FeltŲltťs alatt
Magyarok Világszövetsége

WFH Iustitia Committee

  cid:<a href=

Fact Finding Report and Analysis of the World Federation of Hungarians

on the Soviet Military Intervention in Hungary in 19561

THE ANTECEDENTS 

In 1956 the Soviet Army committed an aggressive act against Hungary. By this act it overthrew the legal Hungarian Government and ignored the wishes of the Hungarian People. The World Federation of Hungarians held and extraordinary assembly of the delegates, to commemorate the 50th. Anniversary of the 1956 Revolution and passed the following Resolution: 

In October and November 1956 Hungary was attacked by the then most powerful Army in the world. Without a declaration of war, the territory of Hungary became a theatre of Military activities. For the tens of thousands of lost innocent lives and the terrible destruction which took place at the time, the extraordinary commemorative assembly of the World Federation of Hungarians initiated and demands the payment of indemnity from the successor States of the Soviet Union which carried out the aggression.  It sees the possibility of a just and right solution, as the countries in question, have become constitutional democratic states.  

For this reason the WFH established a committee, called the Iustitia Committee with the task and objective to explore, analyse and list the injuries suffered by the Hungarians on the basis of legal, professional, political, military and economic reasoning and initiate the necessary steps towards the competent authorities (Government Judiciary) which have to be taken to achieve legal remedy. 

From this point of time it is the task of the Hungarian State to initiate negotiations to obtain compensation on the basis of the existing facts from the successor states of the late Soviet Union and in case of failure take the case to International Legal Institutions. In case the Hungarian Government refuses to carry out this assignment the World Federation of Hungarians and the Iustitia Committee will do everything in their power in order that Hungary should receive just and rightful restitution.  

_______________________________

[1] Prepared by the Iustitia Committee of the World Federation of Hungarians: Prof. dr. Imre Bokor, dr. L√°szl√≥ Csendes, Ms. Ir√©n Csuk√°s, Lajos Hiripi, dr. Tibor L√©h, Attila √Ārp√°d P√©teri, B√©la Szab√≥

The different parts were put together: Dr. Imre Bokor and dr. Tibor Léh

The photos were selected and put on CD by: Béla Szabó and Ferenc László

Special bibliography: Irén Csukás

The sum of restitution was prepared in 2007 prices and exchange rates by: Mrs. Annam√°ria Alakszai dr. Ol√°h

Other participants: Edit K√©ri and Atilla L√©vay 

Read by: Dr. Istv√°n Balsai, P√°l Fekete, Ms. Eszter K√°llai, Lajos Nemes, dr. M√°rius Pad√°nyi, dr. Tibor P√°kh, B√©la Vanek 

At the meetings of the Iustitia Committee the WFH was represented by: President Mikl√≥s Patrub√°ny and honorary president S√°ndor R√°cz, president of the Great Budapest Worker‚Äôs Council in 1956 

The present document of the Iustitia Committee was officially accepted by the Presidium of the World Federation of Hungarians the II/2007. (22 May ‚Äď 7 June) vote (Members voting on 11 different points) 

 

Preambulum 

The history of the Hungarians in the Carpathian basin may be described as a succession of glorious and tragic events following each other.

Because of the Geo-Strategic position of Hungary between the Slav and German spheres of interest its territory often became a battlefield. The first of these battles took place exactly 1100 years ago in 907 when the armies of Grand Duke √Ārp√°d defeated the Bavarian attackers.

During the second half of the last millennium in Vis Maior situations which so often happens to small nations Hungary formed temporary, or more permanent alliances either willingly, or under compulsion with various ‚ÄúGreat Powers‚ÄĚ (Turks, Austrians, Germans, Soviet/Russians) had to accept responsibility for the consequences (see World War I. and II.) and paid an unrealistically high price for unavoidably being drawn into the conflicts of different Empires attempting to rule the World.

It is a historical fact that the Hungarians never started a war to enlarge their territory, never wanted to impose their rule on other people, and wanted to solve the possible conflicts by peaceful means, but at the same time they often took to arms to defend their independence and territorial integrity, against foreign invaders and their home-grown collaborators.

Our fights against the Mongolians (Tatars) and later (mostly) against the Turks in reality also defended Western Europe and were so costly in blood that the population, which earlier was almost the same as that of England and France, was reduced to 1/5th of its former size.

Our Revolution and War of Independence against the Habsburgs in 1848 and 49 subjected our people to further hardships. Despite this, our resolution was firm and without the help of an Army of 200 thousand men sent by Tsar Nicolas I. Hungary would have succeeded in breaking away from the Austrian Empire.

After World War I. (1914-18) on the loosing side we suffered the harshest treatment. We lost 71.4% of our territory, 61.8% of our population and the Reparations Committee of the League of Nations imposed the payment of 200 million Gold Crowns on the weakened, robbed and dismembered Hungary.

For our participation in World War II. (1941-45) the victorious powers took yet more territories from us and imposed the payment of further hundreds of millions of dollars, but the greatest punishment was that the Soviet Union occupied Hungary and introduced the Soviet type of Bolshevik one-party system, which threw our agricultural, industrial, commercial development in every field of human activity back by decades.

In 1956 the Soviet/Russian invaders, following in the time honoured traditions of their Tsarist predecessors sent an Army of 200 thousand soldiers, armed to the teeth to suppress the uprising, which broke out against the puppet Government of R√°kosi-GerŇĎ-Farkas, which later developed into a fight for freedom and Independence.

With their vastly superior Army in numbers and equipment they destroyed many buildings on the main roads of Budapest, damaged the roads as well and with the help of their collaborators closed our western borders, captured and killed an even today unknown number of people who were trying to escape from Hungary at that time.

The puppet Government of K√°d√°r, imposed with the help of Soviet bayonets, caused, directly, or indirectly further material and personal losses. They were also responsible for the General Strike, which broke out after the Soviet Military intervention, and the losses caused by them and the loss of around 200 thousand people who escaped from Hungary at that time. The Soviets encouraged and wholeheartedly participated in the reprisals carried out by the K√°d√°r regime as well.

The question as to why after the consolidation of the K√°d√°r regime in May 1957 a further number of Soviet personnel had to be brought ‚Äútemporarily‚ÄĚ to Hungary and its cost should also be examined.

Despite the moral, ideological, material and human losses suffered by the Soviet Union, caused by the Hungarian Revolution, the socialist camp controlled by the Kremlin continued to exist for many more years, and it is only possible at this time to examine the effects of the Soviet aggression against Hungary, raise the question of reparations and claim compensation.

Of the about 14000 wars in the history of Mankind 8000 was followed by some Peace Treaty, and the degree of indemnity extracted was usually decided by the victor. Occasionally the opposing sides agreed on the reparations by negotiations.

The aim of the present work is to explore and bring to light the events of the Hungarian Revolution and War of Independence in relation to the Military aggression and intervention by the Soviet Union, based on historical documents, photographs, films, etc., eyewitness accounts and the memoirs of the various participants. Further to list the concrete suggestions on the basis of the collected and prepared material, with the aim of obtaining compensation, naming the collaborating States, organisations and persons, who planned, perpetrated and supported the Soviet intervention and who could be expected to make amends and express their apologies in word or writing to the Hungarian people.

1.   ¬ß

LEGAL ANALYSIS

(ANALYSIS FROM THE POINT OF VIEW OF LEGALITY)

    I. THE EXAMINATION OF GENERAL AND INTERNATIONAL LEGAL BASIS IN RELATION TO THE EVENTS OF THE 1956 REVOLUTION AND WAR OF INDEPENDENCE.

(Reparations in International Law, Legal reasoning to obtain compensation for the Soviet attack against Hungary in 1956.)

The concept of reparations already existed even before it was raised in International Legal relationships, but at that time there were many open questions, which could lead to misunderstandings and abuse. It is a basic tenet in Law that one is responsible for one’s actions and for the losses incurred the perpetrator (or perpetrators) can be forced to pay reparations. It is part of civilian, criminal and International Law.

                                                               II.

                     THE BASIS OF REPARATIONS

 

a.)  WAR REPARATION SETTLEMENTS UP TO WORLD WAR II.

The second Peace Conference (Convention Respecting the Laws and Customs of War on Land), which was held in Hague in 1907, dealt with war reparations and that was the basis for compensation after World War I. It must be noted, that the 1907 agreement was not the first, because prior to this there were many declarations in the second half of the 19th. Century dealing with these problems, but they had no legal force. The antecedents of the 1907 agreements, was the first Peace conference, also held in Hague in 1899.

The agreement contained two clauses.

1.     The members of volunteer units, if led by a responsible officer, had permanent, clear markings, recognisable from a distance, carried their weapons openly and accepted the customs and rules of War were considered to be part of the official regular Army.

2.     Apart from the fighting units an Army may also have non-combatants (priests, doctors, other medical personnel) and in case of capture they must also be treated as Prisoners of War.

There were other rules as well, which if adhered to properly, would greatly reduce the destruction power of the warring States. The right of belligerents to adopt means of injuring the enemy is not unlimited. (Art. 22. Hague 1907.)

In short: this is the basis of the regulations and laws, which are aimed at reducing the destructiveness of war. Among the general rules, there are also specific ones as well: it is prohibited to kill or wound an enemy who, having laid down his arms, or having no longer means of defence, has surrendered at discretion; to declare that no quarter will be given; to destroy or seize the enemy's property, unless such destruction or seizure be imperatively demanded by the necessities of war; to employ poison or poisoned weapons;

It is also prohibited to employ arms, projectiles, or material calculated to cause unnecessary suffering.

The attack or bombardment, by whatever means, of towns, villages, dwellings, or buildings, which are undefended, is prohibited.

In sieges and bombardments all necessary steps must be taken to spare, as far as possible, buildings dedicated to religion, art, science, or charitable purposes, historic monuments, hospitals, and places where the sick and wounded are collected, provided they are not being used at the time for military purposes.

The representatives, who participated in the 1907 Hague Convention, were of the opinion that the mutually agreed legal points will be a beginning and basis for further legislation regarding the rights of belligerents. Later the Hague Convention was enlarged by the various Geneva Conventions which were originally based in the spirit of the ‚ÄúRed Cross‚ÄĚ first established in 1864, elevating it to international levels.

The Peace Treaties after World War I. punished the defeated countries by forcing them to make huge compensation payments to the victorious powers.  Germany had to pay 132 billion Gold Marks, Austria, Bulgaria and Hungary 12 billion each, which in the case of Hungary came to 200 million Gold Crowns.

The victorious powers also passed legislation to compensate not only States, but private individuals as well, which after fulfilling certain conditions were also able to receive compensation.

After World War I. the League of Nations which was a predecessor to today‚Äôs United Nations, continuing in the spirit of the, Hague Agreements worked towards the peaceful solution to international conflicts. 

The Peace Treaties after World War II. were signed on the 17th of February 1947 in Paris. Reparations payments were imposed on the defeated countries (Germany, Finland, Italy, Romania and Hungary). In the case of Hungary, this came to 300 million US dollars, of which 200 million had to be paid to the Soviet Union and 50 million each to Yugoslavia and Czechoslovakia. 

b.)  The situation after World War II. after the establishment of the United Nations.    

The main aim of the United Nations, which started work in San Francisco and was later, transferred to New York was to ensure the peaceful co-existence of nations. The Soviet Union was a founding member since October 24 1945 and Hungary became a member on the 17th. of December 1955.

By now almost all the states in the world are members, except Switzerland, The Vatican and Taiwan. Paragraph 3 and 4 of the U. N. Charter bans war and other violent means as the method of solving conflicts.

(All Members shall settle their international disputes by peaceful means in such a manner that international peace and security, and justice, are not endangered.

All Members shall refrain in their international relations from the threat or use of force against the territorial integrity or political independence of any state, or in any other manner inconsistent with the Purpose of the United Nations.) In the international law it is considered to be a crime to start a war, and as after every committed crime the victim is entitled to compensation. There are many forms of aggression and also of war crimes, for example violence against the civilian population, breach of truce, looting, etc.

  

c.)   The Kuwaiti example. 

On the 2nd of August 1990 Iraq attacked Kuwait. On the 3rd of April 1991 the Security Council of the United Nations declared that Iraq is responsible for the damages caused which occurred in Kuwait during the Iraqi aggression and occupation. 

For this reason a Reparation Committee was established with its head office in Geneva and six different types of compensation basis were accepted.

Living persons and firms (legal entities) could claim compensations through their Government, or international organisations.

The Reparation Committee imposed the payment of several billion dollars on Iraq. These compensation payments were started to be financed by the sale of Iraqi oil, but at the moment due to the prevailing conflicts in Iraq difficulties are experienced. 

III.

THE RESPONSIBILITY OF THE SOVIET UNION 

The 1947 Paris Peace Treaty contained a clause, which allowed the Soviet Union to station armed forces in Hungary and Romania for the purpose of maintaining communication lines with its occupying forces in Austria. 

On the 15th of May 1955 Austria became a sovereign neutral state and after this date the task of maintaining Soviet communication lines to Austria came to an end. One day before the acceptance of Austrian neutrality (14th May) they brought into existence the Warsaw Pact Treaty and this made it possible (in the opinion of the Soviets) to continue to station their military units in Hungary. 

After analysing The Warsaw Pact Document, which will follow here, it will be seen that the Pact does not empower any of the participating states to maintain armed forces in the territory of any other member state.  This meant that after the 15th of May 1955 the stationing of Soviet Army units in Hungary was unlawful. 

The document, which was produced with the agreement of the participating states, does not mention or describe the steps by which any of the states could give notice and cease to be a member of the Pact. At the same time it does not empower anybody the use of armed force to prevent a member state wishing to leave the organisation. Paragraph 8 of the document clearly forbids any interference in the internal affairs of the other member states.

The Warsaw Security Pact: May 14, 1955 

Treaty of Friendship, Cooperation and Mutual Assistance Between the People's Republic of Albania, the People's Republic of Bulgaria, the Hungarian People's Republic, the German Democratic Republic, the Polish People's Republic, the Rumanian People's Republic, the Union of Soviet Socialist Republics and the Czechoslovak Republic, May 14, 1955

The Contracting Parties, reaffirming their desire for the establishment of a system of European collective security based on the participation of all European states irrespective of their social and political systems, which would make it possible to unite their efforts in safeguarding the peace of Europe; mindful, at the same time, of the situation created in Europe by the ratification of the Paris agreements, which envisage the formation of a new military alignment in the shape of "Western European Union," with the participation of a remilitarized Western Germany and the integration of the latter in the North-Atlantic bloc, which increased the danger of another war and constitutes a threat to the national security of the peaceable states; being persuaded that in these circumstances the peaceable European states must take the necessary measures to safeguard their security and in the interests of preserving peace in Europe; guided by the objects and principles of the Charter of the United Nations Organization; being desirous of further promoting and developing friendship, cooperation and mutual assistance in accordance with the principles of respect for the independence and sovereignty of states and of non-interference in their internal affairs, have decided to conclude the present Treaty of Friendship, Cooperation and Mutual Assistance and have for that purpose appointed as their plenipotentiaries: who, having presented their full powers, found in good and due form, have agreed as follows:

Article 1                                                                                                                     

The Contracting Parties undertake, in accordance with the Charter of the United Nations Organization, to refrain in their international relations from the threat or use of force, and to settle their international disputes peacefully and in such manner as will not jeopardize international peace and security.

Article 2                                                                                                                     

The Contracting Parties declare their readiness to participate in a spirit of sincere cooperation in all international actions designed to safeguard international peace and security, and will fully devote their energies to the attainment of this end. The Contracting Parties will furthermore strive for the adoption, in agreement with other states, which may desire to cooperate in this, of effective measures for universal reduction of armaments and prohibition of atomic, hydrogen and other weapons of mass destruction.

Article 3                                                                                                                    

The Contracting Parties shall consult with one another on all important international issues affecting their common interests, guided by the desire to strengthen international peace and security. They shall immediately consult with one another whenever, in the opinion of any one of them, a threat of armed attack on one or more of the Parties to the Treaty has arisen, in order to ensure joint defence and the maintenance of peace and security.

Article 4                                                                                                                      

In the event of armed attack in Europe on one or more of the Parties to the Treaty by any state or group of states, each of the Parties to the Treaty, in the exercise of its right to individual or collective self-defence in accordance with Article 51 of the Charter of the United Nations Organization, shall immediately, either individually or in agreement with other Parties to the Treaty, come to the assistance of the state or states attacked with all such means as it deems necessary, including armed force. The Parties to the Treaty shall immediately consult concerning the necessary measures to be taken by them jointly in order to restore and maintain international peace and security.           

Measures taken on the basis of this Article shall be reported to the Security Council in conformity with the provisions of the Charter of the United Nations Organization. These measures shall be discontinued immediately the Security Council adopts the necessary measures to restore and maintain international peace and security.

Article 5                                                                                                                     

The Contracting Parties have agreed to establish a Joint Command of the armed forces that by agreement among the Parties shall be assigned to the Command, which shall function on the basis of jointly established principles. They shall likewise adopt other agreed measures necessary to strengthen their defensive power, in order to protect the peaceful labours of their peoples, guarantee the inviolability of their frontiers and territories, and provide defence against possible aggression.

Article 6                                                                                                                     

For the purpose of the consultations among the Parties envisaged in the present Treaty, and also for the purpose of examining questions which may arise in the operation of the Treaty, a Political Consultative Committee shall be set up, in which each of the Parties to the Treaty shall be represented by a member of its Government or by another specifically appointed representative. The Committee may set up such auxiliary bodies as may prove necessary.

Article 7                                                                                                                    

The Contracting Parties undertake not to participate in any coalitions or alliances and not to conclude any agreements whose objects conflict with the objects of the present Treaty. The Contracting Parties declare that their commitments under existing international treaties do not conflict with the provisions of the present Treaty.

Article 8                                                                                                                    

The Contracting Parties declare that they will act in a spirit of friendship and cooperation with a view to further developing and fostering economic and cultural intercourse with one another, each adhering to the principle of respect for the independence and sovereignty of the others and non-interference in their internal affairs.

Article 9                                                                                                                    

The present Treaty is open to the accession of other states, irrespective of their social and political systems, which express their readiness by participation in the present Treaty to assist in uniting the efforts of the peaceable states in safeguarding the peace and security of the peoples. Such accession shall enter into force with the agreement of the Parties to the Treaty after the declaration of accession has been deposited with the Government of the Polish People's Republic.

Article 10                                                                                                                   

The present Treaty is subject to ratification, and the instruments of ratification shall be deposited with the Government of the Polish People's Republic. The Treaty shall enter into force on the day the last instrument of ratification has been deposited. The Government of the Polish People's Republic shall notify the other Parties to the Treaty as each instrument of ratification is deposited.

Article 11                                                                                                                   

The present Treaty shall remain in force for twenty years. For such Contracting Parties as do not at least one year before the expiration of this period present to the Government of the Polish People's Republic a statement of denunciation of the Treaty, it shall remain in force for the next ten years. Should a system of collective security be established in Europe, and a General European Treaty of Collective Security concluded for this purpose, for which the Contracting Parties will unswervingly strive, the present Treaty shall cease to be operative from the day the General European Treaty enters into force. ..

Done in Warsaw on May 14, 1955, in one copy each in the Russian, Polish, Czech and German languages, all texts being equally authentic. Certified copies of the present Treaty shall be sent by the Government of the Polish People's Republic to all the Parties to the Treaty.

In witness whereof the plenipotentiaries have signed the present Treaty and affixed their seals.

Instruments of ratification deposited by Poland, May 19, 1955; by the German Democratic Republic, May 24, 1955; by Czechoslovakia, May 27, 1955; by Bulgaria, May 31, 1955; by the U. S. S. R., June 1, 1955; by Hungary, June 2, 1955; by Rumania June 3, 1955; and by Albania, June 6, 1955; entered into force June 6, 1955.

_________________________________________________________________________

To continue to maintain their occupation of Hungary the Soviets increased the number of troops stationed here, deposed the legal Hungarian Government and with the help of the puppet Government of K√°d√°r prepared the ground to place their nuclear weapons nearer to the West in the Transdanubia area of Hungary.

Due to the Soviet right of veto, the Security Council of the United Nations failed to condemn their aggression against Hungary in 1956, but the U. N. General Assembly in 1957 did so. In 1992 Boris Yeltsin the President of the Russian Federation accepted responsibility for this aggression, and expressed his apologies to the Hungarian people. In other words, after the ending of the Soviet dictatorship, the leader of the successor states accepted responsibility.

 

IV.

THE ASSESSMENT OF THE DAMAGES CAUSED   

The case of Kuwait may be used as a (specific) precedent, considering that the United Nations set up a Special Committee to assess the extent and scale of damages. In the case of Hungary it would be preferable from a legal point of view that, after the official assessment of the damages caused, to request the help of International experts and with their support Hungary should claim damages from the Soviet successor states.  

The damages caused may not only be material (e.g. destroyed houses) but economical as well. Moral or spiritual damages are not recognised in International Law, and there is no precedent, which could be referred to. It would be a good starting point to use the assessment compiled by the K√°d√°r regime for the damages caused by the ‚Äú1956 Counter Revolution‚ÄĚ which came to 20 billion H Ft., at 1957 price levels.

 

V.

