésére, működtetésére és fejlesztésére;

3.      az anyanyelvű tömegtájékoztatásra;

4.      az anyanyelv korlátozás nélküli használatára a magán-, vallási- és közéletben, a közintézményekben, az igazságszolgáltatásban;

5.      a közrend és a közbiztonság önkormányzati alárendeltségű rendőrséggel való szavatolására;

6.      a nemzeti műemlékek, emlékhelyek védelmére, létesítésére és gondozására;

7.      a közösség, s a nemzetiségi csoportok anyanyelvi értékeit őrző könyvtárak, levéltárak, lemeztárak, múzeumok, hasonló rendeltetésű egyéb intézmények létesítésére, működtetésére,

8. egyéb, a statútum által szavatolt hatáskörre.

18. szakasz  Article II-64

A sajátos státusú helyi közösség önkormányzati szerveinek állami felügyelete csakis tevékenysége jogszerűségének vizsgálatára irányulhat.

 

3. Alfejezet  Titre V4      Autonóm közösségek területi önkormányzása

19. szakasz  Article II-65

(1)      A 6. szakaszban (Article II-52) biztosított autonómiajog érvényesítése céljából a történelmi, kulturális és gazdasági egységet és jelleget viselő tartományok saját önkormányzathoz juthatnak és önálló régióként autonóm közösséget hozhatnak létre, a jelen szakasz és a vonatkozó statútum  előírásaival összhangban.

(2)    Az autonómia-folyamat kezdeményezője lehet minden érdekelt tartományi tanács és a községek kétharmad része, feltéve, hogy lakosságuk minden tartományban a választójogosultak többségét teszi ki. Ezeket a feltételeket hat hónapon belül kell biztosítani, attól számítva, hogy az erre vonatkozó első megállapodást valamely érdekelt testület elfogadta.

(3)    A 11.) szakaszban (Article II-57) foglaltaknak megfelelően, a autonóm közigazgatási régió határainak, településszerkezetének és nemzetiségi összetételének erőszakos megváltoztatása vagy befolyásolása tilos.

 

20. szakasz  Article II-66

Az Európai Unió Tagállamainak Parlamentjei:

a)          elismerhetik olyan autonóm közösség létrehozását is, amelynek területe csak egy tartományra terjed ki,

b)          elismerhetik, vagy szükség esetén megadhatják az autonómia-statútumot olyan területek részére is, amelyek nem képezik tartományi szervezet részét;

c)          elláthatják a helyi testületek helyett a 19. szakasz (Article II-65) (2) bekezdésében rögzített autonómia-kezdeményezési jogot.

21. szakasz  Article II-67

     A statútum tervezetét az érintett közösségek közképviseletével felruházottak dolgozzák ki és nyújtják be törvényerőre emelés végett az illetékes Parlamentbe.

22. szakasz  Article II-68

(1)         A jelen Alkotmányban meghatározott feltételek között, a statútumok az autonóm közösségek alapvető intézményi normái lesznek, amelyeket az adott állam jogrendje egészének szerves részeként ismer el és védelmez.

(2)       Az autonómia-statútumokban rögzíteni kell:

a)      Az autonóm közösség elnevezését, amely leginkább tükrözi történelmi arculatát;

b)       területének határait;

c)      a saját autonóm intézmények elnevezését, szervezetét és székhelyét;

d)     az Alkotmány keretében biztosított hatásköröket és az ellátásukhoz szükséges hivatalok átadására vonatkozó alapelveket.

(3)       A statútumok módosítása a bennük rögzített eljárás szerint történik.

23. szakasz  Article II-69

(1)       Az autonóm közösségek, belső fejlődésük biztosítása és hatáskörük ellátása érdekében pénzügyi autonómiával bírnak, amelynek gyakorlása során betartják az állami pénzügyek összehangolásának és minden állampolgár szolidaritásának elvét.

(2)     Az autonóm közösségek, és azok tisztségviselői, mint az Állam megbízottai vagy munkatársai, ellátják az állami adók beszedését és ilyen jellegű adóügyi intézkedéseket tesznek, a törvények és a statútumok előírásaival összhangban.

 

24. szakasz  Article II-70

(1)     Az autonóm közösségek pénzeszközeinek forrásai a következők:

a)      Az állam által teljesen vagy részben elengedett adók; az állami adók után járó illetékek és egyéb részesedések az állami bevételekből;

b)       saját adók, illetékek, különadók;

c)      a területi Kompenzációs Alapból eszközölt számarányos juttatások, egyéb kiutalások az általános állami költségvetés terhére;

d)     saját vagyonból származó jövedékek és magánvagyonból származó jövedelmek;

e)      a hitelműveletek hozama;

f)       bel- és külföldi adományok;

g)      Az adott állam Alkotmányában vagy jogrendjében az autonóm terület és/vagy azok lakói részére kizárólagos joggal biztosított gazdasági vagy egyéb tevékenység jövedéke.

