Fuksz Sándor, a Magyarok Világszövetsége Petőfi Sándor Bizottságának vezetője október 6-án, az Aradi Vértanúk napján megkoszorúzta a felvidéki Necpálon, Láhner György aradi vértanú és Hrúz Mária, Petőfi Sándor édesanyja szülőfalujában Láhner György honvéd tábornok emlékművét.
Amiről az Aradi Vértanúk napján ritkán szoktunk elgondolkodni: Görgey Artúr főparancsnok 1849. augusztus 13-án Világosnál letetette a fegyvert a magyar honvédséggel. Ezt követően, október 6-án Aradon kivégezték a magyar hadsereg tábornokait… Mit kellett volna ilyen esetben tennie a fegyvert letetető fővezérnek? Mi lett volna az egyetlen választása annak a katonának, akinek döntése nyomán parancsának engedelmeskedő főtisztjeit kivégzik? Nos mit? Önök biztosan tudják… De Görgey nem tette meg. Ha jóhiszeműségének esett volna áldozatául, és megtette volna azt, amit ebben a helyzetben tennie kell, akkor megmenthette volna – életét nem, de becsületét igen. A Görgey-kép azonban ennél is sötétebb. Vörösmarty Mihály cím nélküli versben örökítette meg Görgey jellemrajzát. Jussanak eszébe minden emlékező magyarnak az Aradi Vértanúk napján Vörösmarty Mihály Görgeyről írott sorai! És jussanak eszébe azoknak is, akik Görgeynek szobrot, emléktáblát állítanak vagy koszorúznak!
Tegnapi beszámolónkból – fénykép híján – „csupán” a Kolozsvári Grandpierre-est főszervezője, Dr. Grandpierre Atilla maradt ki, valamint a nagyszerű fényképek készítőjének neve. Mindkét mulasztásunkat itt pótoljuk. Fényképek: Darnay László.
A Magyarok Világszövetségének Népművészetek boltja viselet-bemutatót tart vasárnap, október 9-én délután 5 órakor az MVSZ Magyarok Házának Bethlen Gábor kerengőjében. A zenével, verssel, székely, csángó és kalotaszegi népviselet-bemutatóval egybekötött műsor szervezője a bolt vezetője, Bara Mária színművésznő.
„Élt egyszer egy nép, a magyar, a köz és a haza szolgálatára összpontosuló hivatástudattal, a nemzet egészét átható vitézi életszemlélettel. Ebben a régi magyar közösségben nem volt táptalaja az erkölcstelenségnek, harácsolásnak, árulásnak…” – vallotta a magyar népről a száz évvel ezelőtt született Kolozsvári Grandpierre Endre. A centenárium alkalmából nagyszerű emlékestre került sor október 5-én a Magyarok Világszövetségének székházában. A színpadot az író „kőbe vésett” arcképe, Barcsik Géza grafikusművész alkotása díszítette, az est házigazdája fia, Dr. Grandpierre Atilla volt. Szörényi Levente táltosnak nevezte őt. A megemlékezőknek hosszú volt a sora. Kolozsvári Grandpierre Endre életútjának számos fontos részletét ismertették, és méltatták életművének jelentőségét. A legátfogóbb képet Király B. Izabella rajzolta fel. Felszólalását alább közzétesszük.
2016. október 1-jén, Kaposmérőn, a „Völgy”-ben Patrubány Miklós átadta a Magyar Nemzetért Érdemérem Ezüst Fokozatát Mónus Józsefnek, a világ legjobb harci- és távlövő íjászának, valamint Kassai Lajosnak, a világ legjobb lovasíjászának. A kitüntetéseket a Magyarok Világszövetségének elnöke a Magyarok IX. Világkongresszusa idején ítélte oda, ám átadásukra most, egy nagyszabású íjászrendezvény alkalmával, harcosok vigyázban álló alakulata és óriásméretű nemzeti színű lobogók sorfala előtt került sor. A mindkettőjüknek járó, nevüket viselő emlékfákat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban már augusztusban felavatták. Az igazi magyar elit ünnepelt.
Október 6-án, 18 órakor az MVSZ Magyarok Háza (1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.) Bartók termében Magyarország ne feledd! – A magyar szabadság szentjei – Az aradi tizenhármakcímű összeállítással emlékezik a Magyarok Világszövetsége az Aradi Vértanúkra.
Az MVSZ erkölcsi alapja
A magyar kérdés rendezése
nem tűr halasztást
| Adakozók: | 590 | Fő |
| Országok: | 17 | |
| Települések: | 191 | |
| Alakítók: | 72 | Fő |
| Összesen: (2012.04.26) | 8669908 | Ft |
