A Szent LĂĄszlĂł MagyarsĂĄgtudomĂĄnyi AkadĂ©mia 2015/2016. tanĂ©vĂ©nek elĆadĂĄssorozata â A magyar nemzet cĂmƱ tantĂĄrgy â következĆ elĆadĂĄsa november 16-Ă©n, hĂ©tfĆn, 19 Ăłrakor kezdĆdik az MVSZ-szĂ©khĂĄzban (1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.). ModerĂĄtor: BottyĂĄn ZoltĂĄn.
Ha hĂ©tfĆ, akkor Szent LĂĄszlĂł AkadĂ©mia este 7 ĂłrĂĄtĂłl
Eszmecsere a magyar nemzet meghatĂĄrozĂĄsĂĄrĂłl
BottyĂĄn ZoltĂĄn beszĂ©lgetĆtĂĄrsa Dr. BoĂłr Ferenc
NehĂ©z idĆket Ă©lĂŒnk Ă©s mĂ©g nehezebb idĆk jönnek. A hazĂĄnkat Ă©s egĂ©sz EurĂłpĂĄt sĂșjtĂł nĂ©pvĂĄndorlĂĄs vĂ©szjĂłslĂł. Ilyenkor törtĂ©nelmi megtapasztalĂĄsaink alapjĂĄn emlĂ©keztetnĂŒnk, figyelmeztetnĂŒnk kell.
ElkĂ©szĂŒlt GĂĄbor Ferenc Ășj könyvĂ©nek kĂ©zirata, amelyet mĂ©g a nyomtatott vĂĄltozat megjelenĂ©se elĆtt folytatĂĄsokban közzĂ©teszĂŒnk. A szerzĆ a köröstĂĄrkĂĄnyi Ă©s a kisnyĂ©gerfalvi 1919-es magyarirtĂĄs utĂĄn a pĂĄr kilomĂ©terrel odĂ©bb, MagyarremetĂ©n 1944. szeptember 23-ĂĄn meggyilkolt 42 magyar törtĂ©netĂ©t dolgozta fel. A Fekete-Körös völgyi magyar vĂ©rtanĂșsĂĄg feltĂĄrĂĄsa mĂ©g ezzel a harmadik könyvvel sem teljes.
A majdnem szĂĄz Ă©vvel ezelĆtti törtĂ©nĂ©sekbĆl kiemelt emberi sorsok legyenek örök emlĂ©kĂ©re a meggyilkoltaknak â minden magyar vĂ©rtanĂșnak, Ă©s figyelmeztessĂ©k a ma Ă©lĆ nemzedĂ©ketâŠ
Az ujgur közössĂ©g nĂ©metorszĂĄgi megtelepedĂ©sĂ©nek 25. Ă©vfordulĂłjĂĄt ĂŒnnepeltĂ©k szombaton, november 14-Ă©n MĂŒnchenben, a belvĂĄrosi Kolping HĂĄzban. A rendezvĂ©nyen meghĂvott vendĂ©gkĂ©nt jelen volt PatrubĂĄny MiklĂłs, a Magyarok VilĂĄgszövetsĂ©gĂ©nek elnöke is. A szĂnes kulturĂĄlis mƱsorba ĂĄgyazva politikai felszĂłlalĂĄsokra Ă©s bajor, illetve ujgur vezetĆk rĂ©szĂ©re kitĂŒntetĂ©sek ĂĄtadĂĄsĂĄra is sor kerĂŒlt. Amint a felszĂłlalĂĄsokbĂłl kiderĂŒlt, egyedĂŒl MĂŒnchenben mintegy 800, többnyire KĂnĂĄbĂłl elmenekĂŒlt ujgur Ă©l.
2015. november 10-Ă©n elhunyt Györffy RĂłzsa szĂnĂ©sz, ĂrĂł, az MVSZ volt tisztsĂ©gviselĆje. TemetĂ©sĂ©rĆl kĂ©sĆbb intĂ©zkednek.