(2)    Az autonóm közösségek semmilyen körülmények között sem hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek a területükön kívül eső javakra irányoznának elő adót, vagy valamilyen módon akadályoznák az áruk vagy a szolgáltatások szabad forgalmát.

25. szakasz  Article II-71

(1)     Az állam kizárólagos jogkörrel bír a következő tárgykörben:

1.      Azoknak az alapvető feltételeknek a szabályozása, amelyek garantálják minden állampolgár egyenlőségét alkotmányos jogaik és kötelességeik gyakorlásában, illetve ellátásában.

2.      Állampolgárság, be- és kivándorlás, idegenrendészet és menedékjog.

3.      Nemzetközi kapcsolatok, kivéve az autonóm régió önálló kapcsolatteremtéshez való jogát.

4.      Honvédelem és fegyveres erők, tekintettel az autonóm közösségek anyanyelvének  hadseregben való szabad használatára, anyanyelvű alakulatok létrehozására.

5.      Igazságszolgáltatás, tiszteletben tartva az autonóm közösség jogát az igazságszolgáltatás saját hatáskörben való szabályozására.

6.      Kereskedelemi, büntetőjogi, büntetésvégrehajtási és eljárásjogi törvényhozás, tiszteletben tartva azokat a szükségszerű specifikumokat, amelyek az említett területen az autonóm közösségek anyagi jogának sajátosságaiból következnek.

7.      Munkaügyi törvényhozás, szem előtt tartva e téren az autonóm közösségek szerveinek jogalkalmazói hatáskörét.

8.      Polgári törvényhozás, szem előtt tartva az autonóm közösségek jogosítványait a polgári jogok, ahol vannak, a közjogok megóvása, módosítása és továbbfejlesztése terén. Minden esetben ide tartoznak: a jogszabályok alkalmazására és hatékonyságának biztosítására vonatkozó szabályok; a házasságkötéssel kapcsolatos polgári jogviszonyok; az állami nyilvántartás és okiratkiállítás rendezése; a szerződéses kötelmek alapelvei; a törvények kollízióját feloldó normák; a jogforrások meghatározása, főleg a különjogok vonatkozásában.

9.      A szellemi és az ipari tulajdonra vonatkozó jogalkotás, tiszteletben tartva az autonóm régiók saját hatáskörben, statútum által szavatolt jogosítványait.

10.  Vámrendszer és vámtarifák; külkereskedelem.

11.  Pénzrendszer, külföldi hitelek, átválthatóság, konvertibilitás; a hitel, a bankügyletek és a biztosítás általános alapjainak szabályozása, tiszteletben tartva az autonóm régió statútum által szavatolt jogosítványait.

12.  A súly- és mértékegységekre vonatkozó jogalkotás, a hivatalos idő meghatározása.

13.  A gazdasági tevékenység általános tervezésének alapjai és koordinációja, tiszteletben tartva az autonóm régió statútum által szavatolt jogosítványait.

14.  Általános pénzügyek és államadósságok.

15.  A tudományos-technikai kutatások fejlesztése és általános koordinációja, tekintettel az autonóm régió sajátos hatásköreire és érdekeltségére.

16.  Nemzetközi egészségügyi intézkedések. Az egészségügy alapjai és általános koordinációja. A gyógyászati termékekre vonatkozó jogszabályok.

17.  A társadalombiztosítási törvényhozás alapja és gazdasági rendszere, figyelemmel arra, hogy a társadalombiztoítási szolgáltatás az autonóm közösségek feladata.

18.  A környezetvédelmi törvényhozás alapjai, feltéve, hogy nem sértik az autonóm közösségek kiegészítő környezetvédelmi szabályok kiadására vonatkozó jogkörét; A fegyverek és a robbanóanyagok gyártása, értékesítése, birtoklási és használati rendje.

19.  A sajtó, a rádió és a televízió, illetve általában a társdalmi érintkezést szolgáló mindenféle eszköz jogrendjére vonatkozó alapvető jogszabályok, tiszteletben tartva e téren az autonóm közösségek végrehajtási és továbbfejlesztési jogosítványait.

20.  Kulturális, művészeti és műemléki örökségének védelme, az országból történő kivitelük, illetve kifosztásuk megakadályozása; az állam tulajdonában levő múzeumok, könyvtárak és levéltárak, melyeknek irányítását az autonóm közösségek számára biztosítani kell.

21.  Közbiztonság, fenntartva annak lehetőségét, hogy az autonóm közösségek saját rendőrséget hozzanak létre a statútumokban rögzített formában és az erre vonatkozó organikus törvény előírásainak keretén belül.