THE RESPONSIBILITY OF THE SUCCESSOR STATES 

The question arises that after the disintegration of the Soviet Union from whom will it be possible to claim compensation. According to International Law the responsibility of the successor states is beyond any dispute. First of all, that of the Russian Federation, but also that of the Ukraine and Byelorussia as well. The provisions of the Vienna Convention on succession of States in respect of treaties signed on the 23rd of August 1978 confirm this.  

The agreement describes two different types of cases.  On the one hand, a country regaining its independence after having been occupied and colonized starts with a clean bill. On the other, the principle of continuity is followed when certain parts of a formerly bigger state break away and declare their independence.  

The agreement defines the following basic principle:

All treaties and agreements, which were in force at the time of disintegration, remain in force on the entire territory of the former State, which of course includes all the successor States. (Paragraph 34)

International Law differentiates between the different situations: The uniting of two or more countries into one State (e.g. the two former German States), or the peaceful dividing of on State into two new States, (Czechoslovakia), or hostile, acrimonious breaking up, (Yugoslavia). In our case International Law recognises the Russian Federation as the successor, or continuity of the Soviet Union. One of the criterions of this continuity was the fact that the Russian Federation was a major participant among the member states of the former Soviet Union, played a determining role, was one of the biggest geographically and was one of the Great Powers of the world as well. 

Belarus and the Ukraine possess only partial continuity, as both countries were founding members of the United Nations and ratified several resolutions in their own name, which (at the same time) pertained to the Soviet Union as well. 

In his letter to the Secretary of the United Nations, on the 24th of December 1991, President Boris Yeltsin put on record, that the Russian Federation considers itself, as the Successor State to the Soviet Union. Yuri Mihailovich Voroncov, Russia’s permanent representative in the United Nations made a similar declaration on the 27th of January 1992 that the Russian Federation accepts the principal of continuity and also accepts responsibility for the treaties and agreements to which the Soviet Union was a party. From this it follows that the Russian Federation is the legal successor to the Soviet Union.

 

VI.

STATUTORY LIMITATION   

By attacking Hungary in 1956 the Soviet Union committed an internationally recognised criminal act. It is self evident that during the Soviet occupation and dictatorship of their Hungarian puppet Government it was not possible to raise the question of responsibility, or claim reparations.

In this situation the principle of Statutory Limitation does not apply. Furthermore some of the perpetrated crimes were ‚ÄúCrimes against Humanity‚ÄĚ in which case there is no Statute of Limitation.

VII.

CONCLUSION  

It is an undisputed fact that in October and November 1956 units of the Red Army of the Soviet Union attacked Hungary without even a Declaration of War. Although the Hungarian Revolutionaries, some units of the Hungarian army and Police, civilians, etc., fought valiantly, they were no matches against the overwhelming superiority of the Soviet forces. Thousands of people were killed and also a great deal of material and economic damage was caused. This unprovoked aggression was admitted by the leaders of the Russian Federation, the Successor State to the Soviet Union. According to the tenets of International Law, the Soviet Union committed a crime.

It is imperative that based on the relevant International Legal Statues, the Hungarian Government, the President of Hungary give their support to further the work of the Iustitia Committee and use every means at their disposal to reach all possible International Forums.

It is the rightful claim of the Hungarian People that the Revolution and War of Independence of 1956, which although militarily crushed by the Soviet Union, was acclaimed by the World as a Moral Victory, should now also receive material compensation.

………………………………………………

  ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ..

……………..

 

2. §.

POLITICAL ANALYSIS

I.

INTRODUCTION

The Soviet Union having replaced Tsarist Russia continued to pursue its predecessors’ expansionist, territory grabbing policy, russianising the conquered people and extending the Soviet dictatorship to every walk of life.

This line of conduct was started by V. I. Lenin when in 1917, he gave his blessing (in words) to Finland’s intention of breaking away, but almost at the same time gave orders to start military action against the Fins.

The Fin Government issued its declaration of independence on the 6th of December 1917 signed by President Stalberg, but within the same month armed anti Government demonstrations took place, organised by the Fin communists and supported by the Soviets.

In January 1918 General Svesnikov’s 42nd Army Corps (Whose commissar was the leader of the Fin Communist Party: Otto Kuusinen) joined the Fin counter revolutionary anti Government forces. The fierce fighting continued till May, when the Fins lead by General Mannerheim managed to chase the Red Interventionist forces out of their country.

The Reds even then didn’t give up their intention of forcing Finland back into the Soviet camp and established a Cadre School in Petrograd for the future Red Army of Finland.

Kuusinen stayed in Moscow where he held various important positions, his wife Aino Kuusinen helped his work with some secret assignments, but in 1937 she was arrested and taken to the Vorkuta Gulag. His wife’s arrest didn’t affect Kuusinen’s carrier adversely, between 1940 and 1957 he was the President of the Karelian Soviet Socialist Republic and from 1957 to 1964 he worked as the Secretary of the Soviet Central Committee.

Kuusinen was awarded the Order of Lenin on three occasions (Kádár only once). Stalin valued those of his colleagues highly who didn’t bat an eyelid when their wives were arrested on tramped up charges and sent to the Gulag. Remember Kalinin, Molotov, Buddoni, Proskrebisev, etc..

Even today there is a street in Moscow bearing Kuusinen’s name.

The so called Ribbentrop ‚Äď Molotov Pact signed on 23. 08. 1939 in Moscow also confirms the expansionist policy of the Soviets. The two Great Powers, (The Soviet Union and the Third Reich) joined each other in a ‚ÄúNon-aggression Pact‚ÄĚ and in a secret clause; they agreed to occupy and divide Poland and give the Baltic States to the Soviets.

It appears to be an unfathomable historical fact that the Soviet attack against Poland, which started on September 17 1939 that is two and a half weeks after the beginning of the German invasion on September 1st 1939, was ignored by the World and war was declared only on Germany by Great Britain and France especially in view of the fact that the Soviets occupied 130,000 Km square of Polish territory, captured 250000 Polish soldiers and deported 1,200.000 polish citizens to the Soviet Union where the majority of them perished, among them the 14,000 Polish officers (most of them members of the reserve army) who were bestially murdered by the NKVD in April and May 1940 in the vicinity of the Katyn region.

Stalin, (following in the footsteps of Lenin) continued the territory grabbing policy and attacked Finland without a Declaration of War on 30th November 1939 tearing out about 50000 Km2 from the body of Finland and annexing it to the Soviet Union.

It is worth stopping here for a moment to study the model as to how the Soviets established their puppet Governments in other Countries. Two days after the Soviet attack, the orthodox Fin Bolshevik Otto Kuusinen (our old acquaintance) appeared near the town of Sosnovo and set up the ‚ÄúPeople‚Äôs Government‚ÄĚ in Finland, thereby setting an example for the Norwegian Quisling, the Hungarian K√°d√°r, the Czechoslovak Gustav Husak and the Afghan Babrak Karmal in how to betray one‚Äôs country.

Nikita Khrushchev used the same pattern in Hungary in 1956.

Imre Nagy, when he announced that Hungary will leave the Warsaw Pact and took steps to have the Neutrality of Hungary accepted didn‚Äôt know about, or didn‚Äôt remember the conversation which took place in the ‚ÄúGeorge‚ÄĚ chamber of the Kremlin between Juho Kusti Paasaviki (the leader of the Fin delegation) and Stalin, when Paasaviki rejected the Soviet demands to hand over Fin territories, especially the military base in the Hanko peninsula. Paasaviki declared that handing over the Hanko military base is incompatible with Finland‚Äôs Neutrality and cannot even be discussed and added that ‚ÄúFinland‚Äôs Neutrality is its greatest security‚ÄĚ. To this Stalin replied: ‚ÄúI can assure you that the Neutrality of a small country like yours, counts for nothing‚ÄĚ.

Stalin’s threat became a reality on the 30th of November 1939. Without Declaration of War 25 Soviet divisions comprising 2400 armoured vehicles, 3500 field guns, and 1600 airplanes, with the naval support of the White Sea Ladoga Lake and Baltic fleets attacked Finland. Helsinki was set on fire, but they were only able to defeat the Fins after further manpower and materials were brought in.

According to Khrushchev the Soviets lost 1 (!) million soldiers, 1000 airplanes 2300 tanks and other armoured vehicles in this war.

The Soviet aggressions, without declarations of war against Finland in 1917, and 1939, are very similar to their aggression against Hungary in 1956. The only change was in the person of the leaders. Instead of Lenin and Stalin Khrushchev was now on the stage, Budapest was shot to pieces like Helsinki earlier. Perhaps these historical examples will be useful in latter times as well.

II.

THE ‚ÄúSCHEMES‚ÄĚ OF THE SOVIET GOVERNMENT IN 1956 

Before we come to the military evaluation and analysis in 3. ¬ß, we must study the decisions of Khrushchev and the Soviet Government. What reasons and justifications did they have to order military preparations against Hungary, ignoring Hungarian sovereignty and membership of the Warsaw Pact without any advance warning, prior to October 23.  

The fact that the Batov Divisions were already issued with the order to cross the border and enter Hungarian territory on the 23rd of October at 19.45 means that the Soviet Government had to discuss this question and make a decision several days prior to that.  After that in the Soviet Ministry of Defence the plans had to be worked out in detail and the appropriate orders forwarded to the Army Corps chosen for the task. The designated units also needed time to get the personnel ready and obtain the materials needed (fuel, ammunition, food, medicines, maps, spare parts, etc.), and even working non-stop, it would be impossible to do it in three days. 

Even if the Government decision and the Defence Ministry preparations took altogether only two days, the decision to send Army units to Hungary must have been made five to seven days prior to 23 October.  

It can be seen that Khrushchev misled Mao Ce-tung, Tito and the leaders of the Warsaw Pact countries; he lied to his friends and to the world at large. These packs of lies were supported and enlarged upon by a number of politicians in different countries.

 

III.

CONTEMPORARY DOCUMENTS PROVING THE HYPOCRITICAL DOUBLE DEALING AND LIES OF THE SOVIET GOVERNMENT.

a./ SOVIET GOVERNMENT STATEMENT

Moscow 30. October 1956.

 

SOVIET DECLARATION BY THE TASS:

Friendship and Co-operation Between the Soviet Union and Other Socialist States, October 30, 1956

The principles of peaceful coexistence, friendship, and cooperation among all states have always been and still form the unshakable foundation of the foreign relations of the U.S.S.R. This policy finds its most profound and consistent expression in the relationship with socialist countries. United by the common ideal of building a socialist society and the principles of proletarian internationalism, the countries of the great commonwealth of socialist nations can build their relations only on the principle of full equality, respect of territorial integrity, state independence and sovereignty, and non-interference in one another's domestic affairs. This does not exclude, but on the contrary presupposes, close fraternal cooperation and mutual aid between the countries of the socialist commonwealth in the economic, political, and cultural spheres.

All nations are equal.

It is on this basis that after World War I., and after the rout of fascism the regimes of the People's Democracies came into being in a number of countries of Europe and Asia, which were strengthened and display great vitality.

In the process of the establishment of the new regime and the deep revolutionary transformation in social relations there were not a few difficulties, unsolved problems, and out-and-out mistakes, including some in the relations between the socialist states-violations and mistakes which infringed the principles of equality in relations between socialist states. (emphasis: Iustitia Committee)

The 20th Congress of the Communist Party of the Soviet Union resolutely condemned these mistakes and violations and demanded that the Soviet Union apply Lenin's principles of the equality of nations in its relations with other socialist states. (Sic!) This statement took complete cognizance of the historical past and the peculiarities of each country, which has taken the road of building a new life. . . .

The Soviet Government will consistently work towards the realisation of the decisions of the XX., Congress, which are of historical importance. These will be on the unshakable  basis of preserving the sovereignty of all Socialist states (emphasis: Iustitia Committee), which will set the conditions to further strengthen the friendship and cooperation of the Socialist states.

As recent events have shown, the need has arisen for an appropriate declaration to be made on the position of the Soviet Union in the mutual relations between the U.S.S.R. and other socialist countries, primarily in the economic and military spheres. The Soviet Government is ready to discuss with the governments of other socialist states measures insuring the further development and strengthening of economic ties between socialist countries, in order to remove any possibilities of violating the principle of national sovereignty, mutual advantage, and equality in economic relations. (emphasis: Iustitia Committee)

This principle should extend also to advisers. It is common knowledge that during the first period of the formation of the new social order, at the request of the governments of the people's democracies, the Soviet Union sent to these countries a certain number of specialists-engineers, agronomists, scientific workers, and military advisers. During the later period the Soviet Government on many occasions asked the socialist states about the recall of its advisers. (emphasis: Iustitia Committee)

In view of the fact that by now the people's democracies have formed their own qualified national cadres in all spheres of economic and military construction, the Soviet Government considers it as urgent to examine, together with other socialist states, the question whether a further stay of U.S.S.R. advisers in these countries is expedient.

In the military sphere, the Warsaw Treaty is an important foundation for mutual relations between the Soviet Union and the people's democracies. Its participants took upon themselves appropriate political and military obligations, including obligations to adopt agreed measures essential for strengthening their defence potential, so as to protect the peaceful labours of their people, guarantee the inviolability of their frontiers and territories, and insure defence against possible aggression. (emphasis: Iustitia Committee)

It is known that, in accordance with the Warsaw Treaty and with government agreements, Soviet units are stationed in the Hungarian and the Rumanian Republics. (Sic!) In the Polish Republic, Soviet military units are stationed on the basis of the Potsdam Four-Power Agreement and the Warsaw Treaty. (Sic!) In other people's democratic countries there are no Soviet military units.

With a view to insuring the mutual security of the socialist countries, the Soviet Government is ready to examine with other socialist countries that are parties to the Warsaw Treaty the question of Soviet troops stationed on the territory of these countries. In this the Soviet Government proceeds from the general principle that the stationing of troops of one state that is a party to the Warsaw Treaty on the territory of another state that is a party to the Warsaw Treaty should take place on the basis of an agreement among all its participants and specifically with the agreement of the state on whose territory these troops are stationed or are planned to be stationed at its request...

The Soviet Government is prepared to withdraw its Military units…

The Soviet Government and all the Soviet people deeply regret that the development of events in Hungary has led to bloodshed. On the request of the Hungarian People's Government the Soviet Government consented to the entry into Budapest of the Soviet 22Army units to assist the Hungarian People's Army and the Hungarian authorities to establish order in the town. Believing that the further presence of Soviet Army units in Hungary can serve as a cause for even greater deterioration of the situation, the Soviet Government has given instructions to its military command to withdraw the Soviet Army units from Budapest as soon as this is recognized as necessary by the Hungarian Government.

At the same time, the Soviet Government is ready to enter into relevant negotiations with the Government of the Hungarian People's Republic and other participants of the Warsaw Treaty on the question of the presence of Soviet troops on the territory of Hungary. . .  (emphasis: Iustitia Committee)

The Soviet Government expresses confidence that the peoples of the socialist countries will not permit foreign and internal reactionary forces to undermine the basis of the people's democratic regimes, won and consolidated by the heroic struggle and toil of the workers, peasants, and intelligentsia of each country.

They will make all efforts to remove all obstacles that lie in the path of further strengthening the democratic basis of the independence and sovereignty of their countries, to develop further the socialist basis of each country, its economy and culture, for the sake of the constant growth of the material welfare and the cultural level of all the workers. They will consolidate the fraternal unity and mutual assistance of the socialist countries for the strengthening of the great cause of peace and socialism.

                  

b./ CHINESE GOVERNMENT STATEMENT

Peking 1956 Nov. 1. 

The Chinese Government issued a statement regarding the October 30th., Statement of the Soviet Government  through the New-China News-Agency.

The Government of the Chinese Peoples Republic is of the opinion that this Soviet Government statement is correct. (Emphasis Iustitia Committee) It has great significance regarding the correction of the mistakes and strengthening the relationship between the Socialist countries.

The Chinese Peoples Republic is of the opinion that the five principles: sovereignty, respect for territorial integrity, non-aggression, non-interference in each others internal affairs, equality and mutual advantage (emphasis Iustitia Committee) also the peaceful co-existence must be the basis of the relationship between all the countries of the World. (Sic.)

Every Socialist Country is an independent sovereign State. It is only in this way that they can achieve real brotherly friendship, solidarity, mutual help and cooperation with each other.

As the Statement of the Soviet Government points out, there were mistakes in the relationship between the Socialist Countries. These mistakes led to misunderstandings and alienation between some of the Socialist Countries. As a result of the misunderstandings and alienation the relationships sometimes became strained. (Emphasis: Iustitia Committee)

The statement referred to the 1948/49 Yugoslav situation and to what took place in Poland in 1956. In the communiqué, issued on of October 30, the Soviet Government appeared to be ready to solve the problems in the framework of friendly negotiations with the other Socialist countries, on the basis of the principles of equality, territorial integrity, independence, sovereignty, and non-interference in each other’s internal affaires (Sic!). This important step will help solving the problems of misunderstandings and strengthen the friendship and cooperation between the Socialist countries (Sic!).

The Government of the Chinese People’s Republic notes, that during these latest incidents, the Polish and Hungarian people demanded the strengthening of democracy, independence and equality, and improvement in the standard of living, and is of the opinion that these demands are justified (emphasis: Iustitia Committee)

The Statement points out, that the fight against even a small number of reactionary elements doesn’t only concern the Country in question, but all Socialist countries, us included.

Comment: the statements both Governments are evasive and blur the issue, contain half truths and trivia and are aimed at soothing public opinion.

In reality both the Soviet and Chinese Government statements were lies elevated to government policy, as both the Soviet and Chinese governments knew that the Military machine was already prepared and only an agreement of a traitor like K√°d√°r was needed and a nod from Marshals Zhukov and Konev for the tanks to start rolling into Budapest, Debrecen, P√©cs Szolnok, GyŇĎr and other Hungarian towns.

  

               c./  The International Grand Masters of Hypocrisy and Lying    

April 29. 1956.

Y. V Andropov the Soviet ambassador in Hungary reported to the Central Committee of the Soviet Communist Party (marked top secret coded telegram):in our opinion the Hungarian comrades by electing R√©vai and especially K√°d√°r to the Political Committee made a concession to the ‚ÄúRight‚ÄĚ and to the demagogue elements. They expected that by so doing they will lessen the criticism of the demagogue elements.

October 24. 1956.

A.   I. Mikoyan and M. A. Suslov sent a (top secret coded telegram) to the Central Committee of the Soviet Communist Party: ‚Äúdiscussing the problems with the Central Leadership of the Hungarian Communist Party, we declared that the aim of our arrival here is to help the Hungarian leadership by the Soviet Army units participating in the restoring of order without generating friction and to general public satisfaction. The Hungarian comrades especially Imre Nagy agreed with this.

October 28. 1956.

A.   A. Soboliev Soviet representative to the United Nations declared at a meeting of the

Security Council that: ‚ÄĚa small number of fascist counter revolutionaries have staged an uprising in Hungary (Sic) which must be put down by the Hungarian Government‚ÄĚ.

October 28. 1956.

At a meeting of the U. N. Security Council Peter Ko√≥s the permanent representative of Hungary in the U. N. declared: ‚ÄúHungary is opposed to the U. N. placing the Hungarian question on the agenda for discussion‚ÄĚ.

Note: Peter Koós mandate to the U. N. was withdrawn on the 1st of November as it was discovered in the Hungarian Foreign Office that his real name was Lev Konduktorov (he was a citizen of the Soviet Union) and he was not instructed, or empowered by anybody to oppose the U. N. Security Council dealing with the Hungarian question.

October 28. 1956.

The report of I. A Serov President of the Soviet State Security Committee (KGB) to A. I. Mikoyan: ‚Äúafter the meeting held in the office of the new Hungarian Minister of the Interior in Budapest the State Security Authority (√ĀVH) and Police started working again. To avoid the possibility of provocation, the personnel of the State Security Authority were issued with police uniforms.

October 29. 1956.

Radio statement of G. K. Zhukov Soviet Minister of Defence: ‚ÄúThe Soviet Union will not send new military units to Hungary, as the Army Corps already stationed there are sufficient to stop the disturbances there‚ÄĚ. At the same time Selwyn Lloyd British Foreign Secretary issued a statement, that according to their information further Soviet Army units entered Hungary.

October 31. 1956.

According to a statement of the Soviet Embassy in Budapest the airfields of the Hungarian Air Force have been surrounded by Soviet armoured units in order to ensure the aerial transporting of families of Soviet soldiers and wounded personnel.

November 1. 1956.

Excerpt from the radio statement by János Kádár at 21.52. “The glorious uprising of our people threw off the Rákosi dictatorship and attained our country’s freedom and independence, without which there can be no Socialism. We are proud that in the armed uprising you stood your ground with honour, patriotism and faithfulness to Socialism.

November 2. 1956.

According to the morning report of the Vienna Radio, new Soviet Armoured Divisions entered Hungary. The Soviet Authorities issued a statement that these new units came to ensure the safe withdrawal of wounded personnel and family members of the Soviet Forces stationed in Hungary.

November 2. 1956.

The statement issued by V. A. Zorin Soviet Deputy Foreign Minister: ‚ÄúThe Soviet Army Corps are in Hungary within the framework of the Warsaw Pact and their presence was requested by the Government of the Hungarian People‚Äôs Republic. The movement and activities of the Soviet units is within the framework of these agreements.‚ÄĚ

November 3. 1956.

