A Szent László Magyarságtudományi Akadémia 2015/2016. tanévének második előadássorozata – A Magyarok IX. Világkongresszusának előkészítése című tantárgy – következő előadása december 8-án, kedden, 18 órakor kezdődik az MVSZ-székházban (1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.). Moderátor: Bottyán Zoltán.
December 5-én a Magyarok Világszövetsége és a Magyar Nemzet Oszthatatlansága Napján ünnepi ülést tartott az MVSZ Elnöksége, amelynek keretében Miért mondott le az Antall-kormány és az Országgyűlés a történelmi Kárpátaljáról? című politikatörténeti jelentőségű tanulmányáért a Magyarok Világszövetsége a Magyarok Világkongresszusának aranyérmével tüntette ki Dr. Dányi László újságíró-történészt.
1991. december 1-jén a mai Ukrajnában népszavazást tartottak a Szovjetunióból való kilépésről. Ezzel együtt Kárpátalján arról is szavaztak az emberek, hogy nyerjen-e Kárpátalja egy különleges státust, valamint arról, hogy szülessen-e Beregszász központtal egy magyar autonóm terület? Az emberek elsöprő többséggel mindkét kérdésre igennel szavaztak. Öt nappal később, 1991. december 6-án Kijevben Antall József, Magyarország akkori miniszterelnöke aláírt egy olyan ukrán-magyar alapszerződést, amelyről az Országgyűlésnek nem volt tudomása, amely egyetlen szóval sem reflektált a népszavazásban megnyilvánult népakaratra, és amely örök időkre lemondott Kárpátaljáról. Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter eljárását a Magyarok Világszövetségének Elnöksége a hazaárulás minősített esetének nevezte (lásd ide kattintva). A népszavazás és az alapszerződés aláírása évfordulójának közeledtével sajtószolgálatunk tíz részes folytatásban közzéteszi Dr. Dányi László újságíró, történész páratlanul dokumentált tanulmányát, melynek címe: Miért mondott le az Antall-kormány a történelmi Kárpátaljáról? – A magyar-ukrán alapszerződés aláírása (Kijev, 1991. december 6.) és ratifikálása (Budapest, 1993. május 11.). Dr. Dányi László elemzése rendkívül alapos és hiánypótló: egy nélkülözhetetlen műfajt teremt meg a jelenkori magyar újságírásban és politika-tudományban.
A Szent László Magyarságtudományi Akadémia 2015/2016. tanévének előadássorozata – A magyar nemzet című tantárgy – következő előadása december
7-én, hétfőn, 19 órakor kezdődik az MVSZ-székházban (1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.). Moderátor: Dr. Boór Ferenc.
Amint arról korábban hírt adtunk, Varga Ildikó festőművész a Magyarok Világszövetségének adományozta a Képes Krónika számos miniatúrájának nagyítva megfestett képét. Ám van a harminc festmény között egy, amely nem a Képes Krónikából származik, és amelyen a mai magyar nemzedék által méltatlanul elfeledett Árpád-házi Szent Piroska, Szent László király lánya látható, akit a bizánci egyház avatott szentté Eiréné (Irén) néven. Varga Ildikó a bizánci (ma Isztambul) Hagia Sophia-ban mozaikon megörökített képet festette meg. A képen a Szűzanya, karján a gyermek Jézussal, valamint Szent Piroska avagy Eiréné Komnena férjével, II. Ioannész bizánci császárral látható. Varga Ildikó festménye munkanapokon 12-18 óra között megtekinthető az MVSZ budapesti székházában.
1991. december 1-jén a mai Ukrajnában népszavazást tartottak a Szovjetunióból való kilépésről. Ezzel együtt Kárpátalján arról is szavaztak az emberek, hogy nyerjen-e Kárpátalja egy különleges státust, valamint arról, hogy szülessen-e Beregszász központtal egy magyar autonóm terület? Az emberek elsöprő többséggel mindkét kérdésre igennel szavaztak. Öt nappal később, 1991. december 6-án Kijevben Antall József, Magyarország akkori miniszterelnöke aláírt egy olyan ukrán-magyar alapszerződést, amelyről az Országgyűlésnek nem volt tudomása, amely egyetlen szóval sem reflektált a népszavazásban megnyilvánult népakaratra, és amely örök időkre lemondott Kárpátaljáról. Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter eljárását a Magyarok Világszövetségének Elnöksége a hazaárulás minősített esetének nevezte (lásd ide kattintva). A népszavazás és az alapszerződés aláírása évfordulójának közeledtével sajtószolgálatunk tíz részes folytatásban közzéteszi Dr. Dányi László újságíró, történész páratlanul dokumentált tanulmányát, melynek címe: Miért mondott le az Antall-kormány a történelmi Kárpátaljáról? – A magyar-ukrán alapszerződés aláírása (Kijev, 1991. december 6.) és ratifikálása (Budapest, 1993. május 11.). Dr. Dányi László elemzése rendkívül alapos és hiánypótló: egy nélkülözhetetlen műfajt teremt meg a jelenkori magyar újságírásban és politika-tudományban.
Register to read more...
A Magyarok Világszövetsége tüntetésekre hív a képtelen módon megvádolt kézdivásárhelyi Beke István mellett. Arra bíztatjuk a magyar közösségeket, hogy szervezzenek szolidaritási tüntetéseket a külföldi román követségek, és az erdélyi román állami intézmények előtt. Követeljük a Beke István ellen felhozott vádak haladéktalan bizonyítását, vagy a székely fiatalember azonnali szabadlábra helyezését.
Az MVSZ erkölcsi alapja
A magyar kérdés rendezése
nem tűr halasztást
| Adakozók: | 590 | Fő |
| Országok: | 17 | |
| Települések: | 191 | |
| Alakítók: | 72 | Fő |
| Összesen: (2012.04.26) | 8669908 | Ft |
