SzĂ©kely gyĆzelem Ă-RomĂĄniĂĄban. A lelĂĄtĂł pedig zĂșgott: Ki a magyarokkal az orszĂĄgbĂłl! (AfarÄ cu ungurii din ÈarÄ!). Az alĂĄbbi tudĂłsĂtĂĄs a szekelyfold.ma portĂĄlon jelent meg. Magyar jogvĂ©dĆk figyelmĂ©be ajĂĄnljuk.
2015-10-19 18:04
A Magyarok VilĂĄgszövetsĂ©gĂ©nek OktĂłber 23-i ĂŒnnepi rendezvĂ©nyĂ©re az MVSZ budapesti szĂ©khĂĄzĂĄban kerĂŒl sor 18 Ăłrai kezdettel. Az ĂŒnnepi beszĂ©d utĂĄn az MVSZ elnöke kitĂŒntetĂ©seket ad ĂĄt, majd a Csodaszarvas nĂ©pĂŒnk ajkĂĄn cĂmƱ videĂł ĆsbemutatĂłjĂĄra kerĂŒl sor.
A Magyarok VilĂĄgszövetsĂ©gĂ©nek Ă©lĆ ember szĂĄmĂĄra ĂĄtadhatĂł legmagasabb kitĂŒntetĂ©se a Magyar NemzetĂ©rt ĂrdemĂ©rem ezĂŒst fokozata. PatrubĂĄny MiklĂłs, a SzövetsĂ©g elnöke az 1956-os Magyar Forradalom Ă©s SzabadsĂĄgharc kitörĂ©sĂ©nek Ă©vfordulĂłjĂĄn ezt a kitĂŒntetĂ©st adja ĂĄt SujĂĄnszki JenĆ (FranciaorszĂĄg) Ă©s Dr. HorvĂĄth LĂĄszlĂł (FelvidĂ©k) rĂ©szĂ©re.
MĂ©g a Magyar TĂĄvirati Iroda (MTI) sem adott hĂrt arrĂłl, hogy 2015. szeptemberĂ©nek elsĆ napjaiban PĂĄsztĂłn elbontottĂĄk a FĆ utcĂĄban Ă©ktelenkedĆ szovjet emlĂ©kmƱvet. Ezek utĂĄn azon vĂ©gkĂ©pp nem lehet megĂŒtközni, hogy a liberĂĄlis bal-jobb magyarorszĂĄgi mĂ©dia (hvg.hu, nol.hu, mno.hu, index.hu, origo.hu) is mĂ©lyen elhallgatta a magyar önrendelkezĂ©s ezen szimbolikus lĂ©pĂ©sĂ©t. Maradt egy-kĂ©t nemzeti hĂrportĂĄl, amely a maga jelentĆsĂ©gĂ©nek rangjĂĄn kezelte a PĂĄsztĂłn törtĂ©nteket (GyĆzelem PĂĄsztĂłn: vĂ©gre elbontottĂĄk a szovjet emlĂ©kmƱvet â kuruc.info, SIKERES HARC AZ ĂRDĂG ELLEN: ELBONTOTTĂK A PĂSZTĂI SZOVJET EMLĂKMĆ°VET â alfahir.hu). Ăm e tudĂłsĂtĂĄsokbĂłl is âvĂ©letlenĂŒlâ kimaradt annak a neve, akiĂ© a 12 Ă©vig (!!!) tartĂł harcban talĂĄn a legfontosabb szerep volt. A törtĂ©nelmi igazsĂĄg Ă©s a mĂ©ltĂĄnyossĂĄg jegyĂ©ben, valamint MagyarorszĂĄg hasonlĂłan terhes öröksĂ©gtĆl szenvedĆ közössĂ©gek szĂĄmĂĄra tanulsĂĄgkĂ©nt alĂĄbb közzĂ©tesszĂŒk BottyĂĄn ZoltĂĄn ĂrĂĄsĂĄt.