A.   A. Soboliev the Soviet representative in the United Nations denied that additional Soviet Armed Forces entered Hungarian territory.

November 4. 1956.

G. K. Zhukov‚Äôs situation report about Hungary at 12.00 noon: ‚ÄúOn the 4th of November at 6.15 Moscow time, the Soviet Army units started their action to restore order and re-establish the rule of the People‚Äôs Democracy in Hungary. On the basis of the pre-planned !!! military action (emphasis Iustitia Committee) our troops have taken possession of the enemy‚Äôs main positions in the country, GyŇĎr, Miskolc, Gy√∂ngy√∂s, Debrecen, and other towns. Every member of the Imre Nagy Government is in hiding. The search for them continues.‚ÄĚ

November 26. 1956.

Excerpts from J√°nos K√°d√°r‚Äôs radio proclamation: ‚ÄúWe promised that we will not institute proceedings against Imre Nagy and his friends for their past activities, even if they themselves admit to wrongdoing and we will keep this promise.‚ÄĚ

 

Etc., Etc., Etc.,

………………………………………………

…………………………..

……………..

 

3. §.

The Military Intervention

of the Soviet Union against Hungary in 1956. 

I.

INTRODUCTION 

On the basis of direct and indirect evidence it can be proved that in 1956 (during October and November) a state of war existed between the Soviet Union and Hungary. Without a Declaration of War a Soviet Army of about 160 to 180 thousand personnel (rifle corps, artillery, tanks, air planes, etc.,) carried out a large number of Military Operations partly against the Hungarian Revolutionary forces, and to a lesser extent against units of the Hungarian Peoples Army.  

II.

BASIC CONCEPTS

AGGRESSION: in International Law, steps taken by one State against another by using mostly military might. In certain situations threatening behaviour by one State against another may also be considered as aggression.  The moving of military units by one State into the territory of another, who refused to leave after being asked, is also considered aggression.  

AGGRESSOR: the party, or side, who begins an armed attack against another. 

WAR: the solving of interstate conflicts (political, ideological, economic, racial,, religious, etc.,) by the use of armed forces. 

WAR CRIME: force used against the civilian population, looting, breach of truce, aggression against a plenipotentiary, abusing the position of the Red Cross and other criminal acts, as defined by Special Statutes. THERE IS NO TIME LIMIT ON THE PUNISHABILITY OF WAR CRIMES.

MILITARY ACTIVITY: the planned concerted action of the armed forces to attain a specified objective.

ARMED FIGHT: encounters using weapons between the armies of belligerent States, with the aim of achieving specific goals.

  

III.

The Soviet Military Intervention in the light of the International politico/military situation. 

1.)  Khrushchev and the Soviets through various intelligence and military channels were already aware in September of the fact that something was being planned against Egypt. In view of this they took the steps they considered necessary to deal with the situation in the Middle East. The gathering of intelligence was not difficult because Menachem Begin Israeli politician (Prime Minister between 1977 and 1983) blurted out in the Herut newspaper, that if the plans of the Western Powers against Egypt will be put in effect (as a revenge for the nationalisation of the Suez Channel on the 29th July 1956) it will mean the end of President Nasser.           

          Obviously this was not the only source of information regarding the probability of some action being planned against Egypt. Intelligence was gathered through agents in the field, intercepting of radio messages, etc., and on the basis of these the Soviets were able to draw up a number of different plans to exploit the situation. 

          They were prepared to help Egypt militarily to repel the imperialist attack. The help offered would have been carried out partly by aerial and partly by naval units. But it was also part of the great Chess game that the Soviets would compensate themselves, by grabbing more territories in Western Europe, whilst the West was engaged in Egypt. Khrushchev didn‚Äôt forget the famous proverb by Stalin, that ‚Äúthe booty belongs to whoever grabs it‚ÄĚ. 

          With this in mind, they made large scale preparations to increase the fighting value and readiness of their land forces with reserves, ammunition, fuel, and other supplies, that in case the situation arises they would be able to perform military actions immediately.    

          All these preparations took place in great secret, but with hindsight it is possible to reconstruct the intentions of the Soviet Government and Military leadership by analysing the time table, preparedness, the number of corps and combination of the forces. 

2.)  All leave of the members of the Special Corps stationed in Hungary was at first curtailed and later cancelled from September onwards. None of this can be explained by the prevailing political situation in Hungary, because nothing happened either in September, or the first half of October that would have justified these decisions. During the same time, neither the Hungarian Police, nor the Army was put on alert.  

     Khrushchev and his battle-hardened strategists with Zhukov at the helm were of the opinion, that in the given situation it is possible to regroup and transfer troops clandestinely near the West and at a given favourable moment while the Western forces were engaged in Egypt, they could take advantage of their overwhelming superiority in land forces. (Manpower, tanks, armoured troop carriers, and artillery.) 

The world is confronted again with this Khrushchevian tactic a few years later in the Caribbean on the 22nd of October 1962, when the presence in Cuba of Soviet personnel and land-to-land rocket silos were discovered. Returning to our Continent and to the autumn of 1956 by the middle of October about 110-120 Soviet         Divisions were prepared and ready for action either in Europe or in the Near East. The Northern Army Group consisting of about 80, or 90 Divisions was ready to move at a moments notice in the direction of West Germany and the Benelux States, which was considered to be the main theatre of operations. The Southern Army Group consisting of about 30-40 Divisions was ready to move towards Austria/Italy and Austria/France as the first and partly the second step of operations. 

In the case of a military engagement between Warsaw Pact and NATO, these forces would have been supplemented by the designated units of Polish, East German, Czechoslovak, Hungarian, Bulgarian and Romanian armies. 

In peace time the Soviet Army numbered approximately 5 million men, but they could also rely on well trained reserve forces of about 25 million men. Considering that their bombers, air transport facilities, naval forces were not in the same class as that of NATO and other countries in the Western Block, the release of information in dribs and drabs of their intentions of intervening in the Middle East served as a mixture of threats, promises and bluffing, but at the same time it also camouflaged the movements and intentions of their land forces.   

3.)  On the 23rd  of October at 19.45, on the instruction of the Soviet Government, General P. I. Batov, commander of the Army of  the Carpathian District issued an order of battle-readiness of  to a Rifle and Guard Division to cross the Soviet Hungarian border at Csap, Beregsz√°sz and NagyszŇĎlŇĎs and take up their positions in the Szolnok, Abony J√°szber√©ny area. 

In reality the crossing of the Hungarian border by military units is considered an act of aggression, regardless whether fighting took place or not. 

4.)  At dawn on the 24th of October 1956 the Special Division under the command of Lieutenant General Lashcenko moved to Budapest from Sz√©kesfeh√©rv√°r and engaged in fighting the Revolutionaries and some Hungarian Army units who joined them.  

The ordering of the Special Division to Budapest was not preceded by any request from the Hungarian Government of Parliament. 

Khrushchev and the Soviet Government assumed that the ‚Äúmere‚ÄĚ appearance of tanks on the streets of Budapest will be sufficient to quieten and disperse the Revolutionary crowds and the Soviet Divisions entering Budapest on the pretext of restoring order will be welcomed by a shower of flowers. 

Their optimistic hopes were based on the fact that the Berlin uprising of the 17th of June 1953 was brought to an end with very little loss, by the Army of General Chuikov in two or three days using the same method. 

They couldn‚Äôt imagine even in their wildest dreams the force of resistance they met on the morning of the 24th and the next few days at different points of Budapest. Instead of flowers they were met by petrol bottles thrown at the tanks mostly by teenagers and the Soviet elite units armed to the teeth were forced to retreat from the streets of the Hungarian capital. 

The Soviet Government was astonished to see the dilettantism of the Hungarian Communist Party and Government, the unimaginable cowardice of the top leaders and the degree of resistance shown by the people. It is worth mentioning that these Marxist heroes, (almost all of the top functionaries) after hearing the first few shots, run at once to the Soviet Union, Czechoslovakia and/or Romania. Not one of them stayed to defend the Communist regime. Those of them, who didn‚Äôt run away, went into hiding and stayed with relations and friends. 

Also the Soviet Government and Military leadership didn‚Äôt take it into consideration that the units stationed in Hungary for a longer period of time got to know and started to fraternise with the people and because of this were not too happy to obey the orders of their superiors. Some of them disobeyed their orders and deserted and there were also some who openly helped the revolutionaries with weapons and ammunition. 

All of this meant that some grains of sand entered the cogs of the Soviet machinery and by the end of October their moral and political humiliation became obvious and the victory of the revolutionaries (albeit only local and temporary) inflicted a lasting injury on the Soviets. 

5.)  According to Andr√°s HegedŇĪs (at the time Minister President) the request for Soviet help was decided on the advice of ErnŇĎ GerŇĎ late on the 23rd of October at a meeting of the top officials of the Central Committee. According to HegedŇĪs: ‚ÄúGerŇĎ spoke by telephone with the Soviet ambassador or with Moscow‚ÄĚ. There is also another version; the well known soap box orator Gy√∂rgy Maros√°n often boasted later, that he called in the Soviets. 

Both versions are intentional falsifications, because as we have seen, Soviet Army units didn‚Äôt have to be called in, as they were already in Hungary at the time and further units were entering Hungarian territory continuously without asking permission from anybody. 

On the 23rd of October at 17.00 Lieutenant General M. F. Tikhonov a special adviser to Istv√°n Bata Hungarian Minister of Defence at the time put the question to him and to brigadier generals Lajos T√≥th and Istv√°n Kov√°cs and colonel Mikl√≥s Sz√ľcs whether they had any objections to Soviet Army units entering Budapest. As there were no objections from anyone present Tikhonov telephoned General Antonov, Commander in Chief of the Warsaw Pact forces to order part of the Special Division to Budapest.

In other words the decision to send troops to Budapest was already made in the Kremlin and all the other bit actors were only marionettes on the stage. 

6.)  On the 27th of October the Hungarian Government led by Imre Nagy took steps to bring the armed conflicts to an end and arrange the withdrawal of Soviet troops from Budapest. Despite his several written and verbal protestations to Yuri Andropov the Soviet Ambassador in Hungary and despite the Soviet Government      communiqu√© on the 30th of October that the Soviet Army units will be withdrawn from Hungary, the minute the Hungarian Government requests it, more and more troops continued to enter the country. Andropov‚Äôs reassurances that the task of the incoming Soviet forces was only to ensure the orderly withdrawal of those

    already in Hungary were lies.  

7.)  That a State of War existed is further proved by the Radio announcement on 4th of November at 05.20. a. m. by Minister President Imre Nagy:

     ‚ÄúImre Nagy the President of the Council of Ministers of the Hungarian People‚Äôs Republic speaking. Today at dawn the Soviet Army started an attack against our Capital city, with the obvious aim of deposing the Legitimate Hungarian Government. Our troops are fighting! The Government is dealing with the situation! This is to inform the people of Hungary and World opinion. 

    It must be mentioned here, that the Radio proclamation of The Minister President was not followed by an order from the Ministry of Defence, or from B√©la Kir√°ly, the Military Commander of Budapest to the Army, or the National Guard. The leaders of the army deserve top marks for cowardice, treason, and/or collaboration

    with the Soviets. They were Istv√°n Bata colonel general, K√°roly Janza lieutenant general, JenŇĎ Hazai, Gyula Uszta, Istv√°n Kov√°cs, Lajos T√≥th brigadier generals, Mikl√≥s SzŇĪcs colonel and others like them. 

    Despite this there was heavy fighting in many different locations between the Revolutionaries and the Soviet intervention forces and on a smaller scale units from the Hungarian People‚Äôs Army also participated. 

    The 10 ‚ÄúTop secret‚ÄĚ reports prepared by Marshal Zhukov about the military situation in Hungary between the 4th of November 12.00 and 10th November 09.00 prove that the Soviet Army was undertaking military operations in Hungary. 12 copies were made of these and sent to the higher ranking members of the Soviet Government. (Bulganin, Kaganovich, Malenkov, Molotov, Saburov, Khrushchev, Vorosilov, Pervuhin. Suslov, Furceva, Belyaev, Brezhnev, Sepilov, Sernik, Aristov, Pospyelov) (sic)  

The expressions used in the Zhukov report (“military operation of the Soviet Army, -- on the basis of pre-planned move, -- our units have conquered, ,-- our units have given an ultimatum to, -- they surrounded the main barracks of the Hungarian Army, -- they stormed,-- they occupied, -- they took possession of,-- they captured, -- we introduced military administration,-- captured a large quantity of guns, and ammunition, -- bombarded a pre-selected area with heavy artillery, -- etc.., etc.) are usually seen in military reports and army journals. The facts listed above leave do doubt that the Soviet Union committed an aggression against Hungary and with brute force suppressed our Revolution.

IV.

 WAR CRIMES

There are witnesses and other evidence to prove that the Soviet Interventionist Forces committed many war crimes against the civilian population, the armed revolutionaries, and members of the Hungarian Army they captured.

It is a war crime to torture, or kill captured persons;

The transporting of captured persons to the Soviet Union by force;

Firing on Hospitals, ambulance vehicles and undefended buildings.

It is also in the category of war crimes to fire on peaceful demonstrators, and this was committed by the Hungarian Special Police as a revenge, or intimidation against the civilian population with the help and support of the Soviets. It must be mentioned, that when the Hungarian Special Police was first established their detachments were escorted by Soviet military units when on patrol duty in Budapest and several other locations.

Without the presence and protection of the Soviet bayonets, the Special Police Force would not have dared to follow the orders of K√°d√°r, Apr√≥, M√ľnnich, Maros√°n or Biszku and behave in such a brutal manner towards the unarmed civilian population.

Think of the blood bath which took place on Kossuth Sq., on the 25th of October, the perpetrators of which have not been named, or brought to justice to this day. It is well known, that all soldiers must protest against the obeying of anti human orders or (as a last resort) ask for the order in writing from their superior. From the Soviet side there was no relevant information relating to this case, despite the fact, that it is unimaginable that they would not have prepared a report about this incident and their own actions at the time.

     War crimes committed by Soviet soldiers against individuals became known partly through eyewitnesses and partly by the accounts of the survivors.

     The fact that Hungarian citizens were deported to the Soviet Union is confirmed by the Yeltsin dossier (Chapter III. ¬ß. 8) Report of Serov and Andropov to the Central Committee of the Soviet Communist Party 14.11.56. (Excerpts from the Document):

     ‚Äú During the course of today comrade K√°d√°r and Comrade M√ľnnich telephoned me  (separately) on several occasions and told me that captured young people who participated in the uprising, were transported by the Soviet Military Authorities to the Soviet Union by train. Both, K√°d√°r and M√ľnnich emphasized that they do not approve of this Soviet practice because this was the cause of the Rail strike and affects the political situation adversely   in Hungary. Comrade M√ľnnich has asked us to issue an official press communiqu√© to the effect that to date we had not and will not transport in the future either anybody to the Soviet Union. Through our lines we issued orders that from now these transports should be carried out by closed vehicles in convoy with strengthened escort.‚ÄĚ (Sic!)

Signed: Serov, Andropov.

Note: This document is a typical example of a dialogue between liars. K√°d√°r and M√ľnnich were only worried that the Railway workers got to know about these transports. M√ľnnich in fact continued to press the Soviet Military Command to deny to the whole world that deportations to the Soviet Union took place. As we can see, Serov ignoring both K√°d√°r and M√ľnnich ordered the continuation of the deportations in closed vehicles.

V.

‚ÄúQuasi‚ÄĚ war crimes and quasi war criminals (?)

In a legal sense the crimes described here are not in the war crimes. Yet the must be brought into the open. The fact is that Lenin and his Bolsheviks to destroy, (liquidate) their imagined, concocted, or real enemies, killed them by hanging, shooting them in the back of the neck, tied their hands behind their backs with wire and put the dead bodies facing downwards in unmarked holes without a coffin.

The reviling of the dead (executed) in this manner is so shocking, inexplicable and incredible, that there are many people, who despite the mounting evidence doubted that any man could perpetrate such heinous crime against a fellow human being.

This method of execution spread like wild fire in the Soviet Union, (in the Gulag archipelago) in Poland, Yugoslavia, and also (certain variations of it) in China, Cambodia, Bulgaria, North Korea, North Vietnam, Romania and the German Democratic Republic. This ‚Äúepidemic‚ÄĚ reached Hungary after October 1956, during the period of insane revenge when hundreds of victims were killed in this manner, among them Imre Nagy, P√°l Mal√©ter, J√≥zsef Dud√°s, J√°nos Szab√≥ and many others.

Certain aspects and the implementations of the reprisals from the moment of arrest to the disposing of the victims‚Äô bodies, point to the presence and guiding of the Soviet ‚Äúexperts‚ÄĚ. Nothing like this ever took place in the history of Hungary prior to the Soviet occupation. For the introduction of these inhuman methods, both the importer and the exporter should be accountable.

It was also the practice of the Bolsheviks (also established in Hungary) that the relatives of the executed were not informed about the time and place of the execution, nor where the bodies were buried. They even forbade the placing of flowers where the relatives believed the bodies were buried. Police cavalry units of the K√°d√°r government trampled on the flowers the mourning relatives placed in secret, in No. 301 and 298 plots of the Cemetery.

In the Soviet Union there was hardly any family untouched by the insane Bolshevik terror.

Molotov’s wife was sent to the Gulag, Proskrebisev’s wife (he was Stalin’s secretary) was executed, the brother of Kaganovich was shot, the whole family of Tuchachevsky was liquidated, Yagoda was beaten to death Trotsky was hit on the head with an ice pick, and the list could continue ad infinitum with the names of well known and less well known victims of the Bolshevik regime.

Dostoevsky the giant of Russian literature the writer of works like ‚ÄĚCrime and Punishment‚ÄĚ, ‚ÄúThe Idiot‚ÄĚ, ‚ÄúNotes from the Underground‚ÄĚ, ‚ÄúBrothers Karamazov‚ÄĚ, etc., is probably turning in his grave because his works which represented the highest in Russian literature were pushed in the back and replaced by the misleading, primitive, meaningless Marxist/Leninist twaddle of Social Realist writers which were printed in the millions.

THE LEADESHIP AND COMPOSITION OF THE SOVIET INTERVENTION FORCES

MOSCOW

ZHUKOV, G. K., Marshal of the Soviet Union, Minister of Defence

SZOLNOK

KONEV, I.  S., Marshal, of the Soviet Union First Deputy Minister of Defence.   

                      Commander in Chief of Warsaw Pact Combined Forces

                                                                                                                                                                                                                                             DEBRECEN                                                                                     SZ√ČKESFEH√ČRV√ĀR                                                                                                                                      

MAMSUROV, HAJJI  U. D.                                    BABADZANYAN, AMAZASP HACATUROVIC

          Lieutenant General,                                                                        Colonel-general              

      Corps Commander                                                                           Corps Commander                                               

 

T√ĖK√ĖL

LASHCENKO, PJOTR NYIKOLAJEVICS Lieutenant General

Commander of the Special Division

Note: The table below does not contain the number of personnel in the Special Division, and the units, which were considered unreliable and withdrawn from Hungary after the 28th. of October, and may only be used as a guideline. This is due to the ever present Soviet intention to confuse and misinform, but nevertheless the figures speak for themselves.

                       THE RELATVIE STRENGTH OF SOVIET AND HUNGARIAN FORCES

Number of personnel

Tank+Self propelled artillery

Rifle + Artillery

Vehicles

Anti-aircraft artillery

Fighter aircraft

Bomber aircraft.

Transport planes

SOVIET/

         HUNGARIAN

     17:1

631:3

109:2

52:1

126:1

159:0

122:0

72:0

                             CHART OF THE SOVIET INTERVENTION FORCES

 

Number of personnel

 

Tanks and

self-propelled artillery

 

Artillery       

     

Vehicles

 

Anti-aircraft   artillery

   

Fighter aircraft

  

Bomber aircraft

 

Transport aircraft

108 925

3 782

  1 085

  13 735

      760

    159

    122

    72

THE LIST AND TABLE OF THE SOVIET INTERVENTION FORCES

8 Motorised Divisions,  1 Tank Division,  2 Rifle Divisions,  2 Anti aircraft artillery Divisions,  2 Air-borne Divisions,  2 Air Force Divisions (One Interceptor, on bomber) 

4.§

THE COSTS 

The cost of the damages to the Hungarian people, caused by the military intervention of the Soviet Union in 1956, followed by the of 35 years of occupation comes to $50 billion, based on the detailed calculations of the Iustitia Committee. 

Item No. 1.

Damages caused by units of the Soviet Intervention Force (artillery, air force and tanks) in Budapest, P√©cs, Dunapentele, Debrecen, Miskolc, GyŇĎr. Damages to the road network, military buildings, airfields, railway lines. Damages to agricultural land near the western border. 

In detail:

Losses in industrial production

 

Item No. 2.

After the Soviet invasion, about 200 thousand, mostly young people escaped from Hungary and continued to live their lives as refugees in western countries. From the point of view of their age and education, they represented the most active group of both, intellectual and physical workers. Assuming that the cost of their education and training would be 100 thousand HFt. Per head, the loss comes to 20    

Item No. 3.

