HomeSajtószolgálat2014 sajtóanyaga"Itt nyugodjék Petőfi Sándor (1823-1856), a nemzet hőse" - 2014. július 31. - Hősök tere, Budapest

"Itt nyugodjék Petőfi Sándor (1823-1856), a nemzet hőse" - 2014. július 31. - Hősök tere, Budapest

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

"Itt nyugodjék Petőfi Sándor (1823-1856), a nemzet hőse” feliratú sírkeresztet helyeztek el a Hősök terén, Petőfi Sándor segesvári eltűnésének 165. évfordulóján megtartott figyelemfelkeltő, emlékező megmozduláson a szervezők.

 

A csütörtök este, sötétedés után kezdődött megmozdulás utolsó szónoka, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós fogalmazta meg a rendezvény összegző üzenetét:

 

Annak a valószínűsége, hogy Barguzinban ne Petőfi Sándor hamvait tárták volna fel, kisebb, mint egy a háromezer milliárdhoz. A 3.000 milliárd pedig több, mint százszor több annál, mint ahány ember a föld nevű bolygón összesen, az elmúlt 12.000 évben élt. Ahhoz tehát, hogy a távoli Szibériában 25 évvel ezelőtt a Morvai Ferenc vezette expedíció Petőfi Sándor hamvait tárta fel, kétség nem fér. Ettől, még lehet  DNS-vizsgálatot is végezni, összehasonlítva a költő hamvait édesanyjának földi maradványaival. Ám ez csak arra lenne bizonyíték, hogy a Kerepesi úti temető Petrovics-sírjában, még továbbra is ott vannak Hrúz Mária hamvai. (!)

 

Befejezésként felolvasom Petőfi Sándor 22 éves korában írt Felhők-ciklusának utolsó, 66. versét, melynek címe: Átok és áldás. Lehet, hogy ez a vers közelebb visz a Petőfi-titok megértéséhez?

ÁTOK ÉS ÁLDÁS

Legyen átok a földön,
Hol ama fa termett,
Amelyből énnekem
Bölcső készítteték;
Legyen átkozott a kéz,
Mely e fát ülteté,
És átkozott az eső s a napsugár,
Mely e fát felnövelte!... -
De áldás légyen a földön,
Hol ama fa termett,
Melyből nekem majd
Koporsó készűl;
Áldott legyen a kéz,
Mely e fát ülteté,
Áldott az eső s a napsugár,
Mely e fát felnövelte!

Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt

Add meg Petőfi Sándornak a végtisztességet, add meg neki a nemzet kegyeletét, óh ma élő magyar nemzedék, és véget ér az átok, mely Világost, Trianont, a kommunizmust és a globalizmust hozta Rád, és Áldás leszen életed – MAGYARORSZÁG! Áldás leszen életed – MAGYAR NEMZET! –

 

összegzett a Magyarok Világszövetségének elnöke.

 

Ezt követően a szervezők sírkereszttel jelölték meg a magyar hősök szimbolikus sírját, mint Petőfi Sándorhoz egyedül méltó, és ezért meggyőződéssel ajánlott nyughelyet: Itt nyugodjék Petőfi Sándor (1823-1856), a nemzet hőse.

 

Sajtószolgálatunk a továbbiakban sorozatban közli a Hősök terén elhangzott beszédek teljes szövegét, elhangzásuk sorrendjében: Drábik János, Fuksz Sándor, Patrubány Miklós.

 

Külön írásban elemezzük a politikai beszédeket is magába foglaló, és a megjelentek által felsőfokon méltatott, komplex színpadi produkciót, Dráfi Mátyás rendezésében, amelynek részese volt az Örökség zenekar is.

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

8445/140802

 

 

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

 

„A Magyarok Világszövetsége, mint az összmagyarság érdekvédelmi szervezete, védőernyőként kíván működni minden magát magyarnak valló ember számára, bárhol éljen a világon. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.(Alapszabály)

 

A Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.

 

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

 

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

e-max.it: your social media marketing partner
Free business joomla templates