1923-ban szĂŒletett a BrassĂł közeli Köpecen. AlapkĂ©pzettsĂ©ge szĂnĂ©sz, de 1988 utĂĄn az Ăj magyar legendĂĄrium cĂmƱ kötetĂ©vel mint ĂrĂł is közismerttĂ© vĂĄlt, amelyet az Ă©v könyvĂ©nek nyilvĂĄnĂtottĂĄk, Ă©s amelybĆl 1988-ban 25 ezer pĂ©ldĂĄnyt adtak el.
KövetkezĆ mƱve 1994-ben jelenik meg Magyar körtĂĄnc cĂmmel, Kiss DĂ©nes elĆszavĂĄval, s amely önĂ©letĂrĂĄsa.
2006-ban OrbĂĄn BalĂĄzs Ă©letrajzĂĄt Ărja meg, majd versbe szedve dolgozza fel, a szĂ©kely balladĂĄk stĂlusĂĄban a legendĂĄrium hĆseinek törtĂ©netĂ©t, Szent IstvĂĄn, Szent Imre, Szent ErzsĂ©bet, Szent Margit, Szent LĂĄszlĂł, Szent GellĂ©rtâŠ
NehĂ©z idĆket Ă©lĂŒnk Ă©s mĂ©g nehezebb idĆk jönnek. A hazĂĄnkat Ă©s egĂ©sz EurĂłpĂĄt sĂșjtĂł nĂ©pvĂĄndorlĂĄs vĂ©szjĂłslĂł. Ilyenkor törtĂ©nelmi megtapasztalĂĄsaink alapjĂĄn emlĂ©keztetnĂŒnk, figyelmeztetnĂŒnk kell.
ElkĂ©szĂŒlt GĂĄbor Ferenc Ășj könyvĂ©nek kĂ©zirata, amelyet mĂ©g a nyomtatott vĂĄltozat megjelenĂ©se elĆtt folytatĂĄsokban közzĂ©teszĂŒnk. A szerzĆ a köröstĂĄrkĂĄnyi Ă©s a kisnyĂ©gerfalvi 1919-es magyarirtĂĄs utĂĄn a pĂĄr kilomĂ©terrel odĂ©bb, MagyarremetĂ©n 1944. szeptember 23-ĂĄn meggyilkolt 42 magyar törtĂ©netĂ©t dolgozta fel. A Fekete-Körös völgyi magyar vĂ©rtanĂșsĂĄg feltĂĄrĂĄsa mĂ©g ezzel a harmadik könyvvel sem teljes.
A majdnem szĂĄz Ă©vvel ezelĆtti törtĂ©nĂ©sekbĆl kiemelt emberi sorsok legyenek örök emlĂ©kĂ©re a meggyilkoltaknak â minden magyar vĂ©rtanĂșnak, Ă©s figyelmeztessĂ©k a ma Ă©lĆ nemzedĂ©ketâŠ
Minden hĂłnap 15. napjĂĄn PatrubĂĄny MiklĂłs, a Magyarok VilĂĄgszövetsĂ©gĂ©nek elnöke nemzetpolitikai elĆadĂĄst tart az MVSZ budapesti szĂ©khĂĄzĂĄban (1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.).
A november 15-Ă©n, vasĂĄrnap, 18 Ăłrakor kezdĆdĆ elĆadĂĄs cĂme: Nemzet-e, vagy nĂ©p-e a szĂ©kelysĂ©g? NetĂĄn kisebbsĂ©g?
Az elĆadĂĄs követhetĆ a vilĂĄghĂĄlĂłn is, ide kattintva. A felvĂ©tel utĂłlag megtekinthetĆ, itt: Youtube â MVSZ
DR.ORBĂN VIKTOR ĂR
miniszterelnök
Budapest
Miniszterelnök Ăr!
Az MVSZ erkölcsi alapja
A magyar kérdés rendezése
nem tƱr halasztåst
AdakozĂłk: | 590 | FĆ |
OrszĂĄgok: | 17 | |
TelepĂŒlĂ©sek: | 191 | |
AlakĂtĂłk: | 72 | FĆ |
Ăsszesen: (2012.04.26) | 8669908 | Ft |