The cost of maintaining the 200 thousand Soviet personnel, (this number includes wives and children as well), for 35 years. 

Item No. 4.

Estimated damages caused by Military vehicles on roads, the noise nuisance caused by practice flying of fighter and bomber planes, loss of earnings because of this by hotels in the Hajd√ļszoboszl√≥, H√©viz and Balaton area. 

  

NOTES/COMMENTS: 

It goes beyond the capabilities of the Committee to list item by item and provide exact figures for the cost of maintenance of the Soviet contingent in Hungary (living quarters, warehouses, heating, kindergartens, schools, workshops, Houses of culture, etc.) At the same time, it must be mentioned, that there were 171 Soviet Military barracks in Hungary where about 120 thousand personnel were stationed from the autumn of 1956 till their departure in 1991 and together with their civilian employees and families their total number was 200 thousand. 

In middle Europe the biggest Soviet drilling grounds and shooting ranges were in

Hungary, (part of the Nature Conservation Area of Hortob√°gy was used by their

bombers for aiming practices). They were not charged for electricity, water, heating

and drainage. Their oft arriving Military delegations paid a symbolic price at hotels and for their hunting. It was estimated at their departure in 1991, that the value of the buildings provided by Hungary was 60 billion HFt, which in 2007 prices comes to 385 billion HFt.

 

Total                                                                          9,972 billion HFt

 

These figures do not include the cost of the damage to Nature Conservation areas.

(Earlier the Hortob√°gy was mentioned.) As they discharged oil and diesel fuel from their vehicles directly into the soil, the cost of this pollution must be assessed separately.     



[1] K√©sz√≠tette a Magyarok Vil√°gsz√∂vets√©ge Iustitia Bizotts√°ga: Prof. dr. Bokor Imre, dr. Csendes L√°szl√≥, Csuk√°s Ir√©n, Hiripi Lajos, dr. L√©h Tibor, P√©teri Attila √Ārp√°d, Szab√≥ B√©la

 A r√©szanyagokat √∂ssze√°ll√≠totta: dr. Bokor Imre √©s dr. L√©h Tibor

A CD képanyagot válogatta: Szabó Béla és László Ferenc

A szakirodalom gyŇĪjt√©s√©ben seg√©dkezett: Csuk√°s Ir√©n

A jóvátétel összegét 2007-es árfolyamra átszámította: Alakszainé dr. Oláh Annamária

K√∂zremŇĪk√∂d√∂tt: K√©ri Edit √©s L√©vay Attila

 

Lektorálta: dr. Balsai István, Fekete Pál, Kállai Eszter, Nemes Lajos, dr. Padányi Márius, dr. Pákh Tibor, Vanek Béla

 

Az MVSZ Iustitia Bizotts√°ga √ľl√©sein a MVSZ Eln√∂ks√©g√©t k√©pviselte: Patrub√°ny Mikl√≥s eln√∂k √©s R√°cz S√°ndor tiszteletbeli eln√∂k, az 1956-os Nagy-budapesti K√∂zponti Munk√°stan√°cs eln√∂ke.

  

Az MVSZ Iustitia Bizotts√°ga jelen dokumentum√°t m√°sodik olvasatban elfogadta a Magyarok Vil√°gsz√∂vets√©g√©nek Eln√∂ks√©ge, a II/2007. (m√°jus 22. - j√ļnius 7.) sz√°m√ļ t√°vszavaz√°ssal, 11 pontban meghozott hat√°rozat√°val.

 

[2] A sz√°m√≠t√°s nem tartalmazza a k√∂rnyezetv√©delmi k√°rokat ‚Äď volt itt utal√°s a hortob√°gyi term√©szetv√©delmi ter√ľletre. K√ľl√∂n felm√©r√©st ig√©nyel az is, hogy a szovjetek mennyire szenneyezett ter√ľleteket hagytak h√°tra: lŇĎtereket, motorin√°val √°titatott gyakorl√≥p√°ly√°kat, laktany√°kat, amelyek helyrehozatala sok milli√°rd forintos √∂sszeget tesz ki.

MVSZ Iustitia Bizottság - Elemzés

1. §.

JOGI ELEMZ√ČS

 

I.

√ĀLTAL√ĀNOS √ČS NEMZETK√ĖZI JOGI ALAPOK VIZSG√ĀLATA, AZ ‚Äô56-OS

FORRADALOM √ČS SZABADS√ĀGHARC ESEM√ČNYEINEK F√úGGV√ČNY√ČBEN. 

(K√ĀRT√ČR√ćT√ČS  A NEMZETK√ĖZI JOGBAN, KIEMELT JOGI √ČRVEK,  A MAGYARORSZ√ĀG ELLEN 1956-BAN ELK√ĖVETETT SZOVJET AGRESSZI√ď J√ďV√ĀT√ČTEL√Č√ČRT)

 

A k√°rt√©r√≠t√©s fogalma m√°r a nemzetk√∂zileg rendezett jogviszonyok elŇĎtt is l√©tezett, de akkor m√©g sok volt a tiszt√°zatlan k√©rd√©s, amelyek a vissza√©l√©si lehetŇĎs√©gek forr√°sait k√©pezt√©k. AlapvetŇĎ jogi fogalom, hogy a cselekedetek felelŇĎss√©ggel j√°rnak, √©s k√°rokoz√°s eset√©n, az elk√∂vetŇĎnek (elk√∂vetŇĎknek) meg kell t√©r√≠tenie(t√©r√≠teni√ľk) az okozott k√°rokat. Ez √≠gy van a polg√°ri, a b√ľntetŇĎ √©s a nemzetk√∂zi jogban is.    

  

II.

   A K√ĀRT√ČR√ćT√ČS ALAPJAI 

a.) A H√ĀBOR√öS K√ĀROK K√ĖVETKEZM√ČNYEINEK SZAB√ĀLYOZ√ĀSA A M√ĀSODIK VIL√ĀGH√ĀBOR√öIG 

Az alc√≠mben megjel√∂lt szab√°lyoz√°s gyakorlatilag a nap√≥leoni h√°bor√ļk, valamint n√©h√°ny k√©sŇĎbbi konfliktus hat√°s√°ra fogant (a felek meg√°llapod√°s√°val alkotott) h√°bor√ļs jogszab√°lyokat tartalmazza, amelyeket az elsŇĎ vil√°gh√°bor√ļs k√°resem√©nyek vizsg√°lata sor√°n is alkalmazt√°k. 

Az 1914-1918-as h√°bor√ļ sor√°n hat√°lyos h√°bor√ļs jogra vonatkoz√≥ nemzetk√∂zi meg√°llapod√°sok annak a m√°sodik b√©kekonferenci√°nak a gy√ľm√∂lcsei, melyet H√°g√°ban h√≠vtak √∂ssze, √©s amely 1907. okt√≥ber 18-√°n z√°rult. Meg kell jegyezni, hogy nem az 1907-es meg√°llapod√°s volt az elsŇĎ jogi egyezm√©ny a hadviselŇĎ felek k√∂z√∂tt., mert  ezt  megelŇĎzŇĎen sz√°mos diplom√°ciai nyilatkozatot szentes√≠tettek a XIX. sz√°zad m√°sodik fel√©ben, de ezeknek nem volt k√∂telezŇĎ erejŇĪ jogi √©rt√©k√ľk. Az 1907-ben elfogadott meg√°llapod√°sok k√∂zvetlen elŇĎzm√©nye, az 1899. j√ļlius 29.-ei b√©kekonferencia volt, melyet szint√©n H√°g√°ban h√≠vtak √∂ssze.

A szab√°lyoz√°s k√©t kompromisszumot is rejt. Egyr√©szt: az √∂nk√©ntes csapatok √©s hadtestek tagjait is hadban √°ll√≥nak minŇĎs√≠ti abban az esetben, ha √©l√ľk√∂n felelŇĎs vezetŇĎ √°ll, ha fel tudnak mutatni egy √°lland√≥ √©s t√°volr√≥l is felismerhetŇĎ jelz√©st, ha ny√≠ltan viselnek fegyvert, √©s ha a hadmŇĪveletekben alkalmazkodnak a h√°bor√ļs szok√°sjoghoz. M√°sr√©szt: a haderŇĎ, a harcol√≥kon k√≠v√ľl √°llhat olyan szem√©lyekbŇĎl, mint a t√°bori lelk√©szek, orvosok, √°pol√≥k, stb., teh√°t fogs√°gba es√©s√ľk eset√©n ŇĎket is hadifogolyk√©nt kell kezelni.

A h√°bor√ļs vezet√©srŇĎl sz√≥l√≥ szab√°lyzatban lefektetett t√∂rv√©nyek m√©g √©rdekesebbnek bizonyulnak. Amennyiben helyesen alkalmazz√°k ŇĎket, k√©ts√©gtelen√ľl ez ut√≥bbiak korl√°tozt√°k legink√°bb a hadviselŇĎ √°llamok puszt√≠t√≥ katonai erej√©t. ‚ÄěA hadviselŇĎ feleknek nincs korl√°tlan joguk az ellens√©g elpuszt√≠t√°s√°ra ir√°nyul√≥ eszk√∂z√∂k megv√°laszt√°s√°ban‚ÄĚ (22-es cikkely, H√°ga, 1907).

R√∂viden: ez a rendelkez√©s alkotja annak a h√°bor√ļs jognak az alapj√°t, melynek egy√©rtelmŇĪ c√©lja a h√°bor√ļ szigor√°nak enyh√≠t√©se. Ezen √°ltal√°nos rendelkez√©st r√©szletezŇĎ egy√©b rendelkez√©sei k√∂z√∂tt tal√°lunk olyat, amely tiltja a kegyelemad√°s megtagad√°s√°t, olyat, mely tiltja a mag√°t megad√≥ ellenf√©l b√°ntalmaz√°s√°t, illetve meg√∂l√©s√©t, tiltja az ellens√©ges polg√°r tulajdon√°nak t√∂nkret√©tel√©t, elsaj√°t√≠t√°s√°t, kiv√©ve abban az esetben, ha a rombol√°s vagy eltulajdon√≠t√°s a h√°bor√ļ √©rdek√©t szolg√°lja, tilos tov√°bb√° m√©rgek √©s m√©rgezŇĎ fegyverek bevet√©se.

Ez ut√≥bbihoz k√∂zel√≠t - b√°r sokkal √°ltal√°nosabban fogalmaz -, az a rendelkez√©s, amely a f√∂l√∂sleges f√°jdalmat okoz√≥ fegyverek, l√∂ved√©kek, vagy speci√°lis anyagok haszn√°lat√°t tiltja. Logikus m√≥don tilos v√©dtelen v√°rosokat, lak√°sokat, vagy √©p√ľleteket t√°madni vagy bomb√°zni, mivel ez minden katonai sz√ľks√©gletet n√©lk√ľl√∂z. Helys√©gharcban vagy l√©gi-csap√°s, illetve rak√©ta-√©s t√ľz√©rs√©gi tŇĪzcsap√°s alkalmaz√°sakor, minden lehets√©ges m√≥don t√∂rekedni kell a helyi kult√ļr√°knak, mŇĪv√©szeteknek √©s tudom√°nyoknak szentelt √©p√ľletek, valamint a t√∂rt√©nelmi eml√©kmŇĪvek √©s k√≥rh√°zak meg√≥v√°s√°ra. A rendelkez√©s betart√°s√°t√≥l akkor lehet eltekinteni, ha ezek a helyek katonai c√©lokat is szolg√°lnak.

1907-ben, a H√°g√°ban jelenl√©vŇĎ felhatalmazottak meg voltak gyŇĎzŇĎdve arr√≥l, hogy ez a k√∂lcs√∂n√∂s megegyez√©sen alapul√≥ jogi meg√°llapod√°s csak egy l√©pcsŇĎfok a tov√°bbi t√∂rv√©nyhoz√°sban, √©s a h√°bor√ļs jog folyamatos fejlŇĎd√©s√©ben. ‚ÄěA f√∂ldi h√°bor√ļ t√∂rv√©nyeirŇĎl √©s szok√°sjogr√≥l sz√≥l√≥ megegyez√©s‚ÄĚ elŇĎszav√°ban a rendelet saj√°t elhat√°roz√°sukb√≥l ‚ÄěA h√°bor√ļs jogszab√°lyokr√≥l sz√≥l√≥ t√∂rv√©nyk√∂nyv teljesebb v√°ltozata‚ÄĚ c√≠met kapta.

A h√°gai egyezm√©nyt k√©sŇĎbb kibŇĎv√≠tett√©k a genfi konferencia sor√°n, mely az 1864-ben alakult V√∂r√∂skereszt szellemis√©g√©nek folytat√°sa, azt nemzetk√∂zi szintre emelve.

Az I. vil√°gh√°bor√ļ ut√°ni b√©keszerzŇĎd√©sekben nagy √∂sszegŇĪ  k√°rt√©r√≠t√©sre √≠t√©lt√©k a vesztes orsz√°gokat. N√©metorsz√°gnak 132 Mrd aranym√°rk√°t, Ausztri√°nak, Bulg√°ri√°nak √©s Magyarorsz√°gnak 12 Mrd aranym√°rk√°t kellett fizetnie a gyŇĎztes √°llamoknak (ez Magyarorsz√°g eset√©ben 200 milli√≥ aranykorona  kifizet√©s√©t jelentette).

Ami a lakoss√°got illeti, - a gyŇĎztes √°llamok t√∂rv√©nyben rendelkeztek a priv√°t k√°rok j√≥v√°t√©tel√©rŇĎl, √≠gy a k√°rt√©r√≠t√©s nemcsak a k√°rt szenvedett √°llamot illette meg, hanem annak polg√°rait is(!), akik a bonyolult jogszab√°lyok mellett, bizonyos felt√©telekkel r√©szes√ľlhettek belŇĎle.

Az elsŇĎ vil√°gh√°bor√ļ ut√°n, a mai ENSZ elŇĎdje, a Nemzetek Sz√∂vets√©ge,- folytatva a h√°gai egyezm√©ny szellem√©t, arra t√∂rekedett, hogy a nemzetk√∂zi konfliktusok megold√°sa b√©k√©s √ļton t√∂rt√©njen, h√°bor√ļ, illetve  katonai erŇĎ elker√ľl√©s√©vel.

A II. vil√°gh√°bor√ļt lez√°r√≥ b√©keszerzŇĎd√©st  1947. febru√°r 10-√©n √≠rt√°k al√° P√°rizsban. A b√©keszerzŇĎd√©s h√°bor√ļs j√≥v√°t√©tel fizet√©s√©re k√∂telezte a vesztes orsz√°gokat (N√©metorsz√°g, Finnorsz√°g, Olaszorsz√°g, Rom√°nia √©s Magyarorsz√°g).  Magyarorsz√°gnak √∂sszesen 300 milli√≥ doll√°rt kellett fizetni, ebbŇĎl 200 milli√≥t a Szovjetuni√≥nak, 50 milli√≥t Jugoszl√°vi√°nak, 50 milli√≥t Csehszlov√°ki√°nak.

b.) A  II. VIL√ĀGH√ĀBOR√ö UT√ĀNI IDŇźSZAK, AZ ENSZ  TEV√ČKENYS√ČG√ČNEK F√úGGV√ČNY√ČBEN

A II. vil√°gh√°bor√ļ ut√°n megalakult ENSZ, (elŇĎbb San Francisc√≥ban, majd k√©sŇĎbb New Yorkban) fŇĎ c√©lja a nemzetek k√∂z√∂tti b√©k√©s egy√ľtt√©l√©s biztos√≠t√°sa. A Szovjetuni√≥ alap√≠t√≥ tagja 1945. okt√≥ber 24-e √≥ta, Magyarorsz√°g  pedig 1955. december 17-√©n nyerte el a tags√°g√°t.

M√°ra szinte minden √°llam tagja, kiv√©ve Sv√°jc, a Szent Sz√©k, √©s Tajvan. Az ENSZ alapokm√°ny√°nak 2. √©s 4. ¬ß-a tiltja a h√°bor√ļt, mint a konfliktusok megold√°s√°nak eszk√∂z√©t, ugyanakkor tiltja az erŇĎszakos eszk√∂z√∂k haszn√°lat√°t is. A nemzetk√∂zi jogban a h√°bor√ļ kirobbant√°sa bŇĪncselekm√©nynek nyilv√°n√≠that√≥, √©s mint minden bŇĪncselekm√©nyt k√∂vetŇĎen, az √°ldozat ig√©nyt tarthat a j√≥v√°t√©telre. Az agresszi√≥nak √©s a h√°bor√ļs bŇĪncselekm√©nyeknek gyakorlatilag sok form√°juk van,  p√©ld√°ul a lakoss√°g elleni erŇĎszak, fegyversz√ľnet megszeg√©se,  fosztogat√°s, stb.

c.) A KUVAITI P√ČLDA

1990. augusztus 2-√°n Irak megt√°madja Kuvaitot. 1991. √°prilis 3-√°n az ENSZ Biztons√°gi Tan√°csa Irakot felelŇĎsnek nyilv√°n√≠totta k√ľl√∂nb√∂zŇĎ k√°rok okoz√°sa miatt, amelyek a Kuvait elleni agresszi√≥ √©s megsz√°ll√°s sor√°n keletkeztek.

E c√©lb√≥l K√°rt√©r√≠t√©si Bizotts√°g j√∂tt l√©tre, amely Genfben sz√©kelt, √©s hat k√ľl√∂nb√∂zŇĎ folyamod√°si kateg√≥ri√°t fogadtak el. Fizikai (√©lŇĎ) szem√©lyek, valamint c√©gek (jogi szem√©lyek) k√∂vetelhetnek k√°rt√©r√≠t√©st a korm√°nyukon, vagy nemzetk√∂zi szervezeteken kereszt√ľl.

A K√°rt√©r√≠t√©si Bizotts√°g  t√∂bb milli√°rd doll√°r megfizet√©s√©re k√∂telezte Irakot.  A k√°rt√©r√≠t√©st az Iraki KŇĎolaj V√°llalat elad√°saib√≥l kezdt√©k finansz√≠rozni. Jelenleg a k√°rt√©r√≠t√©si folyamat v√©grehajt√°sa ‚Äďaz iraki belsŇĎ konfliktusokkal terhelt helyzet miatt ‚Äď neh√©zs√©gekbe √ľtk√∂zik. 

 

III.

A SZOVJETUNI√ď FELELŇźSS√ČGE 

Az 1947-ben al√°√≠rt p√°rizsi b√©ke egyik mell√©klet√©ben meghat√°rozottak szerint, szovjet csapatok √°llom√°sozhatnak Magyarorsz√°gon √©s Rom√°ni√°ban, hogy biztos√≠ts√°k a Szovjetuni√≥ √©s Ausztria szovjet z√≥n√°ja k√∂zti katonai ut√°np√≥tl√°si vonalat.   

1955. m√°jus 15-√©n Ausztria szuver√©n semleges √°llam lett, ezzel a n√©gy megsz√°ll√°si √∂vezet megszŇĪnt, √©s a szovjet csapatok √ļtvonal-biztos√≠t√°si feladata is v√©get √©rt.   Egy nappal az osztr√°k semlegess√©g elfogad√°sa elŇĎtt (vagyis: m√°jus 14-√©n) viszont l√©trehozt√°k a Vars√≥i SzerzŇĎd√©s Szervezet√©t (Vars√≥i SzerzŇĎd√©s: VSZ), √©s ezzel (a szovjetek v√©lem√©nye szerint) tov√°bbra is lehetŇĎv√© v√°lt, hogy  a Szovjetuni√≥ a csapatait Magyarorsz√°g ter√ľlet√©n √°llom√°soztassa. 

Az al√°bbiakban mell√©kelt VSZ okm√°ny  elemz√©se alapj√°n viszont  meg√°llap√≠that√≥, hogy ez a SzerzŇĎd√©s nem jogos√≠t fel egyetlen √°llamot sem a SzerzŇĎdŇĎ Felek r√©sz√©rŇĎl, hogy csapatokat √°llom√°soztasson egy m√°sik √°llam ter√ľlet√©n.  EbbŇĎl k√∂vetkezik, hogy a Magyarorsz√°gon maradt k√ľl√∂nleges hadtest csapatai jogtalanul tart√≥zkodtak Magyarorsz√°gon 1955. m√°jus 15-√©t k√∂vetŇĎen!  

A SzerzŇĎdŇĎ Felek meg√°llapod√°sa alapj√°n k√©sz√ľlt okm√°ny nem r√∂gz√≠ti egy vagy t√∂bb SzerzŇĎdŇĎ F√©l √°ltal foganatos√≠that√≥ SzerzŇĎd√©s felmond√°si lehetŇĎs√©geit (felt√©teleit), de nem jogos√≠t fel senkit sem arra, hogy fegyveres erŇĎszakkal l√©pjen fel a SzerzŇĎd√©sbŇĎl kil√©pni sz√°nd√©koz√≥val szemben. A SzerzŇĎd√©s 8. cikkelye kifejezetten tiltja az egym√°s bel√ľgyeibe val√≥ beavatkoz√°st. 

