Ojtoz (Oituz) csángó-magyarok lakta falu a Fekete-tenger partján

Vujity Tvrtko,  a TV2 munkatársa szenzációszámba menő  felfedezéséről közölt összeállítást a tévécsatorna: a Fekete-tenger Romániához csatolt partszakaszán, a Konstancától északra fekvő híres üdülővárostól, Mamaiatól alig pár km-re található az 500 lelket számláló Ojtoz (románul Oituz) nevű falucska, amelynek félezer katolikus vallású lakosa egytől-egyig Moldvából odatelepült, illetve már ott született csángó-magyar. Otthonaikban ma is magyarul beszélnek. A falu telepítése az I. világháborút követően, Nagy-Románia létrejötte után kezdődött.

Kárpátaljáért! - Aláírásgyűjtés az Astoriánál

Kétszáz támogató aláírás három óra alatt. Tízszer nagyobb aláírási hajlandóság, mint 2004-ben.

Az MVSZ Elnöksége augusztus 16-i ülésén határozott a kárpátaljai magyar fiatalok védelmében indított aláírásgyűjtés folytatásáról és változatosabbá tételéről. E határozat jegyében Budapesten is elkezdődött az aláírásgyűjtés. Szeptember 9-én az Astoria metrómegálló aluljárójában Fuksz Sándor elnökhelyettes és Simon Enikő, az Elnökség póttagja három óra leforgása alatt több mint kétszáz aláírást gyűjtött.

Patrubány Miklós, az MVSZ elnökének értékelése szerint figyelemreméltó, hogy az aláírási hajlandóság sokszorosan nagyobb a tíz évvel ezelőttinél, amikor a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadását célzó népszavazás aláírásgyűjtése zajlott, és ugyanazon a helyszínen a naponta begyűjtött aláírások száma tízszer kevesebb, azaz napi húsz aláírás volt.

Sajtótörténeti kuriózum, avagy durva cenzúra a Magyar Nemzetben

Sokszor kérdezik a Magyarok Világszövetségnek elnökétől, hogy miért nem hallani-látni őt évek óta rádióban-televízióban. A kérdezők ritkán hiszik el, hogy ez nem elzárkózásának, még kevésbé tétlenségének tudható be, hanem a Magyarok Világszövetségét és Patrubány Miklóst évek óta sújtó, szervezett, teljes körű elhallgatás következménye. A nyáron ennek a kirekesztésnek egy döbbenetes esetére derült fény.

Szőts Béla üzenete a Bükk-havasból - 2014. év 37. hetére

A közbéke érdekében - olasz fordítás - Trianon tarthatatlan

A Magyarok Világszövetsége 2013. június 4-én Versailles-ban hirdette ki a szervezet Elnöksége által 2013. február 17-én elfogadott felhívást, amelyet a világ magyarságának és minden jóhiszemű embernek rendelkezésére bocsát a trianoni és a párizsi békeparancsok elleni harchoz való segédeszközként. Korábban közzétettük a Trianontarthatatlanságáról szóló felhívás angol, francia, német, cseh, szlovén, orosz, szlovák, román, ukrán, szerb, ruszin és ír fordítását, most pedig az olasz nyelvűtadjuk közre.  Arra biztatjuk tagjainkat és híveinket, hogy terjesszék azt minél szélesebb körben, és használják mindennapi vitáikban, valahányszor a trianoni békeparancs igazságtalanságát, tarthatatlanságát szeretnék bizonyítani.De ajánljuk mindenkinek, akinek fáj Trianon, hogy mielőtt a civil diplomácia itt rendelkezésre bocsátott eszközének használatára elszánná magát, olvassa el az Igazságot Európának! című petíciót a trianoni (1920. június 4.) és a párizsi (1947. február 10.) békeparancsok fölülvizsgálatáért.

Mi a magyar? - Baráth Tibor összegzése

A magyarság az a rejtélyes módon megmaradt nép, amely őrzi egy, a görög-római civilizáció előtti, jelentős civilizáció nyelvét, kisebb mértékben kultúráját és még kisebb mértékben – a szerves műveltség, a mitológia, az archaikus népmese által – a hitvilágát. A magyar nép ősnép, amelynek jelenleg elismert történelme ugyan csupán az utolsó ezerszáz esztendőre tekint vissza, ám amelynek műveltségteremtő és államalapító ereje bizonyítottan kimutatható öt földrészen: Európában^[1], Ázsiában^[2], Afrikában^[3], Észak-^[4] és Dél-Amerikában^[5]– hirdeti tömören a Magyarok VIII. Világkongresszusa által elfogadott új magyar nemzet-meghatározás. Alább közzétesszük a XX. század talán legzseniálisabb magyar történészének, Baráth Tibornak az álláspontját a Mi a magyar? kérdésről úgy, ahogy Montreálban kiadott, háromkötetes főművének – A magyar népek őstörténete – végén maga összegzi. Baráth Tibort a Magyarok Világszövetsége posztumusz a legnagyobb kitűntetéssel, a MAGYAR NEMZETÉRT ARANYÉREMMEL tűntette ki 2012-ben. Főműve az MVSZ által Amerikában alapított Magyarságtudományi Intézet honlapján teljes terjedelmében olvasható (I, II, III).