22.  Az akadémiai és egyetemi címek elnyeréséhez, megadásához és jóváhagyásához szükséges feltételek szabályozása; 

23.  Állami célokat szolgáló statisztika.

(2)    Az autonóm közösségeket megillető jogkörök sérelme nélkül az állam kötelességének és lényeges feladatkörének tekinti a kultúra szolgálatát és az autonóm közösségek egyetértésével elősegíti közöttük a kulturális érintkezést.

 

26. szakasz  Article II-72

(1)      Az állam hatáskörébe tartozó tárgykörökben a Parlament felhatalmazhatja az autonóm közösséget, hogy maguk számára törvényhozási jogszabályt adjanak ki azoknak az alap- és irányelveknek a keretében, amelyeket állami szintű törvény rögzít. A bíróságok hatáskörét tiszteletben tartva, minden ilyen törvényben fel kell tüntetni, hogy a Parlament milyen módon ellenőrzi az autonóm közösségek törvényhozási szabályait.

(2)     Az állam organikus törvény formájában az autonóm közösségre ruházhatja vagy delegálhatja az állami tulajdonjogot érintő jogosítványok közül azokat, amelyek természetüket tekintve átruházhatók vagy delegálhatók. Minden egyes esetben törvény írja elő a szükséges pénzeszközök átengedését, valamint az állam által fenntartott ellenőrzés formáit.

27. szakasz  Article II-73

Az autonóm közösségek szerveinek működése felett ellenőrzésre jogosult:

a)      Az Alkotmánybíróság – törvényerejű normatív rendelkezések alkotmányosságát illetően;

b)      A Kormány, a delegált jogkörök gyakorlását illetően;

c)      a Közigazgatási Bíróság – az autonóm közigazgatási szervek tevékenységét és    szabályrendeleteit illetően;

d)     a Számvevőszék – az állami költségvetést érintő pénzgazdálkodást és költségvetést illetően.

e)      Az Európai Unió – az emberi jogok felügyeletével megbízott szervei révén.

28. szakasz  Article II-74

(1)     A  történelmi és területi sajátosságú nemzeti közösségeket számbeli kisebbségként magukba foglaló országok alkotmányában megfogalmazott nemzetállami önminősítés összeegyeztethetetlen az Európai Unió demokratikus jogállamaiban érvényesülő alapelvekkel. 

(2)    Fenti bekezdésnek megfelelően, a nemzetállami önminősítés tagállam alkotmányából való törlése az adott állam keretén belül lakóterületéhez történelmi hagyománnyal kötődő nemzeti közösség önazonossága megőrzésének, asszimilációja megakadályozásának, teljes és tényleges egyenlősége szavatolásának, önkormányzata elnyerésének garanciája.

 

29. szakasz  Article II-75

(1)       Az 1. szakaszban (Article II-47) a tagállamok területén történelmileg jelenlevő valamennyi nép, nemzeti közösség és történelmi régió számára elismert és garantált önkormányzáshoz való jog törvényes kereteinek megteremtésére, érvényesítésére, a közösségi önkormányzás feltételeinek biztosítására és felügyeletére az Európai Parlament létrehozza az Európai Unió Autonóm Közösségeket Felügyelő Tanácsát (továbbiakban: Tanács).

(2)      A Tanács hatásköre, többek között:

a)         nyilvántartásba venni az Európában honos, a 2. szakasz (Article II-48) rendelkezéseinek megfelelő nemzeti közösségeket,

b)         tárgyalásokat kezdeményezni a tagállamokkal az autonóm közösségek jelen Alkotmány rendelkezéseivel megegyező jogállásáról, a közösségek által igényelt autonómiaformák  belső törvényekben és statútumokban feltüntetett garanciáiról,

c)         javaslatokat tenni a nemzeti alapú eurórégiók létrehozására,

d)        felügyeletet gyakorolni a tagállamokban létrejött közösségi autonómiák kollektív jogainak zavartalan érvényesítése felett,

e)         elfogadni az autonóm nemzeti közösségek panaszait, vizsgálatot kezdeményezni, megoldásokat javasolni a panaszok orvoslása céljából,

f)          évi jelentést készíteni az autonóm közösségek helyzetéről,

g)         jelen Alkotmány előírásainak megsértése esetén szankciókat kezdeményezni,

h)          egyéb, az Európai Parlament által meghatározott hatáskör.

e-max.it: your social media marketing partner


Az MVSZ erkölcsi alapja
Az MVSZ erkölcsi alapja
europa A magyar kérdés rendezése
nem tűr halasztást

Keresünk százezer magyar embert!

Adakozók:  590
Országok:  17  
Települések: 191  
Alakítók:  72
Összesen: (2012.04.26) 8669908 Ft

Közösségek önkormányzása az egyéni és kollektív jogok érvényesítésére



Az MVSZ erkölcsi alapja

Free business joomla templates