A VARS√ďI SZERZŇźD√ČS SZERVEZET√ČNEK  1955. M√ĀJUS 14-I  MEGALAKUL√ĀS√ĀT R√ĖGZ√ćTŇź OKM√ĀNY MAGYAR NYELVŇį V√ĀLTOZATA 

Bar√°ts√°gi, egy√ľttmŇĪk√∂d√©si √©s k√∂lcs√∂n√∂s seg√©lyny√ļjt√°si szerzŇĎd√©s az Alb√°n N√©pk√∂zt√°rsas√°g, a Bolg√°r N√©pk√∂zt√°rsas√°g, a Magyar N√©pk√∂zt√°rsas√°g, a N√©met Demokratikus K√∂zt√°rsas√°g, a Lengyel N√©pk√∂zt√°rsas√°g, a Rom√°n N√©pk√∂zt√°rsas√°g, a Szovjet Szocialista K√∂zt√°rsas√°gok Sz√∂vets√©ge √©s a Csehszlov√°k K√∂zt√°rsas√°g k√∂z√∂tt. 

A SzerzŇĎdŇĎ Felek,

  • √ļjb√≥l meg√°llap√≠tva, hogy olyan eur√≥pai kollekt√≠v biztons√°gi rendszer megteremt√©s√©re t√∂rekszenek, amely valamennyi eur√≥pai √°llam r√©szv√©tel√©n alapulna t√°rsadalmi √©s √°llamrendszer√ľkre val√≥ tekintet n√©lk√ľl, s amely lehetŇĎv√© tenn√© erŇĎfesz√≠t√©seik egyes√≠t√©s√©t az eur√≥pai b√©ke biztos√≠t√°sa √©rdek√©ben,
  • figyelembe v√©ve egyszersmind a p√°rizsi egyezm√©nyek megerŇĎs√≠t√©se k√∂vetkezt√©ben Eur√≥p√°ban elŇĎ√°llt helyzetet, amely egyezm√©nyek a felfegyverzett Nyugat-N√©metorsz√°g r√©szv√©tel√©vel √©s az √©szak-atlanti t√∂mbbe val√≥ bevon√°s√°val a "Nyugat-eur√≥pai Uni√≥" alakj√°ban √ļj katonai csoportosul√°s l√©trehoz√°s√°t helyezik kil√°t√°sba, ami fokozza az √ļjabb h√°bor√ļ vesz√©ly√©t √©s vesz√©lyezteti a b√©keszeretŇĎ √°llamok nemzeti biztons√°g√°t,
  • meggyŇĎzŇĎdve arr√≥l, hogy az eur√≥pai b√©keszeretŇĎ √°llamoknak ilyen k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt meg kell tenni√ľk a biztons√°guk biztos√≠t√°s√°hoz sz√ľks√©ges √©s az eur√≥pai b√©ke fenntart√°s√°nak √©rdek√©t szolg√°l√≥ int√©zked√©seket,
  • az Egyes√ľlt Nemzetek Szervezete Alapokm√°ny√°nak c√©lkitŇĪz√©seit √©s elveit k√∂vetve,
  • a bar√°ts√°g, az egy√ľttmŇĪk√∂d√©s √©s a k√∂lcs√∂n√∂s seg√©lyny√ļjt√°s tov√°bbi megszil√°rd√≠t√°s√°nak √©s fejleszt√©s√©nek √©rdek√©ben, az √°llamok f√ľggetlens√©ge √©s szuverenit√°sa tiszteletben tart√°s√°nak, valamint a bel√ľgyeikbe val√≥ be nem avatkoz√°snak elveivel √∂sszhangban,

elhat√°rozt√°k, hogy megk√∂tik a jelen bar√°ts√°gi, egy√ľttmŇĪk√∂d√©si √©s k√∂lcs√∂n√∂s seg√©lyny√ļjt√°si SzerzŇĎd√©st √©s

Meghatalmazottaikként kijelölték:

  • az Alb√°n N√©pk√∂zt√°rsas√°g NemzetgyŇĪl√©s√©nek Eln√∂ks√©ge Mehmet Shehut, az Alb√°n N√©pk√∂zt√°rsas√°g Minisztertan√°cs√°nak eln√∂k√©t,
  • a Bolg√°r N√©pk√∂zt√°rsas√°g NemzetgyŇĪl√©s√©nek Eln√∂ks√©ge Vlko Cservenkovot, a Bolg√°r N√©pk√∂zt√°rsas√°g Minisztertan√°cs√°nak eln√∂k√©t,
  • a Magyar N√©pk√∂zt√°rsas√°g Eln√∂ki Tan√°csa HegedŇĪs Andr√°st, a Magyar N√©pk√∂zt√°rsas√°g Minisztertan√°cs√°nak eln√∂k√©t,
  • a N√©met Demokratikus K√∂zt√°rsas√°g Eln√∂ke Otto Grotewohlt, a N√©met Demokratikus K√∂zt√°rsas√°g minisztereln√∂k√©t,
  • a Lengyel N√©pk√∂zt√°rsas√°g √Āllamtan√°csa Jozef Cyrankiewiczet, a Lengyel N√©pk√∂zt√°rsas√°g Minisztertan√°cs√°nak eln√∂k√©t,
  • a Rom√°n N√©pk√∂zt√°rsas√°g Nagy NemzetgyŇĪl√©s√©nek Eln√∂ks√©ge Gheorghe Gheorghiu-Dejt, a Rom√°n N√©pk√∂zt√°rsas√°g Minisztertan√°cs√°nak eln√∂k√©t,
  • a Szovjet Szocialista K√∂zt√°rsas√°gok Sz√∂vets√©ge LegfelsŇĎ Tan√°cs√°nak Eln√∂ks√©ge Nyikolaj Alekszandrovics Bulganyint, a Szovjetuni√≥ Minisztertan√°cs√°nak eln√∂k√©t,
  • a Csehszlov√°k K√∂zt√°rsas√°g Eln√∂ke Viliam Sirokyt, a Csehszlov√°k K√∂zt√°rsas√°g minisztereln√∂k√©t,

akik kellŇĎ alakban √©s teljesen rendben tal√°lt meghatalmaz√°saik bemutat√°sa ut√°n az al√°bbiakban √°llapodtak meg:

1. Cikk

A SzerzŇĎdŇĎ Felek k√∂telezik magukat arra, hogy az Egyes√ľlt Nemzetek Szervezete Alapokm√°ny√°nak megfelelŇĎen nemzetk√∂zi kapcsolataikban tart√≥zkodnak az erŇĎvel val√≥ fenyeget√©stŇĎl, vagy annak alkalmaz√°s√°t√≥l, √©s nemzetk√∂zi vit√°ikat b√©k√©s eszk√∂z√∂kkel oly m√≥don oldj√°k meg, hogy ne vesz√©lyeztess√©k a nemzetk√∂zi b√©k√©t √©s biztons√°got.

2. Cikk
A SzerzŇĎdŇĎ Felek kijelentik, hogy az ŇĎszinte egy√ľttmŇĪk√∂d√©s szellem√©ben k√©szek r√©szt venni minden nemzetk√∂zi akci√≥ban, amelynek c√©lja a nemzetk√∂zi b√©ke √©s biztons√°g biztos√≠t√°sa √©s minden erej√ľket e c√©lok megval√≥s√≠t√°s√°ra ford√≠tj√°k.
A SzerzŇĎdŇĎ Felek egyben arra fognak t√∂rekedni, hogy m√°s olyan √°llamokkal val√≥ megegyez√©s alapj√°n, amelyek hajland√≥k ebben egy√ľttmŇĪk√∂dni, hat√©kony int√©zked√©seket foganatos√≠tsanak a fegyverzet √°ltal√°nos cs√∂kkent√©s√©re √©s az atom- √©s a hidrog√©nfegyver, valamint a t√∂megpuszt√≠t√≥ fegyverek egy√©b fajt√°inak betilt√°s√°ra.

3. Cikk
A SzerzŇĎdŇĎ Felek a nemzetk√∂zi b√©ke √©s biztons√°g megerŇĎs√≠t√©s√©nek √©rdekeit szem elŇĎtt tartva tan√°cskozni fognak egym√°ssal a k√∂z√∂s √©rdekeiket √©rintŇĎ minden fontos nemzetk√∂zi k√©rd√©sben.
Az egy√ľttes v√©delem biztos√≠t√°sa √©s a b√©ke √©s a biztons√°g fenntart√°sa √©rdek√©ben mindannyiszor halad√©ktalanul tan√°cskozni fognak egym√°ssal, valah√°nyszor valamelyik√ľk v√©lem√©nye szerint a SzerzŇĎd√©sben r√©sztvevŇĎ egy vagy t√∂bb √°llamot fegyveres t√°mad√°s fenyegeti.

4. Cikk
Ha valamely √°llam, vagy valamely √°llamcsoport Eur√≥p√°ban fegyveres t√°mad√°st int√©z a SzerzŇĎd√©sben r√©sztvevŇĎ egy vagy t√∂bb √°llam ellen, a SzerzŇĎd√©sben r√©sztvevŇĎ minden √°llam az Egyes√ľlt Nemzetek Szervezete Alapokm√°nya 51. Cikk√©nek megfelelŇĎen, az egy√©ni vagy kollekt√≠v √∂nv√©delem jog√°nak megval√≥s√≠t√°sak√©ppen egyenk√©nt √©s a SzerzŇĎd√©s t√∂bbi tag√°llam√°val val√≥ megegyez√©s szerint, minden sz√ľks√©gesnek mutatkoz√≥ eszk√∂zzel, a fegyveres erŇĎ alkalmaz√°s√°t bele√©rtve, azonnali seg√≠ts√©get ny√ļjt a megt√°madott √°llamnak vagy √°llamoknak. A SzerzŇĎd√©sben r√©sztvevŇĎ √°llamok halad√©ktalanul tan√°cskozni fognak a nemzetk√∂zi b√©ke √©s biztons√°g helyre√°ll√≠t√°s√°ra √©s fenntart√°s√°ra sz√ľks√©ges egy√ľttes int√©zked√©sekrŇĎl.
Az e cikk alapj√°n tett int√©zked√©sekrŇĎl az Egyes√ľlt Nemzetek Szervezete Alapokm√°nya rendelkez√©seinek megfelelŇĎen t√°j√©koztatni fogj√°k a Biztons√°gi Tan√°csot. Ezeket az int√©zked√©seket azonnal felf√ľggesztik, mihelyt a Biztons√°gi Tan√°cs megteszi a nemzetk√∂zi b√©ke √©s biztons√°g helyre√°ll√≠t√°s√°ra √©s fenntart√°s√°ra sz√ľks√©ges int√©zked√©seket.

5. Cikk
A SzerzŇĎdŇĎ Felek meg√°llapodtak abban, hogy megalak√≠tj√°k azon fegyveres erŇĎiknek egyes√≠tett parancsnoks√°g√°t, amelyeket a Felek megegyez√©se szerint az egy√ľttesen meg√°llap√≠tott elvek alapj√°n mŇĪk√∂dŇĎ parancsnoks√°g vez√©nylete al√° helyeznek. V√©delmi k√©pess√©g√ľk megerŇĎs√≠t√©s√©re sz√ľks√©ges egy√©b √∂sszeegyeztetett int√©zked√©seket is tesznek, hogy megv√©delmezz√©k n√©peik b√©k√©s munk√°j√°t, biztos√≠ts√°k hat√°raik √©s ter√ľlet√ľk s√©rtetlens√©g√©t √©s az esetleges t√°mad√°ssal szembeni v√©delm√©t.

6. Cikk
Abb√≥l a c√©lb√≥l, hogy a SzerzŇĎd√©sben r√©sztvevŇĎ √°llamok megval√≥s√≠ts√°k a jelen SzerzŇĎd√©sben elŇĎ√≠rt egym√°s k√∂z√∂tti tan√°cskoz√°st √©s megvizsg√°lj√°k az e SzerzŇĎd√©s v√©grehajt√°s√°val kapcsolatban felmer√ľlŇĎ k√©rd√©seket, Politikai Tan√°cskoz√≥ Bizotts√°got √°ll√≠tanak fel, amelyben a SzerzŇĎd√©sben r√©sztvevŇĎ minden √°llamot a korm√°ny valamelyik tagja vagy m√°s k√ľl√∂n kinevezett kik√ľld√∂tt k√©pvisel. A bizotts√°g - ha sz√ľks√©gesnek l√°tja - kiseg√≠tŇĎ szerveket alak√≠that.

7. Cikk
A SzerzŇĎdŇĎ Felek k√∂telezik magukat arra, hogy nem vesznek r√©szt semmif√©le koal√≠ci√≥ban vagy sz√∂vets√©gben √©s nem k√∂tnek semmif√©le egyezm√©nyt, amelynek c√©ljai ellent√©tesek a jelen SzerzŇĎd√©s c√©ljaival. A SzerzŇĎdŇĎ Felek kijelentik, hogy az √©rv√©nyes nemzetk√∂zi szerzŇĎd√©seikben meg√°llap√≠tott k√∂telezetts√©geik nem ellent√©tesek a jelen SzerzŇĎd√©s rendelkez√©seivel.

8. Cikk
A SzerzŇĎdŇĎ Felek kijelentik, hogy az egym√°s k√∂z√∂tti gazdas√°gi √©s kultur√°lis kapcsolatok tov√°bbfejleszt√©se √©s erŇĎs√≠t√©se √©rdek√©ben a bar√°ts√°g √©s az egy√ľttmŇĪk√∂d√©s szellem√©ben fognak elj√°rni, k√∂lcs√∂n√∂sen tiszteletben tartv√°n f√ľggetlens√©g√ľknek, √°llami szuverenit√°suknak √©s az egym√°s bel√ľgyeibe val√≥ be nem avatkoz√°snak az elv√©t.

9. Cikk
A jelen SzerzŇĎd√©shez t√°rsadalmi √©s √°llamrendszer√ľkre val√≥ tekintet n√©lk√ľl csatlakozhatnak oly m√°s √°llamok, amelyek kifejezik k√©szs√©g√ľket, hogy a jelen SzerzŇĎd√©sben val√≥ r√©szv√©tellel hajland√≥k elŇĎseg√≠teni a b√©keszeretŇĎ √°llamok erŇĎfesz√≠t√©seinek egyes√≠t√©s√©t a b√©k√©nek √©s a n√©pek biztons√°g√°nak biztos√≠t√°sa c√©lj√°b√≥l. Az ilyen csatlakoz√°s a SzerzŇĎd√©sben r√©sztvevŇĎ √°llamok beleegyez√©s√©vel, a csatlakoz√°sr√≥l sz√≥l√≥ okiratnak a Lengyel N√©pk√∂zt√°rsas√°g korm√°ny√°n√°l val√≥ let√©tele ut√°n l√©p hat√°lyba.

10. Cikk
A jelen SzerzŇĎd√©st meg kell erŇĎs√≠teni √©s a megerŇĎs√≠tŇĎ okiratokat a Lengyel N√©pk√∂zt√°rsas√°g korm√°ny√°n√°l kell letenni. A SzerzŇĎd√©s az utols√≥ megerŇĎs√≠tŇĎ okirat let√©tel√©nek napj√°n l√©p hat√°lyba. A Lengyel N√©pk√∂zt√°rsas√°g korm√°nya a SzerzŇĎd√©sben r√©sztvevŇĎ t√∂bbi √°llamot minden megerŇĎs√≠tŇĎ okirat let√©tel√©rŇĎl t√°j√©koztatni fogja.

11. Cikk
A jelen SzerzŇĎd√©s h√ļsz √©vig marad √©rv√©nyben. A SzerzŇĎd√©s a k√∂vetkezŇĎ t√≠z √©vre is √©rv√©nyben marad azon SzerzŇĎdŇĎ Felek k√∂z√∂tt, amelyek ezen idŇĎszak lej√°rta elŇĎtt egy √©vvel nem nyilv√°n√≠tj√°k ki a Lengyel N√©pk√∂zt√°rsas√°g korm√°ny√°nak a SzerzŇĎd√©s felmond√°s√°ra ir√°nyul√≥ k√≠v√°ns√°gukat. Ha az eur√≥pai kollekt√≠v biztons√°gi rendszer l√©trej√∂n √©s ebbŇĎl a c√©lb√≥l √°ltal√°nos eur√≥pai kollekt√≠v biztons√°gi szerzŇĎd√©st k√∂tnek - amire a SzerzŇĎdŇĎ Felek √°lland√≥an t√∂rekedni fognak - a jelen SzerzŇĎd√©s az √°ltal√°nos eur√≥pai szerzŇĎd√©s hat√°lyba l√©p√©s√©nek napj√°n √©rv√©ny√©t veszti.

K√©sz√ľlt Vars√≥ban, az 1955. √©vi m√°jus h√≥ tizennegyedik napj√°n, egyetlen p√©ld√°nyban, orosz, lengyel, cseh √©s n√©met nyelven, amely sz√∂vegek mindegyike egyform√°n hiteles. A jelen szerzŇĎd√©s hiteles√≠tett m√°solatait a Lengyel N√©pk√∂zt√°rsas√°g korm√°nya eljuttatja a SzerzŇĎd√©s valamennyi r√©sztvevŇĎj√©hez.

Fentiek hitel√©√ľl a Meghatalmazottak a jelen SzerzŇĎd√©st al√°√≠rt√°k √©s pecs√©tj√ľkkel ell√°tt√°k.

MAGYARORSZ√ĀG megsz√°ll√°s√°nak  biztos√≠t√°sa c√©lj√°b√≥l a szovjetek tov√°bb n√∂velt√©k az itt   √°llom√°soz√≥ csapataik  sz√°m√°t, a leg√°lis korm√°nyt erŇĎszakkal (fegyveres erŇĎvel) megd√∂nt√∂tt√©k, √©s  K√°d√°r vezet√©s√©vel egy  b√°bkorm√°ny seg√≠ts√©g√©vel elŇĎk√©sz√≠tett√©k a talajt arra, hogy  (a k√©sŇĎbbiekben) nukle√°ris  eszk√∂zeiket k√∂zelebb vigy√©k a Nyugat fel√©, Magyarorsz√°g egyes dun√°nt√ļli ter√ľleteit felhaszn√°lva.

Az ENSZ Biztons√°gi Tan√°csa a szovjet v√©t√≥jog miatt a Szovjetuni√≥t nem tudta elmarasztalni, az ENSZ K√∂zgyŇĪl√©se viszont m√°r 1957-ben el√≠t√©lte a szovjet agresszi√≥t. A Szovjetuni√≥ felelŇĎss√©g√©t k√©sŇĎbb, 1992-ben az Orosz F√∂der√°ci√≥ eln√∂ke elismerte, sŇĎt, bocs√°natot k√©rt, nyilv√°nosan megk√∂vetv√©n a magyar n√©pet. M√°sk√©ppen fogalmazva: amikor a szovjet diktat√ļra v√©get √©rt, az ut√≥d√°llamok vezetŇĎje elismerte felelŇĎss√©g√©t.

 

IV.

A K√ĀR FELM√ČR√ČSE

A kuvaiti precedens √©rt√©kŇĪ (k√ľl√∂nleges) p√©ld√°nak tekinthetŇĎ, figyelembe v√©ve, hogy az ENSZ k√ľl√∂n bizotts√°got hozott l√©tre a k√°r meg√°llap√≠t√°sa c√©lj√°b√≥l. A magyar esetben jogszerŇĪ, indokolt √©s igazs√°gos lenne, hogy hivatalos felm√©r√©s ut√°n, esetleg nemzetk√∂zi szak√©rtŇĎket is bevonva, a magyar √°llam is k√©rjen, k√°rt√©r√≠t√©st a szovjet ut√≥d√°llamokt√≥l.

A k√°r lehet direkt, vagy indirekt, mert a kuvaiti p√©ld√°b√≥l kitŇĪnik, hogy indirekt k√°rok is j√≥v√°t√©telre szorulhatnak. A k√°r nemcsak anyagi lehet (sz√©tlŇĎtt h√°zak), de gazdas√°gi is. Mor√°lis vagy lelki k√°rt a nemzetk√∂zi jog nem ismer, ennek meg√≠t√©l√©s√©re nincs nemzetk√∂zi precedens. Kiindul√≥pont lehetne, az akkori rezsim ‚Äěellenforradalomi k√°rok‚ÄĚ-k√©nt nevezett k√°rbecsl√©se, amelyet az akkori hat√≥s√°gok √°llap√≠tottak meg: kb. 20 milli√°rd forint √©rt√©kben (1957-es √°rfolyam√©rt√©kben sz√°molva).

 

V.

AZ UT√ďD√ĀLLAMOK FELELŇźSS√ČGE

FelvetŇĎdik a k√©rd√©s, hogy a Szovjetuni√≥ sz√©thull√°sa ut√°n, kitŇĎl lehet k√°rt√©r√≠t√©st k√∂vetelni? A nemzetk√∂zi jog szerint az ut√≥d√°llamok felelŇĎss√©ge vitathatatlan, mindenek elŇĎtt az Orosz F√∂der√°ci√≥√©, de Ukrajn√°val √©s Feh√©roroszorsz√°ggal szemben is, a felelŇĎss√©g√ľk folyamatoss√°g√°ra utal√≥ nemzetk√∂zi jogszab√°lyok l√©teznek,  az 1978. augusztus 23-i  B√©csi Egyezm√©nyben.