OktĂłberi nemzetpolitikai elĆadĂĄsa keretĂ©ben PatrubĂĄny MiklĂłs rĂ©szletesen idĂ©zte Dr. HegedƱs LorĂĄnt pĂŒspök 2006. oktĂłber 15-Ă©n, az 1956-os Magyar Forradalom Ă©s SzabadsĂĄgharc 50. Ă©vfordulĂłjĂĄnak szentelt rendkĂvĂŒli KĂŒldöttgyƱlĂ©sen elhangzott törtĂ©nelmi jelentĆsĂ©gƱ beszĂ©dĂ©t, amelyben a tĆle megszokott zseniĂĄlis eszmetĂĄrsĂtĂĄsok sorĂĄval bizonyĂtotta, hogy 1956 mindenben megfelelt mind a TĂzparancsolatnak, mind pedig JĂ©zus Urunknak a Hegyi beszĂ©dben foglalt erkölcsi parancsolataival, Ă©s ezĂĄltal valĂłsĂĄgos ĂŒdvtörtĂ©neti jelentĆsĂ©gƱ esemĂ©nnyĂ© vĂĄlt. Ha Dr. HegedƱs LorĂĄnt semmit sem vĂ©gzett volna Ă©letĂ©ben ezen a bizonyĂtĂĄson kĂvĂŒl, akkor is kitörölhetetlenĂŒl beĂrta volna nevĂ©t a magyar törtĂ©nelem legnagyobbjainak sorĂĄba â mondta a Magyarok VilĂĄgszövetsĂ©gĂ©nek elnöke, kĂĄrhoztatva a mai ĂĄllami Ă©s egyhĂĄzi vezetĂ©st, amely a nagy pĂŒspököt holtĂĄban is meggyalĂĄzva, 9 nappal korĂĄbban, 2015. oktĂłbert 6-ĂĄn betiltotta nagykĆrösi emlĂ©ktĂĄblĂĄjĂĄnak avatĂĄsĂĄt. Majd hosszan idĂ©zett Dr. HegedƱs LorĂĄnt bizonyĂtĂĄsĂĄbĂłl. AlĂĄbb az idĂ©zett szövegrĂ©sz.
A Szent LĂĄszlĂł MagyarsĂĄgtudomĂĄnyi AkadĂ©mia 2015/2016. tanĂ©vĂ©nek elĆadĂĄssorozata â A magyar nemzet cĂmƱ tantĂĄrgy â elsĆ elĆadĂĄsa oktĂłber 19-Ă©n, hĂ©tfĆn, 19 Ăłrakor kezdĆdik az MVSZ-szĂ©khĂĄzban (1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.). ModerĂĄtor: Dr. BoĂłr Ferenc.
Ha hĂ©tfĆ, akkor Szent LĂĄszlĂł AkadĂ©mia este 7 ĂłrĂĄtĂłl
Tegnapi telthĂĄzas nemzetpolitikai elĆadĂĄsĂĄban a Magyarok VilĂĄgszövetsĂ©gĂ©nek elnöke 1956 jelentĆsĂ©gĂ©t tĂĄrgyalta Ă©s bebizonyĂtotta, hogy az 1956-os Magyar Forradalom Ă©s SzabadsĂĄgharc, amely az egĂ©sz emberisĂ©g egyik ĂŒdvtörtĂ©neti jelentĆsĂ©gƱ esemĂ©nye volt, a magyar nĂ©p lĂ©nyegĂ©bĆl fakadt. Az elnök nemzetpolitikai elĆadĂĄsĂĄba ĂĄgyazva megnyitottĂĄk a Szent LĂĄszlĂł MagyarsĂĄgtudomĂĄnyi AkadĂ©mia 2015/16-os tanĂ©vĂ©t is.
NehĂ©z idĆket Ă©lĂŒnk Ă©s mĂ©g nehezebb idĆk jönnek. A hazĂĄnkat Ă©s egĂ©sz EurĂłpĂĄt sĂșjtĂł nĂ©pvĂĄndorlĂĄs vĂ©szjĂłslĂł. Ilyenkor törtĂ©nelmi megtapasztalĂĄsaink alapjĂĄn emlĂ©keztetnĂŒnk, figyelmeztetnĂŒnk kell.
ElkĂ©szĂŒlt GĂĄbor Ferenc Ășj könyvĂ©nek kĂ©zirata, amelyet mĂ©g a nyomtatott vĂĄltozat megjelenĂ©se elĆtt folytatĂĄsokban közzĂ©teszĂŒnk. A szerzĆ a köröstĂĄrkĂĄnyi Ă©s a kisnyĂ©gerfalvi 1919-es magyarirtĂĄs utĂĄn a pĂĄr kilomĂ©terrel odĂ©bb, MagyarremetĂ©n 1944. szeptember 23-ĂĄn meggyilkolt 42 magyar törtĂ©netĂ©t dolgozta fel. A Fekete-Körös völgyi magyar vĂ©rtanĂșsĂĄg feltĂĄrĂĄsa mĂ©g ezzel a harmadik könyvvel sem teljes.
A majdnem szĂĄz Ă©vvel ezelĆtti törtĂ©nĂ©sekbĆl kiemelt emberi sorsok legyenek örök emlĂ©kĂ©re a meggyilkoltaknak â minden magyar vĂ©rtanĂșnak, Ă©s figyelmeztessĂ©k a ma Ă©lĆ nemzedĂ©ketâŠ
Az MVSZ erkölcsi alapja
A magyar kérdés rendezése
nem tƱr halasztåst
AdakozĂłk: | 590 | FĆ |
OrszĂĄgok: | 17 | |
TelepĂŒlĂ©sek: | 191 | |
AlakĂtĂłk: | 72 | FĆ |
Ăsszesen: (2012.04.26) | 8669908 | Ft |