Az Egyezm√©ny tulajdonk√©ppen k√©t k√ľl√∂nb√∂zŇĎ logik√°t k√∂vet, miszerint sz√≥ van az ‚Äě√ļjb√≥l f√ľggetlenedŇĎ √°llamok‚ÄĚ-r√≥l (azaz: azokr√≥l az orsz√°gokr√≥l, amelyek a gyarmatos√≠t√°s al√≥l szabadulnak fel), illetve m√°s,  egy ‚Äěnagyobb √°llamb√≥l elszakad√≥ ter√ľlet/tek‚ÄĚ-rŇĎl. Az elsŇĎ esetben a szak√≠t√°s dinamizmus√°n van a hangs√ļly, ez√°ltal √©rv√©nyes√ľl a ‚Äětiszta lap‚ÄĚ elve, m√≠g a m√°sik esetben az egy√©rtelmŇĪ kiindul√≥pont √©ppen ellenkezŇĎleg ‚Äď a folyamatoss√°g.

Az Egyezm√©ny meghat√°rozza a k√∂vetkezŇĎ alapelvet: ‚Äěminden olyan szerzŇĎd√©s, mely √©rv√©nyben volt az √°llamok elszakad√°s√°nak idŇĎpontj√°ban az eredeti √°llam teljes ter√ľlet√©re n√©zve, hat√°lyos marad minden √≠gy l√©trej√∂tt ut√≥d√°llamra n√©zve is.‚ÄĚ (34. cikkely), az elŇĎbb eml√≠tett szerzŇĎd√©s egy√©bk√©nt hat√°lyban marad adott esetben az eredeti √°llam marad√©k ter√ľlet√©re n√©zve is (35. cikkely).

A nemzetk√∂zi jog differenci√°l a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ szitu√°ci√≥k k√∂z√∂tt: k√©t vagy t√∂bb orsz√°g egyes√ľl√©se (p√©ld√°ul a volt k√©t N√©metorsz√°g), vagy egy orsz√°g b√©k√©s kett√©szakad√°sa (Csehszlov√°kia), vagy vit√°s sz√©tszakad√°sa (Jugoszl√°via). Ami a mi eset√ľnket illeti, a pozit√≠v nemzetk√∂zi jog j√≥form√°n minden esetben elismeri az Orosz F√∂der√°ci√≥t, mint a Szovjetuni√≥ ut√≥dj√°t, helyesebben folytat√≥lagoss√°g√°t. Ennek a folytat√≥lagoss√°gnak objekt√≠v krit√©riumai k√∂z√© tartozik az, hogy az Orosz F√∂der√°ci√≥ determin√°ns volt a szovjet tag√°llamok k√∂z√∂tt, f√∂ldrajzilag az egyik legnagyobb, √©s a vil√°g nagyhatalmai k√∂z√© tartozott.

Ami Feh√©roroszorsz√°got √©s Ukrajn√°t illeti,- ez a k√©t orsz√°g csak r√©szbeni folytonoss√°ggal rendelkezik, mivel mindk√©t orsz√°g az ENSZ-nek alap√≠t√≥ tagja, sz√°mos nemzetk√∂zi szerzŇĎd√©st ratifik√°ltak saj√°t nev√ľkben, amelyek (egyben) a Szovjetuni√≥t is √©rintett√©k.

Az ENSZ fŇĎtitk√°r√°hoz 1991. december 24-√©n √≠rt level√©ben Boris Jelcin eln√∂k lesz√∂gezte, hogy az Orosz F√∂der√°ci√≥ a Szovjetuni√≥ ut√≥dj√°nak tekinti mag√°t,  Jurij Mihajlovics Voroncov, Oroszorsz√°g √°lland√≥ k√©pviselŇĎje az ENSZ-ben 1992. janu√°r 27-√©n szint√©n hasonl√≥ m√≥don nyilatkozott, kijelentette, hogy az Orosz F√∂der√°ci√≥ folytatja a joggyakorlatot √©s elfogadja k√∂telezetts√©geit, melyek a Szovjetuni√≥ra √©rv√©nyesek voltak. A fentiekre val√≥ tekintettel, az Orosz F√∂der√°ci√≥ a volt Szovjetuni√≥ jogi ut√≥d√°llam√°nak minŇĎs√ľl.

 

VI.

EL√ČV√úL√ČS

A Szovjetuni√≥ 1956-ban nemzetk√∂zi bŇĪnt k√∂vetett el a Magyarorsz√°g elleni katonai agresszi√≥j√°val. Egy√©rtelmŇĪ, hogy addig, am√≠g Magyarorsz√°g szovjet megsz√°ll√°s alatt volt, √©s Magyarorsz√°gon nem volt demokratikus rendszer, gyakorlatilag lehetetlen volt a Szovjetuni√≥ felelŇĎss√©g√©t felvetni, illetve k√°rt√©r√≠t√©st k√∂vetelni.

A jogi gyakorlatban ismert el√©v√ľl√©s fogalm√°t - teh√°t ‚Äď jelen esetben nem lehet sz√≥ba hozni vagy alkalmazni, ann√°l is ink√°bb, mert egyes t√©nyek nemcsak a Szovjetuni√≥ nemzetk√∂zi jogszab√°lyokba √ľtk√∂zŇĎ (jogi, mor√°lis, etikai) cselekm√©nyeit t√ľkr√∂zik, hanem - ezen t√ļlmenŇĎen -, az emberis√©g ellen elk√∂vetett bŇĪncselekm√©nyek is t√∂rt√©ntek, amelyek el√©v√ľlhetetlenek!

 

VII.

KONKL√öZI√ď

Vitathatatlan, hogy 1956 okt√≥ber√©ben √©s november√©ben, a Szovjetuni√≥ fegyveres agresszi√≥t k√∂vetett el Magyarorsz√°g ellen. A szovjet fegyveres erŇĎk kijel√∂lt r√©szei ‚Äď had√ľzenet n√©lk√ľl - be√∂z√∂nl√∂ttek az orsz√°g ter√ľlet√©re. A magyar polg√°ri √©s katonai forradalmi erŇĎk ellen, a N√©phadsereg egyes alakulatai ellen, a polg√°ri lakoss√°g, valamint polg√°ri szervezetek (forradalmi bizotts√°gok, tan√°csi szervek, szakszervezetek, rendŇĎrs√©g, nemzetŇĎrs√©g, stb.) ellen l√©ptek fel, ember√©letek sokas√°g√°t oltott√°k kioltottak ki, √©s hatalmas gazdas√°gi k√°rokat okoztak az orsz√°gnak. 

Ezt az agresszi√≥t, - a Szovjetuni√≥ ut√≥dj√°nak minŇĎs√ľlŇĎ -, Orosz F√∂der√°ci√≥ vezetŇĎi elismert√©k. A nemzetk√∂zi jog √©rtelm√©ben teh√°t a Szovjetuni√≥ bŇĪncselekm√©nyt k√∂vetett el!

Ez√©rt sz√ľks√©gszerŇĪ, hogy ‚Äď a vonatkoz√≥ nemzetk√∂zi jogszab√°lyok alapj√°n ‚Äď a magyar korm√°ny, korm√°nyfŇĎ √©s √°llameln√∂k a IUSTITIA BIZOTTS√ĀG √°ltal kidogozott, a j√≥v√°t√©tel beind√≠t√°s√°hoz sz√ľks√©ges alapanyagot (esetleges kieg√©sz√≠t√©s√©vel egyetemben), minden lehets√©ges f√≥rumon k√©pviselje.

A magyar n√©p jogos ig√©nye, hogy a vil√°gt√∂rt√©nelemben mor√°lis gyŇĎzelemk√©nt sz√°mon tartott forradalm√°t √©s szabads√°gharc√°t eltipr√≥i ne csak erk√∂lcsi, hanem anyagi el√©gt√©telt is szolg√°ltassanak.  

                                                                             

……………………………………………….

…………………………………….

………………

 

2.§.

POLITIKAI ELEMZ√ČS 

I.

BEVEZET√ČS 

Az egykori c√°ri Oroszorsz√°g hely√©be l√©pett Szovjetuni√≥, t√∂retlen lend√ľlettel folytatta elŇĎdje terjeszked√©si politik√°j√°t, a leig√°zott n√©pek eloroszos√≠t√°s√°t √©s a diktat√ļra (a parancsuralmi rendszer) p√©ld√°tlan m√©retŇĪ (mindent √°tfog√≥) kiterjeszt√©s√©t. 

Ezt a folyamatot V. I. Lenin ind√≠totta el, amikor Finnorsz√°g elszakad√°si sz√°nd√©k√°ra (szavakban) √°ld√°s√°t adta 1917-ben, de szinte azonnal int√©zkedett egy Finnorsz√°g elleni katonai akci√≥ beind√≠t√°s√°ra.  

A finn korm√°ny 1917. december 6-√°n adta ki a f√ľggetlens√©gi nyilatkozat√°t Stalberg professzor, k√∂zt√°rsas√°gi eln√∂k al√°√≠r√°s√°val, de m√©g ebben a h√≥napban korm√°nyellenes fegyveres megmozdul√°sok zajlottak le a szovjetek √°ltal t√°mogatott finn kommunist√°k r√©szv√©tel√©vel.        

1918. janu√°rj√°ban, Svesnyikov t√°bornok 42. orosz hadteste (komissz√°rja a finn kommunista p√°rt vez√©re: Otto Kuusinen) csatlakozott az √ļj korm√°ny ellen fell√©pŇĎ finn ellenforradalmi erŇĎkh√∂z, √©s csak b√°r√≥ Mannerheim (Carl Gustaf) t√°bornok vezette forradalmi csapatok m√°jusig tart√≥ hŇĎsies harc√°val siker√ľlt megŇĎrizni a szabads√°gukat, miut√°n kivert√©k a v√∂r√∂s intervenci√≥sokat az orsz√°gb√≥l.  

Lenin√©k m√©g ezut√°n sem tettek le arr√≥l, hogy Finnorsz√°got visszaterelj√©k a  szovjet t√°borba, ez√©rt l√©trehoztak Petrogr√°dban egy tiszti iskol√°t, √©s beind√≠tott√°k a k√°derk√©pz√©st a leendŇĎ  finn V√∂r√∂s Hadsereg r√©sz√©re. 

Kuusinen Moszkv√°ban kapott mened√©ket, fontos beoszt√°sokat t√∂lt√∂tt be, feles√©ge Aino Kuusinen pedig titkos feladatok teljes√≠t√©s√©vel seg√≠tette a munk√°j√°t, de 1937- ben letart√≥ztatt√°k √©s a vorkutai GULAG-ra sz√°ll√≠tott√°k.  Kuusinen karrierj√©t mindez nem t√∂rte kett√©,  1940-1957 k√∂z√∂tt a Kar√©liai SZSZR eln√∂ki funkci√≥j√°t t√∂lt√∂tte be, majd az SZKP KB titk√°rak√©nt is dolgozott 1957-1964 k√∂z√∂tt.  

Kuusinent h√°romszor tŇĪntett√©k ki Lenin renddel (K√°d√°rt csak egyszer),  Szt√°lin nagyon megbecs√ľlte azokat a munkat√°rsait, akik sz√≥ n√©lk√ľl tudom√°sul vett√©k, hogy √°rtatlanul elhurcolj√°k  feles√©g√ľket a GULAG-ra (eml√©kezz√ľnk Kalinyinra, Molotovra, Bugyonijra, Poszkrebisevre, stb.,). 

Moszkv√°ban egy utca ma is hirdeti Kuusinen nev√©t, a ‚ÄěkiemelkedŇĎ k√©pess√©gŇĪ forradalm√°r-√©s √°llamf√©rfi√©t‚ÄĚ, aki m√©rhetetlen√ľl ‚Äěsokat tett‚ÄĚ Finnorsz√°g√©rt √©s a Szovjetuni√≥√©rt‚Ķ  

A szovjetek terjeszked√©si politik√°j√°t h√≠ven t√ľkr√∂zi az 1939. augusztus 23-√°n, Moszkv√°ban  al√°irt,   √ļn.  Ribbentrop ‚Äď Molotov paktum,  amelyben a k√©t  vil√°guralomra t√∂rekvŇĎ nagyhatalom (a Szovjetuni√≥ √©s a N√©met Birodalom) ‚Äě√∂ssze√∂lelkezett‚ÄĚ  egy  megnemt√°mad√°si szerzŇĎd√©s elfogad√°s√°val, illetve al√°√≠r√°s√°val, amelynek titkos z√°rad√©k√°ban r√∂gz√≠tett√©k Lengyelorsz√°g k√∂z√∂s erŇĎvel t√∂rt√©nŇĎ bekebelez√©s√©t, valamint a balti-√°llamok szovjetes√≠t√©s√©t. 

Nehezen megfejthetŇĎ t√∂rt√©nelmi rejt√©lynek sz√°m√≠t, hogy a II. vil√°gh√°bor√ļ kezdet√©t jelentŇĎ Lengyelorsz√°g elleni n√©met t√°mad√°st (1939. szeptember 1.) k√∂vetŇĎ szovjet  t√°mad√°st (1939. szeptember 17.)  mi√©rt hallgatta el ‚Äěszem√©rmesen‚ÄĚ a vil√°g k√∂zv√©lem√©nye (?), k√ľl√∂n√∂s tekintettel arra, hogy a szovjetek bekebelezt√©k Lengyelorsz√°g keleti r√©sz√©t (kb. 130 ezer n√©gyzetkilom√©ternyi ter√ľletet), 250 ezer katon√°t ejtettek foglyul  √©s 1,2 milli√≥ lengyel √°llampolg√°rt deport√°ltak a Szovjetuni√≥ba.  T√∂bbs√©g√ľk ott pusztult el, k√∂zt√ľk az a 14 ezer lengyel tiszt √©s civil √©rtelmis√©gi, akiket 1940 √°prilis√°ban √©s m√°jus√°ban -  Katyn k√∂rzet√©ben -, a szovjet NKVD-sek besti√°lis m√≥don legyilkoltak.  

Szt√°lin (Lenin nyomdok√°n haladva) tov√°bb folytatta a ter√ľletszerz√©si politik√°t, 1939. november 30-√°n (had√ľzenet n√©lk√ľl) ind√≠totta meg csapatait Finnorsz√°g ellen, √©s √©rv√©nyes√≠tve nyomaszt√≥ erŇĎf√∂l√©ny√©t, hatalmas ter√ľletet (kb. 50 000 km2-t) szak√≠tott le Finnorsz√°g test√©bŇĎl a Szovjetuni√≥ sz√°m√°ra.  

√Čs itt √©rdemes egy kis kit√©rŇĎt t√©ve, felvillantani a ‚Äěszovjetek idegen korm√°nyalak√≠t√°si sablonj√°nak‚ÄĚ, hosszabb t√°von is j√≥l mŇĪk√∂dŇĎ alkalmaz√°s√°t.  A hadmŇĪveletek beindul√°s√°t k√∂vetŇĎ m√°sodik napon (!) ugyanis, felbukkant Szosznovo v√°roska k√∂rny√©k√©n Szt√°lin bŇĪv√©szcilinder√©bŇĎl (r√©gi ismerŇĎs√ľnk)  Otto Kuusinen, az ortodox finn bolsevik, √©s bejelentette a finn n√©pi korm√°ny megalakul√°s√°t, p√©ld√°t mutatva  Quislingnek (norv√©g), K√°d√°rnak (alias: Czermanik, Csermanek, Lipt√°k, Barna J√°nosnak),  Gustav Hus√°knak (csehszlov√°k) √©s Babrak Karmalnak (afg√°n), mik√©nt kell el√°rulni a sz√ľlŇĎhaz√°t. 

Mindezek a t√°volinak tŇĪnŇĎ t√∂rt√©nelmi ismeretek, az√©rt kapcsol√≥dnak ‚Äô56-hoz, mert Hruscsov (Nyikita Szergejevics), Szt√°lin egyik leghŇĪs√©gesebb munkat√°rsa, 1956-ban azzal a m√≥dszerrel, √©s azt tette Magyarorsz√°ggal, amit LenintŇĎl, valamint Szt√°lint√≥l tanult!

Nagy Imre,  a Vars√≥i SzerzŇĎd√©sbŇĎl val√≥ kil√©p√©s√ľnk deklar√°l√°sakor, valamint Magyarorsz√°g semleges  st√°tusz√°nak  elfogad√°s√°ra vonatkoz√≥ k√©relm√©nek megt√©telekor, nem tudta (vagy nem eml√©kezett r√°), hogy a szovjet-finn h√°bor√ļ kirobban√°sa elŇĎtti t√°rgyal√°sok sor√°n  (1939. okt√≥ber 12-√©n, a Kreml ‚ÄěGy√∂rgy‚ÄĚ term√©ben),  milyen besz√©lget√©s zajlott le Juho Kusti Paasaviki  (a finn deleg√°ci√≥ vezetŇĎje) √©s Szt√°lin k√∂z√∂tt, amikor Paasaviki visszautas√≠totta a szovjetek  finn ter√ľletek √°tad√°s√°ra vonatkoz√≥ k√∂vetel√©s√©t, t√∂bbek k√∂z√∂tt a Hanko  f√©lszigeten l√©vŇĎ  t√°maszpont ir√°nti ig√©ny√ľket.

Paasaviki kijelentette, hogy Hanko √°tad√°sa sz√≥ba sem j√∂het, mert megs√©rten√© Finnorsz√°g semlegess√©g√©t, majd hozz√°tette: ‚ÄěFinnorsz√°g legnagyobb biztons√°ga, a semlegess√©g√©ben rejlik‚ÄĚ. Szt√°linv√°lasza √≠gy hangzott: ‚ÄěBIZTOS√ćTHATOM, HOGY EGY OLYAN KIS ORSZ√ĀG SEMLEGESS√ČGE, MINT AZ √ĖN√ĖK√Č, MIT SEM SZ√ĀM√ćT‚ÄĚ. 

Szt√°lin fenyeget√©se 1939. november 30-√°n realiz√°l√≥dott! Had√ľzenet n√©lk√ľl, 25 szovjet hadoszt√°ly, 2400 harcj√°rmŇĪvel, 3500 l√∂veggel √©s 1600 rep√ľlŇĎg√©ppel, valamint a Feh√©r-tengeri, Ladoga-tavi √©s a Balti-tengeri flotta t√°mogat√°s√°val r√°rontott a finnekre, Helsinkit l√°ngtengerbe bor√≠tott√°k, de csak tov√°bbi jelentŇĎs erŇĎk √©s eszk√∂z√∂k bevon√°s√°val voltak k√©pesek t√©rdre k√©nyszer√≠teni a finneket.  

Hruscsov szerint: egy milli√≥ (!) katon√°t, 1000 rep√ľlŇĎg√©pet, 2300 harckocsit √©s p√°nc√©lozott harcj√°rmŇĪvet vesz√≠tettek ebben a h√°bor√ļban.   

A finnek elleni - had√ľzenet n√©lk√ľli ‚Äď szovjet agresszi√≥k (1917-ben √©s 1939-ben) k√≠s√©rtetiesen hasonl√≠tottak a Magyarorsz√°g ellen ‚Äô56-ban elk√∂vetett agresszi√≥jukhoz. A szovjet vezetŇĎk  v√°ltoztak,  Lenin √©s Szt√°lin helyett Hruscsov l√©pett a sz√≠nre, √©s  Helsinkihez hasonl√≥an, Budapestet rombolt√°k le az agresszorok. Lehets√©ges, hogy a j√∂vŇĎre vonatkoz√≥an is hasznos tanuls√°gul szolg√°lnak ezek a t√∂rt√©nelmi p√©ld√°k‚Ķ    

 

II.

A SZOVJET KORM√ĀNY ‚ÄěMANŇźVEREI‚ÄĚ 1956-BAN 

A 3. ¬ß-ban kidolgozott katonai √©rt√©kel√©s (elemz√©s) elŇĎtt, meg kell ismerkedn√ľnk Hruscsov, valamint a szovjet korm√°ny tev√©kenys√©g√©vel, mivel igazolhat√≥, hogy okt√≥ber 23-√°t megelŇĎzŇĎ idŇĎszakban d√∂nt√∂tt arr√≥l, hogy semmibe v√©ve Magyarorsz√°g szuverenit√°s√°t √©s a Vars√≥i SzerzŇĎd√©shez (VSZ-hez) val√≥ tartoz√°s√°t, csapatokat ir√°ny√≠t Magyarorsz√°g ter√ľlet√©re, mindennemŇĪ egyeztet√©s, megbesz√©l√©s, figyelmeztet√©s vagy bejelent√©s mellŇĎz√©s√©vel.  

Az a t√©ny, hogy a Batov-f√©le szovjet hadoszt√°lyok m√°r okt√≥ber 23-√°n 19.45-kor parancsot kaptak a szovjet-magyar hat√°r √°tl√©p√©s√©re, azt jelenti, hogy a szovjet korm√°nynak napokkal  23-a elŇĎtt  meg kellett besz√©lni ezt a k√©rd√©st,  a  d√∂nt√©st hozatal v√©gett. A szovjet V√©delmi Miniszt√©riumban pedig ki kellett dolgozni, √©s az √©rintett alakulatok fel√© tov√°bb√≠tani, a mozg√≥s√≠t√°sra √©s feladatmegszab√°sra vonatkoz√≥ int√©zked√©seket. A csapatoknak szint√©n idŇĎ kellett a szem√©lyi √°llom√°ny felk√©sz√≠t√©s√©re √©s az anyagi biztos√≠t√°sra (√ľzemanyag, lŇĎszer, √©lelmiszer, gy√≥gyszer, t√©rk√©pek, tartal√©k-alkatr√©szek, stb., stb.), amelyek v√©grehajt√°sa m√©g  sztahanovist√°k bevon√°s√°val sem oldhat√≥ meg h√°rom napon bel√ľl.  

Ha a korm√°ny√ľl√©s √©s a V√©delmi Miniszt√©rium munk√°ja csup√°n egy-egy napot vett ig√©nybe, akkor is kijelenthetŇĎ, hogy Hruscsov m√°r a forradalom kit√∂r√©se elŇĎtt (√∂t-h√©t nappal) d√∂nt√∂tt (korm√°ny√°val, valamint az SZKP KB PB tagjainak egyet√©rt√©s√©vel), hogy csapatokat k√ľld Magyarorsz√°gra. 

Ezzel a tett√©vel (val√≥j√°ban) ‚Äěorr√°n√°l fogva vezette‚ÄĚ Mao Ce-tungot, Tit√≥t √©s a VSZ tag√°llamainak vezetŇĎit, m√°s szavakkal kifejezve: otromba m√≥don hazudott bar√°tai, majd pedig a szabad vil√°g k√∂zv√©lem√©nye elŇĎtt. Ezt a hazugs√°g halmazt bŇĎv√≠tett√©k mindazok a k√ľl√∂nb√∂zŇĎ nemzetis√©gŇĪ k√∂z√©leti szem√©lyek, akik a szovjet rendszerrel √©s vezetŇĎivel  szimpatiz√°ltak, illetve a lek√∂telezettek vagy beszervezettek t√°bor√°ba tartoztak. 

 

III.

A SZOVJET KORM√ĀNY K√ČTSZ√ćNŇį POLITIK√ĀJ√ĀT √ČS HAZUGS√ĀGAIT BIZONY√ćT√ď KORABELI ANYAGOK 

a./ SZOVJET KORM√ĀNYNYILATKOZAT

Moszkva, 1956. október 30.

 

A TASZSZ közleménye:

A Szovjet Szocialista K√∂zt√°rsas√°gok Sz√∂vets√©ge k√ľlkapcsolatainak megingathatatlan alapja volt √©s maradt az √∂sszes √°llamok b√©k√©s egym√°s mellett √©l√©s√©nek, bar√°ts√°g√°nak √©s egy√ľttmŇĪk√∂d√©s√©nek politik√°ja.

E politika legmélyebben és legkövetkezetesebben a szocialista országok kölcsönös kapcsolataiban jut kifejezésre.

A szocialista nemzetek nagy k√∂z√∂ss√©g√©hez tartoz√≥ orsz√°gok, amelyeket a szocialista t√°rsadalom fel√©p√≠t√©s√©nek k√∂z√∂s eszm√©i √©s a prolet√°r nemzetk√∂zis√©g elvei egyes√≠tenek, k√∂lcs√∂n√∂s kapcsolataikat csakis a teljes egyenjog√ļs√°gnak, a ter√ľleti integrit√°s tiszteletben tart√°s√°nak, az √°llami f√ľggetlens√©gnek √©s szuverenit√°snak, az egym√°s bel√ľgyeibe val√≥ be nem avatkoz√°snak elveire √©p√≠thetik.

Ez nemcsak hogy nem z√°rja ki, hanem ellenkezŇĎleg, felt√©telezi a szocialista k√∂z√∂ss√©ghez tartoz√≥ orsz√°gok szoros testv√©ri egy√ľttmŇĪk√∂d√©s√©t, k√∂lcs√∂n√∂s seg√≠t√©s√©t gazdas√°gi, politikai √©s kultur√°lis t√©ren.

A n√©pek egyenjog√ļak

A m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ √©s a fasizmus sz√©tz√ļz√°sa ut√°n ezen az alapon √©p√ľlt fel, erŇĎs√∂d√∂tt √©s bizony√≠totta be Eur√≥pa √©s √Āzsia t√∂bb orsz√°g√°ban nagy √©leterej√©t a n√©pi demokratikus rendszer.

Az √ļj rendszer kialakul√°s√°nak √©s a t√°rsadalmi viszonyok m√©lyrehat√≥ forradalmi √°talakul√°s√°nak folyamat√°ban nem kev√©s neh√©zs√©g, megoldatlan feladat √©s k√∂zvetlen hiba volt a t√∂bbi k√∂z√∂tt a szocialista orsz√°gok k√∂lcs√∂n√∂s viszony√°ban. A rendelleness√©gek √©s hib√°k k√∂vetkezt√©ben lekicsinyelt√©k az egyenjog√ļs√°g elv√©t (kiemel√©s: Iustitia Bizotts√°g) a szocialista √°llamok viszony√°ban.

A Szovjetuni√≥ Kommunista P√°rtj√°nak XX. Kongresszusa a leghat√°rozottabban el√≠t√©lte ezeket a rendelleness√©geket √©s hib√°kat, √©s feladatul tŇĪzte ki, hogy a Szovjetuni√≥nak a t√∂bbi szocialista orsz√°ggal fenntartott k√∂lcs√∂n√∂s viszony√°ban k√∂vetkezetesen meg kell val√≥s√≠tani a n√©pek egyenjog√ļs√°g√°nak lenini elveit (Sic!).

A XX. Kongresszus kimondotta, hogy teljes eg√©sz√©ben tekintetbe kell venni az √ļj √©let √©p√≠t√©s√©nek √ļtj√°ra l√©pett minden egyes orsz√°g t√∂rt√©nelmi m√ļltj√°t √©s saj√°toss√°gait.

A szovjet korm√°ny k√∂vetkezetesen val√≥ra v√°ltja a XX. kongresszusnak e t√∂rt√©nelmi jelentŇĎs√©gŇĪ hat√°rozatait, amelyek minden szocialista √°llam teljes szuverenit√°sa fenntart√°s√°nak megingathatatlan alapj√°n (kiemel√©s: Iustitia Bizotts√°g) megteremtik a felt√©teleket a szocialista orsz√°gok bar√°ts√°g√°nak √©s egy√ľttmŇĪk√∂d√©s√©nek tov√°bbi erŇĎs√≠t√©s√©re.

Mint ahogy a legut√≥bbi esem√©nyek megmutatt√°k, sz√ľks√©gess√© v√°lt, hogy megfelelŇĎ nyilatkozatot tegyenek k√∂zz√©, amely megvil√°g√≠tja a Szovjetuni√≥ √°ll√°spontj√°t a t√∂bbi szocialista orsz√°ggal fenntartott k√∂lcs√∂n√∂s viszony√°r√≥l, elsŇĎsorban gazdas√°gi √©s katonai t√©ren.

A szovjet korm√°ny k√©sz megvitatni a t√∂bbi szocialista orsz√°g korm√°ny√°val azokat az int√©zked√©seket, amelyek biztos√≠tj√°k a szocialista orsz√°gok gazdas√°gi kapcsolatainak tov√°bbi fejleszt√©s√©t √©s erŇĎs√≠t√©s√©t av√©gett, hogy kik√ľsz√∂b√∂lje a gazdas√°gi kapcsolatainak a nemzeti szuverenit√°s, a k√∂lcs√∂n√∂s elŇĎny√∂k √©s az egyenjog√ļs√°g elve megs√©rt√©s√©nek b√°rmif√©le lehetŇĎs√©geit (kiemel√©s: Iustitia Bizotts√°g).

Ezt az elvet ki kell terjeszteni a tan√°csad√≥kra is. Ismeretes, hogy a Szovjetuni√≥ az √ļj t√°rsadalmi rend kialakul√°s√°nak elsŇĎ idŇĎszak√°ban a n√©pi demokratikus orsz√°gok korm√°nyainak k√©r√©s√©re bizonyos sz√°m√ļ szakembert ‚Äď m√©rn√∂k√∂ket, mezŇĎgazd√°szt, tudom√°nyos dolgoz√≥t, katonai tan√°csad√≥t ‚Äď k√ľld√∂tt ezekbe az orsz√°gokba. A szovjet korm√°ny az ut√≥bbi idŇĎben t√∂bb √≠zben felvetette a szocialista √°llamok elŇĎtt tan√°csad√≥i visszah√≠v√°s√°nak k√©rd√©s√©t (kiemel√©s: Iustitia Bizotts√°g). (Sic!)

Mivel az ut√≥bbi idŇĎben a n√©pi demokratikus orsz√°gokban a gazdas√°gi √©s a katonai √©p√≠t√©s √∂sszes ter√ľletein felnŇĎttek a saj√°t szakk√©pzett nemzeti k√°derek, a szovjet korm√°ny sz√ľks√©gesnek tartja m√°s szocialista √°llamokkal egy√ľtt megvizsg√°lni azt a k√©rd√©st, vajon c√©lszerŇĪ-e a szovjet tan√°csad√≥k tov√°bbi ott-tart√≥zkod√°sa ezekben az orsz√°gokban.

Katonai t√©ren a Szovjetuni√≥ √©s a n√©pi demokratikus orsz√°gok k√∂lcs√∂n√∂s viszony√°nak fontos alapja a Vars√≥i SzerzŇĎd√©s, amely alapj√°n a szerzŇĎd√©s al√°√≠r√≥i megfelelŇĎ politikai √©s katonai k√∂telezetts√©geket v√°llalnak, a t√∂bbi k√∂z√∂tt azt a k√∂telezetts√©get, hogy megteszi ‚Äěa sz√ľks√©ges √∂sszehangolt int√©zked√©seket v√©delmi k√©szs√©g√ľk megszil√°rd√≠t√°s√°ra, hogy meg√≥vj√°k n√©peik b√©k√©s munk√°j√°t, szavatolj√°k hat√°raik √©s ter√ľlet√ľk s√©rthetetlens√©g√©t √©s biztos√≠ts√°k az esetleges agresszi√≥ elleni v√©dekez√©st‚ÄĚ (Sic!). (Kiemel√©s: Iustitia Bizotts√°g)

A szovjet kormány kész megvizsgálni…

Ismeretes, hogy a Vars√≥i SzerzŇĎd√©s √©s a korm√°nymeg√°llapod√°sok √©rtelm√©ben itt tart√≥zkod√≥ szovjet egys√©gek √°llom√°soznak a Magyar √©s a Rom√°n K√∂zt√°rsas√°gban (Sic!). A Lengyel K√∂zt√°rsas√°gban (Sic!) a szovjet csapategys√©gek a potsdami n√©gyhatalmi meg√°llapod√°s √©s a Vars√≥i SzerzŇĎd√©s alapj√°n √°llom√°soznak. M√°s n√©pi demokratikus orsz√°gokban nincsenek szovjet csapategys√©gek.

A szovjet korm√°ny a szocialista orsz√°gok k√∂lcs√∂n√∂s biztons√°g√°nak biztos√≠t√°sa c√©lj√°b√≥l k√©sz megvizsg√°lni a Vars√≥i SzerzŇĎd√©sben r√©szt vevŇĎ t√∂bbi szocialista orsz√°gokkal az illetŇĎ orsz√°gok ter√ľlet√©n tart√≥zkod√≥ szovjet csapatok k√©rd√©s√©t. A szovjet korm√°ny e tekintetben abb√≥l az √°ltal√°nos elvbŇĎl indul ki, hogy a Vars√≥i SzerzŇĎd√©sben r√©szt vevŇĎ egyik vagy m√°sik √°llam csapatainak elhelyez√©se a Vars√≥i SzerzŇĎd√©sben r√©szt vevŇĎ valamely m√°s √°llam ter√ľlet√©n a szerzŇĎd√©s √∂sszes tag√°llamai k√∂z√∂tt l√©trej√∂tt megegyez√©s alapj√°n t√∂rt√©nik, √©s csakis annak az √°llamnak a beleegyez√©s√©vel, amelynek ter√ľlet√©n az illetŇĎ √°llam k√©r√©s√©re e csapatok tart√≥zkodnak (kiemel√©s: Iustitia Bizotts√°g).

A szovjet kormány hajlandó kivonni alakulatait…

A szovjet korm√°ny sz√ľks√©gesnek tartja, hogy nyilatkozatot tegyen a magyarorsz√°gi esem√©nyekrŇĎl. Az esem√©nyek azt mutatj√°k, hogy a magyar dolgoz√≥k, akik eml√≠t√©sre m√©lt√≥ elŇĎrehalad√°st √©rtek el a n√©pi demokratikus rendszer alapj√°n, jogosan vetik fel azt a k√©rd√©st, hogy a gazdas√°gi egy√ľttmŇĪk√∂d√©s ter√©n ki kell k√ľsz√∂b√∂lni a megl√©vŇĎ komoly hib√°kat, hogy tov√°bb kell fokozni a lakoss√°g j√≥l√©t√©t, hogy harcolni kell az √°llamappar√°tusban megmutatkoz√≥ b√ľrokratikus elt√©velyed√©sek ellen.  A dolgoz√≥knak ehhez a jogos √©s halad√≥ mozgalm√°hoz azonban s√∂t√©t, reakci√≥s √©s ellenforradalmi erŇĎk csatlakoztak, amelyek a dolgoz√≥k egy r√©sz√©nek el√©gedetlens√©g√©t arra akarj√°k felhaszn√°lni, hogy al√°√°ss√°k az orsz√°gban a n√©pi demokratikus rendszer alapjait, √©s vissza√°ll√≠ts√°k a r√©gi f√∂ldes√ļri-kapitalista rendet.

A szovjet korm√°ny az eg√©sz szovjet n√©ppel egy√ľtt m√©lys√©gesen sajn√°lja, hogy a magyarorsz√°gi esem√©nyek v√©ront√°shoz vezettek.

A szovjet korm√°ny a magyar korm√°ny k√©r√©s√©re hozz√°j√°rult ahhoz, hogy  szovjet katonai alakulatok vonuljanak be Budapestre av√©gett, hogy a magyar n√©phadseregnek √©s a magyar karhatalmi szerveknek seg√≠ts√©get ny√ļjtsanak a v√°rosban a rend helyre√°ll√≠t√°s√°hoz.

A szovjet korm√°ny szem elŇĎtt tartva, hogy a szovjet alakulatok tov√°bbi magyarorsz√°gi tart√≥zkod√°sa √ľr√ľgy√ľl szolg√°lhat a helyzet fokozottabb ki√©lesed√©s√©re, utas√≠t√°st adott a katonai parancsnoks√°gnak, hogy vonja ki a szovjet katonai alakulatokat BudapestrŇĎl, mihelyt ezt a magyar korm√°ny j√≥nak l√°tja.

Ugyanakkor a szovjet korm√°ny k√©sz t√°rgyal√°sokba bocs√°tkozni a Magyar N√©pk√∂zt√°rsas√°g korm√°ny√°val √©s a Vars√≥i SzerzŇĎd√©sben r√©szt vevŇĎ m√°s √°llamok korm√°nyaival a szovjet csapatok magyarorsz√°gi tart√≥zkod√°s√°r√≥l (kiemel√©s: Iustitia Bizotts√°g).

A n√©pi demokratikus Magyarorsz√°g szocialista v√≠vm√°nyainak v√©delme az adott pillanatban a munk√°sok, a parasztok, az √©rtelmis√©g √©s az eg√©sz dolgoz√≥ magyar n√©p legfŇĎbb √©s szent k√∂teless√©ge.

 

b./ K√ćNAI KORM√ĀNYNYILATKOZAT

Peking, 1956. nov. 1. 

Az √öj-K√≠na h√≠r√ľgyn√∂ks√©g k√∂zlem√©nye szerint, a K√≠nai N√©pk√∂zt√°rsas√°g korm√°nya a k√∂vetkezŇĎ nyilatkozatot tette a Szovjetuni√≥ korm√°ny√°nak okt√≥ber 30-i nyilatkozat√°r√≥l.

A K√≠nai N√©pk√∂zt√°rsas√°g korm√°nya √ļgy v√©li, hogy a Szovjetuni√≥ korm√°ny√°nak ez a nyilatkozata helyes (kiemel√©s: Iustitia Bizotts√°g). Fontos jelentŇĎs√©ge van a szocialista orsz√°gok k√∂z√∂tti k√∂lcs√∂n√∂s kapcsolatokban elk√∂vetett hib√°k kijav√≠t√°sa  √©s a szocialista orsz√°gok k√∂z√∂tti egys√©g megszil√°rd√≠t√°sa szempontj√°b√≥l.

A K√≠nai N√©pk√∂zt√°rsas√°g √ļgy v√©li,  hogy az √∂t elv, m√©gpedig az √°llami szuverenit√°s √©s a ter√ľleti √©ps√©g tiszteletben tart√°sa, a meg nem t√°mad√°s,  az egym√°s bel√ľgyeibe val√≥ be nem avatkoz√°s,  az egyenjog√ļs√°g √©s a k√∂lcs√∂n√∂s elŇĎny (kiemel√©s: Iustitia Bizotts√°g),  valamint a b√©k√©s egym√°s mellett √©l√©s  kell hogy az eg√©sz vil√°g orsz√°gai k√∂z√∂tt a k√∂lcs√∂n√∂s viszony megteremt√©s√©nek √©s fejleszt√©s√©nek alapja legyen (Sic!).

Minden szocialista orsz√°g f√ľggetlen √©s szuver√©n √°llam.  A szocialista orsz√°gok csak ily m√≥don √©rhetik el az igazi testv√©ri bar√°ts√°got √©s a szolidarit√°st a k√∂lcs√∂n√∂s seg√©lyny√ļjt√°s √©s egy√ľttmŇĪk√∂d√©s r√©v√©n. √ćgy √©rhetik el c√©ljukat: a k√∂z√∂s gazdas√°gi fellend√ľl√©st.

Mint a Szovjetuni√≥ korm√°ny√°nak nyilatkozata r√°mutat, a szocialista orsz√°gok k√∂zti viszonyban hib√°k is voltak.  Ezek a hib√°k egyes szocialista orsz√°gok k√∂zti f√©lre√©rt√©sekre √©s elidegened√©sre vezettek. A f√©lre√©rt√©sek √©s elidegened√©s miatt n√©ha fesz√ľlt helyzet is keletkezett (kiemel√©s: Iustitia Bizotts√°g).

A nyilatkozat utalt az 1948/49. √©vi jugoszl√°viai esem√©nyekre, majd a lengyelorsz√°gi esem√©nyekre. A szovjet korm√°ny okt√≥ber 30-i nyilatkozat√°ban k√©sznek mutatkozott arra, hogy a k√∂lcs√∂n√∂s kapcsolatok  k√©rd√©seit  bar√°ti t√°rgyal√°sok √ļtj√°n oldja  meg a t√∂bbi szocialista  orsz√°ggal a teljes egyenjog√ļs√°g, a ter√ľleti  √©ps√©g, az √°llami f√ľggetlens√©g √©s szuverenit√°s √©s az egym√°s bel√ľgyeibe val√≥ be nem avatkoz√°s  elvei alapj√°n (Sic!). Ez a fontos l√©p√©s k√©ts√©gtelen√ľl elŇĎ fogja seg√≠teni a f√©lre√©rt√©sek megsz√ľntet√©s√©t a szocialista orsz√°gok k√∂z√∂tti bar√°ts√°g √©s egy√ľttmŇĪk√∂d√©s megszil√°rd√≠t√°s√°hoz (Sic!).

A K√≠nai N√©pk√∂zt√°rsas√°g korm√°nya megjegyzi, hogy a legut√≥bbi esem√©nyek sor√°n  a lengyel √©s a magyar n√©p k√∂vetelte a demokr√°cia, a f√ľggetlens√©g √©s az egyenlŇĎs√©g szil√°rd√≠t√°s√°t, a n√©p anyagi j√≥l√©t√©nek fokoz√°s√°t, √©s √ļgy v√©li, hogy ezek a k√∂vetel√©sek teljesen helyesek (kiemel√©s: Iustitia Bizotts√°g).

A nyilatkozat a tov√°bbiakban r√°mutat: az igen csek√©ly sz√°m√ļ reakci√≥s elem elleni harcban a legsz√©lesebb n√©pt√∂megek t√∂m√∂r√ľl√©s√©nek k√©rd√©se nemcsak egy szocialista orsz√°got √©rintŇĎ k√©rd√©s, hanem olyan k√©rd√©s, amely m√©lt√≥ sok szocialista orsz√°g, ezek k√∂z√∂tt a mi orsz√°gunk figyelm√©re is. (Sic!)

Megjegyzés: mindkét kormánynyilatkozat a mellébeszélések, féligazságok és a közvélemény megnyugtatását szolgáló, szemforgató, ködös ígérgetések (triviális fogalmak) halmazát tartalmazza.

 Korm√°nyszintre emelt hazugs√°gpolitik√°nak bizonyult a szovjet √©s k√≠nai korm√°nynyilatkozat, k√ľl√∂n√∂s tekintettel arra, hogy  mind a szovjet, mind pedig a k√≠nai korm√°ny tiszt√°ban volt azzal, hogy a katonai g√©pezet m√°r  napok √≥ta mozg√°sba lend√ľlt,  √©s csup√°n egy  haza√°rul√≥ (K√°d√°r J√°nos) ‚Äěmegdolgoz√°s√°ra‚ÄĚ, valamint  Zsukov √©s Konyev marsallok int√©s√©re v√°rnak, hogy a  megkezdett agresszi√≥ kibŇĎv√≠t√©s√©t jelzŇĎ  harckocsik d√ľb√∂rg√©se √©s l√∂vegek d√∂rg√©se bet√∂ltse Budapest, Debrecen, P√©cs, Szolnok, GyŇĎr √©s m√°s helys√©gek levegŇĎj√©t.

c./ A K√ČPMUTAT√ĀS √ČS A HAZUDOZ√ĀS ‚ÄěNEMZETK√ĖZI SZINTŇį‚ÄĚ NAGYMESTEREI  

1956. √°prilis 29.

Andropov (Jurij Vlagyimirovics) a Szovjetuni√≥ magyarorsz√°gi nagyk√∂vete jelentette az SZKP KB-nak (Sz√°mjelt√°virat, ‚ÄěSzigor√ļan titkos‚ÄĚ jelz√©ssel): ‚ÄěV√©lem√©ny√ľnk szerint a magyar elvt√°rsak azzal, hogy R√©vainak √©s k√ľl√∂n√∂sen K√°d√°rnak a Politikai Bizotts√°gba val√≥ bev√°laszt√°sa mellett hat√°roztak, komoly engedm√©nyt tesznek a jobboldali √©s demag√≥g elemeknek, ny√≠lv√°n arra sz√°m√≠tva, hogy ezzel tomp√≠thatj√°k az ut√≥bbiak kritik√°j√°t‚ÄĚ. 

1956. október 24.

Mikoj√°n (Anasztaz Ivanovics) √©s Szuszlov (Mihail Andrejevics)  sz√°mjelt√°virata, az  SZKP KB-nek,  ‚ÄěSzigor√ļan titkos‚ÄĚ jelz√©ssel): ‚Äěaz MDP KV tagokkal besz√©lve kijelentett√ľk, hogy ide√©rkez√©s√ľnk c√©lja seg√≠ts√©get ny√ļjtani  a magyar vezet√©snek, k√ľl√∂n√∂sen oly m√≥don, hogy a szovjet csapatok r√©szt vesznek a rendbont√°sok felsz√°mol√°s√°ban, m√©gpedig s√ļrl√≥d√°sok n√©lk√ľl √©s k√∂zmegel√©ged√©sre. A magyar elvt√°rsak, k√ľl√∂n√∂sen Nagy Imre, ezt helyeslŇĎleg elfogadt√°k‚ÄĚ.

1956. október 28.

Szoboljev (Arkagyij Alekszandrovics), a Szovjetuni√≥ ENSZ k√©pviselŇĎje az ENSZ Biztons√°gi Tan√°cs √ľl√©s√©n kijelentette,  hogy: ‚ÄěMagyarorsz√°gon csek√©ly  sz√°m√ļ ellenforradalm√°r fasiszta  felkel√©se (Sic!) folyik, amelyet a magyar korm√°nynak el kell fojtani‚ÄĚ.

1956. október 28.

Az ENSZ Biztons√°gi Tan√°cs  √ľl√©s√©n,  Ko√≥s P√©ter, Magyarorsz√°g √°lland√≥ k√©pviselŇĎje (!!!) kijelentette, hogy: ‚ÄěMagyarorsz√°g  ellene van annak, hogy a Biztons√°gi Tan√°cs napirendre tŇĪzze a magyar k√©rd√©s vizsg√°lat√°t‚ÄĚ.

Megjegyz√©s:  Ko√≥s P√©tert november elsej√©n lev√°ltott√°k, mert a k√ľl√ľgyminiszt√©riumban kider√≠tett√©k, hogy az igazi neve Lev Konduktorov  (szovjet √°llampolg√°r), √©s senkitŇĎl sem kapott felhatalmaz√°st arra, hogy ellenezze az ENSZ BT Magyarorsz√°ggal foglalkoz√≥ napirendj√©nek vizsg√°lat√°t.

1956. október 28.

Szerov (Ivan Alekszandrovics), az √Āllambiztons√°gi Bizotts√°g (KGB) eln√∂k√©nek jelent√©se A. I. Mikoj√°nnak: ‚ÄěBudapesten az √ļj bel√ľgyminisztern√©l tegnap tartott √©rtekezlet ut√°n √ļjra dolgozni kezdtek a ker√ľleti √°llamv√©delmi (√ĀVH) √©s rendŇĎri appar√°tusok.  A provok√°ci√≥ elker√ľl√©s√©re az √ĀVH-sokat rendŇĎregyenruh√°ba √∂lt√∂ztett√©k‚ÄĚ.

1956. október 29.

Zsukov (Georgij Konsztantyinovics) szovjet v√©delmi miniszter r√°di√≥-nyilatkozata: ‚ÄěA Szovjetuni√≥ nem k√ľld √ļjabb  csapatokat Magyarorsz√°gra, mert az ott √°llom√°soz√≥ haderŇĎ elegendŇĎ ahhoz, hogy megf√©kezze a magyarorsz√°gi zend√ľl√©st‚ÄĚ. Ugyanekkor Lloyd brit k√ľl√ľgyminiszter kijelentette, hogy √©rtes√ľl√©se szerint √ļjabb szovjet csapatok √©rkeztek Magyarorsz√°gra.

1956. október 31.

A budapesti szovjet nagyk√∂vets√©g k√∂zlem√©nye szerint, a magyar l√©gierŇĎ rep√ľlŇĎtereit a szovjet hadsereg p√°nc√©loserŇĎkkel vette k√∂r√ľl abb√≥l a c√©lb√≥l, hogy biztos√≠tsa a Magyarorsz√°gon tart√≥zkod√≥ szovjet csapatok √°llom√°nya hozz√°tartoz√≥inak √©s sebes√ľltjeinek l√©gi √ļton t√∂rt√©nŇĎ elsz√°ll√≠t√°s√°t.

1956. november 1.

R√©szlet,- K√°d√°r J√°nos 21.52-kor  sug√°rzott r√°di√≥nyilatkozat√°b√≥l: ‚ÄěN√©p√ľnk dicsŇĎs√©ges felkel√©se ler√°zta a n√©p √©s az orsz√°g nyak√°r√≥l a R√°kosi-uralmat, kiv√≠vta a n√©p szabads√°g√°t √©s az orsz√°g f√ľggetlens√©g√©t, amely n√©lk√ľl nem lehet szocializmus.   B√ľszk√©k vagyunk arra, hogy a fegyveres felkel√©sben, annak vezet√©s√©ben becs√ľlettel helyt √°lltatok, √°thatva igaz hazaszeretettŇĎl, a szocializmus ir√°nti hŇĪs√©gtŇĎl‚ÄĚ.

1956. november 2.

A b√©csi r√°di√≥ reggeli jelent√©s√©bŇĎl kitŇĪnik, hogy √ļjabb szovjet p√°nc√©los hadoszt√°lyok  √©rkeztek Magyarorsz√°gra.  Szovjet r√©szrŇĎl kijelentett√©k, hogy a csapatokkal a szovjet sebes√ľltek, valamint a Magyarorsz√°gon √°llom√°soz√≥ szovjet csapatok csal√°dtagjainak kivonul√°s√°t  k√≠v√°nj√°k biztos√≠tani.

1956. november 2.

Zorin (Valerian Alekszandrovics) szovjet k√ľl√ľgyminiszter-helyettes nyilatkozata: ‚ÄěMagyarorsz√°gon, mint ismeretes, a Vars√≥i SzerzŇĎd√©s √©rtelm√©ben, tov√°bb√° a Magyar N√©pk√∂zt√°rsas√°g korm√°ny√°nak k√©r√©s√©re tart√≥zkodnak szovjet csapatok, mozg√°suk pedig, ezeknek a meg√°llapod√°soknak megfelelŇĎen t√∂rt√©nik‚ÄĚ.

1956. november 3.

Szoboljev (A. A.) szovjet k√ľld√∂tt c√°folta az ENSZ-ben, miszerint √ļjabb szovjet fegyveres erŇĎk l√©ptek volna Magyarorsz√°g ter√ľlet√©re.

1956. november 4.

Zsukov (G. K.) magyarorsz√°gi helyzetjelent√©se 12.00-kor: ‚ÄěFoly√≥ √©v  november 4-√©n, 6 √≥ra 15 perckor (moszkvai idŇĎ szerint, ) a szovjet csapatok megkezdt√©k hadmŇĪvelet√ľket a rend megteremt√©s√©re √©s a n√©pi demokratikus hatalom helyre√°ll√≠t√°s√°ra Magyarorsz√°gon.

Az elŇĎre kidolgozott (!!!) hadmŇĪveleti terv alapj√°n  (kiemel√©s: Iustitia Bizotts√°g) csapataink elfoglalt√°k a reakci√≥  olyan  fŇĎ vid√©ki t√°maszpontjait, mint GyŇĎr,  Miskolc,  Gy√∂ngy√∂s,  Debrecen, valamint Magyarorsz√°g m√°s megyesz√©khelyeit. Nagy Imre korm√°ny√°nak minden tagja bujk√°l. Felkutat√°suk folyamatban van‚ÄĚ.

1956. november 26.

K√°d√°r J√°nos r√°di√≥besz√©d√©bŇĎl:  ‚ÄěMeg√≠g√©rt√ľk, hogy nem ind√≠tunk b√ľntetŇĎ elj√°r√°st Nagy Imre √©s bar√°tai ellen m√ļltbeli bŇĪneik√©rt, m√©g ha k√©sŇĎbb maguk is elismerik azokat. Tartani fogjuk magunkat ehhez az √≠g√©rethez‚ÄĚ. 

Stb., Stb., Stb., Stb., Stb., Stb., Stb., Stb., Stb., Stb., Stb., Stb., Stb., Stb., Stb., Stb., Stb., Stb

3.¬ß. 

A SZOVJETUNI√ď  MAGYARORSZ√ĀG  ELLENI 

1956-OS KATONAI INTERVENCI√ďJA

   

I.

BEVEZET√ČS

K√∂zvetlen √©s k√∂zvetett √©s bizony√≠t√©kok alapj√°n igazolhat√≥, hogy 1956-ban (okt√≥ber-november h√≥napokban) a Szovjetuni√≥ fegyveres agresszi√≥t k√∂vetett el Magyarorsz√°ggal szemben, had√ľzenet n√©lk√ľl, mintegy 160-180-ezer fŇĎt sz√°ml√°l√≥ (l√∂v√©sz, t√ľz√©r, harckocsiz√≥, mŇĪszaki, l√©gidesz√°nt, rep√ľlŇĎ, l√©gv√©delmi, h√≠rad√≥, bel√ľgyi, vegyv√©delmi, stb.) csapatokkal hadmŇĪveletek sorozat√°t hajtotta v√©gre, r√©szben a polg√°ri forradalmi erŇĎk, kisebb r√©szben pedig, a Magyar N√©phadsereg alakulatai √©s objektumai ellen.

II.

ALAPFOGALMAK

AGRESSZI√ď: a nemzetk√∂zi jogban egy √°llam erŇĎszakos, fŇĎk√©nt katonai fell√©p√©se, egy m√°sik √°llammal szemben. Adott k√∂r√ľlm√©nyekben, agresszi√≥nak minŇĎs√ľl(het)  egy √°llamnak a m√°sik √°llammal szembeni fenyegetŇĎ (t√°mad√≥) viselked√©se.  Agresszi√≥nak sz√°m√≠t az is, ha egy szuver√©n √°llam fels√©gter√ľlet√©t idegen fegyveres erŇĎk sz√°nd√©kosan megs√©rtik, √©s tiltakoz√°s vagy felsz√≥l√≠t√°s ellen√©re sem t√°voznak onnan. 

AGRESSZOR:  az erŇĎszakos (fegyveres) t√°mad√≥  (agresszi√≥t  kezdem√©nyezŇĎ) f√©l. 

H√ĀBOR√ö: az √°llamk√∂zi (politikai, ideol√≥giai, gazdas√°gi, faji, vall√°si, stb.) konfliktusok fegyveres erŇĎszakkal t√∂rt√©nŇĎ megold√°sa.  

H√ĀBOR√öS BŇįNCSELEKM√ČNY:  a polg√°ri lakoss√°g elleni erŇĎszak, a h√°bor√ļs fosztogat√°s, a bŇĪn√∂s hadvisel√©s, a harct√©ri fosztogat√°s, a fegyversz√ľnet megszeg√©se, a hadik√∂vet elleni erŇĎszak, a v√∂r√∂skereszttel val√≥ vissza√©l√©s √©s k√ľl√∂n jogszab√°lyokban meghat√°rozott egy√©b bŇĪntettek. A H√ĀBOR√öS BŇįNCSELEKM√ČNYEK B√úNTETHETŇźS√ČGE NEM √ČV√úL EL!

HADMŇįVELET: a fegyveres erŇĎk tev√©kenys√©g√©nek egyik form√°ja, c√©l, hely √©s idŇĎ  szerint √∂sszehangolt csap√°sok √©s manŇĎverek  √∂sszess√©ge, egy meghat√°rozott (kitŇĪz√∂tt) hadmŇĪveleti  feladat teljes√≠t√©se √©rdek√©ben. 

FEGYVERES K√úZDELEM: a h√°bor√ļ saj√°tos ism√©rve, a hadviselŇĎ felek katonai szervezetei k√∂z√∂tt lezajl√≥ harctev√©kenys√©gek, meghat√°rozott c√©lok teljes√≠t√©se √©rdek√©ben.

 

III.

A SZOVJET KATONAI INTERVENCI√ď, A NEMZETK√ĖZI

KATONAPOLITIKAI HELYZET F√úGGV√ČNY√ČBEN 

1./ A szovjet katonai felder√≠t√©si adatok birtok√°ban Hruscsov√©k m√°r szeptemberben ‚Äě√©szlelt√©k‚ÄĚ, hogy valami k√©sz√ľlŇĎben van Egyiptom ellen, ez√©rt megtett√©k a sz√ľks√©gesnek l√°tsz√≥ l√©p√©seket a k√∂zel-keleti esem√©nyek ‚Äěkezel√©s√©re‚ÄĚ.

Nem volt neh√©z a felder√≠t√©s feladata, mivel 1956. szeptember 13-√°n, Menachem Begin izraeli politikus (1977-1983 k√∂z√∂tt minisztereln√∂k), a Herut P√°rt HERUT c.  lapj√°ban  ‚Äěelkotyogta‚ÄĚ, hogy:  ‚ÄěHa l√©tre j√∂n a nyugati hatalmak k√∂z√∂s akci√≥ja  Egyiptom ellen (a Szuezi-csatorna  1956. j√ļlius 29-√©n t√∂rt√©nt √°llamos√≠t√°s√°nak megtorl√°sa c√©lj√°b√≥l), akkor Nasszer eln√∂knek p√°r nap alatt v√©ge lesz‚ÄĚ. 

Term√©szetesen nem csup√°n ez volt az egyed√ľli inform√°ci√≥ az Egyiptom elleni agresszi√≥ val√≥sz√≠nŇĪs√≠t√©s√©re, hanem azok az √ľgyn√∂ki, l√©gi, had√°szati r√°di√≥(-elektronikai)  √©s sz√°mtalan m√°s felder√≠t√©si  adatok, amelyek alapj√°n a  szovjetek kidolgozhatt√°k t√∂bbvari√°ci√≥s terveiket a v√°rhat√≥ helyzet kiakn√°z√°s√°ra. K√©szen √°lltak arra, hogy - adott esetben -, katonai erŇĎvel is ‚Äěmegseg√≠tik‚ÄĚ Egyiptomot, az imperialist√°k agresszi√≥ja ellen.  A seg√≠ts√©g r√©szben l√©gi √ļton, r√©szben haditenger√©szeti erŇĎkkel lett volna v√©grehajthat√≥, de benne volt a nagy ‚Äěsakkj√°tszm√°ban‚ÄĚ az is, hogy a szovjetek K√∂z√©p-Eur√≥p√°ban, esetleg Nyugat-Eur√≥p√°ban √ļjabb poz√≠ci√≥k (ter√ľletek) megkaparint√°s√°val k√°rp√≥tolj√°k magukat, ha a Nyugat le lesz k√∂tve Egyiptommal. Hruscsov nem felejtette el azt a  h√≠ress√© v√°lt szt√°lini mond√°st, miszerint: ‚ÄěA zs√°km√°ny az√©, aki megszerzi!‚ÄĚ.

Ennek √©rdek√©ben nagyszab√°s√ļ elŇĎk√©sz√ľleteket tettek a sz√°razf√∂ldi erŇĎk harck√©szs√©g√©nek √©s harck√©sz√ľlts√©g√©nek fokoz√°s√°ra, tartal√©kokkal, lŇĎszerrel √©s √ľzemanyagokkal val√≥ ell√°t√°s√°ra, hogy adott esetben k√©sedelem n√©lk√ľl mobiliz√°lhat√≥ak legyenek harctev√©kenys√©gek v√©grehajt√°s√°ra.

Mindezek a k√©sz√ľlŇĎd√©sek rendk√≠v√ľl nagy titokban folytak, de ut√≥lag rekonstru√°lni lehet a szovjet korm√°ny √©s a katonai vezet√©s sz√°nd√©k√°t, a csapatok mozg√°si idŇĎpontja, felk√©sz√ľlts√©ge, felt√∂lt√∂tts√©ge, mennyis√©ge √©s √∂sszet√©tel√©nek elemz√©se seg√≠ts√©g√©vel.

2./ A Magyarorsz√°gon √°llom√°soz√≥ K√ľl√∂nleges Hadtest szem√©lyi √°llom√°nya szabads√°gol√°s√°nak korl√°toz√°sa, illetve besz√ľntet√©se  szeptemberben megkezdŇĎd√∂tt! Mindez nem magyar√°zhat√≥ a magyar belpolitikai helyzettel, mert sem szeptemberben, sem okt√≥ber elsŇĎ fel√©ben nem t√∂rt√©nt semmi olyan esem√©ny Magyarorsz√°gon, amely katonai erŇĎk harck√©sz√ľlts√©g√©nek megerŇĎs√≠t√©s√©t ig√©nyelte volna, sŇĎt m√©g a honv√©ds√©gn√©l vagy a rendŇĎrs√©gn√©l sem l√©ptettek √©letbe semmilyen korl√°toz√≥ vagy megerŇĎs√≠tŇĎ int√©zked√©seket.

Hruscsov √©s harcedzett katonai strat√©g√°i, Zsukovval az √©l√ľk√∂n, √ļgy √≠t√©lt√©k meg, hogy az adott helyzetben (√≥vatosan √©s sokr√©tŇĪen √°lc√°zva) meg lehet kezdeni csapataik nyugati ir√°nyba t√∂rt√©nŇĎ √°tcsoportos√≠t√°s√°t, √©s egy kedvezŇĎ pillanatban (a v√°ratlans√°gi t√©nyezŇĎt kihaszn√°lva) √©rv√©nyes√≠teni lehet a nyugati √°llamok sz√°razf√∂ldi erŇĎihez viszony√≠tott - nyomaszt√≥ nagys√°grendŇĪ - erŇĎf√∂l√©ny√ľket (√©lŇĎerŇĎben, harckocsikban, p√°nc√©lozott sz√°ll√≠t√≥-j√°rmŇĪvekben √©s t√ľz√©rs√©gi eszk√∂z√∂kben).

Ezzel a hruscsovi ‚Äěmegk√∂zel√≠t√©si‚ÄĚ taktik√°val, n√©h√°ny √©vvel k√©sŇĎbb √ļjra tal√°lkozik a vil√°g, a Karib-tengeri kr√≠zis kirobban√°sa sor√°n (1962. okt√≥ber 22-√©n), amikor a Kub√°ba (‚Äělopva‚ÄĚ) √°tsz√°ll√≠tott ‚Äěf√∂ld-f√∂ld‚ÄĚ t√≠pus√ļ rak√©takomplexumok √©s szovjet katon√°k jelenl√©t√©re f√©ny der√ľlt. Visszat√©rve f√∂ldr√©sz√ľnkre √©s ‚Äô56 ŇĎsz√©re, okt√≥ber k√∂zep√©ig   mintegy 110-120 szovjet hadoszt√°ly √°llt ugr√°sra k√©szen, hogy Eur√≥p√°ban vagy (esetleg) a K√∂zel-Keleten akci√≥ba lend√ľlj√∂n. Az eur√≥pai fŇĎhadsz√≠nt√©rnek sz√°m√≠t√≥ √ļn. √Čszaki Hadsereg Csoportn√°l,-  Lengyelorsz√°g - NSZK - BENELUX √°llamok ir√°ny√°ban:  80-90, a D√©li Hadsereg Csoportn√°l pedig,  az √ļn.    ‚Äěm√°sik ir√°nyban‚ÄĚ   Ausztria - Olaszorsz√°g + Ausztria - Franciaorsz√°g  fel√©: 30-40 hadoszt√°ly √°llt menetre √©s bevet√©sre k√©szen,  a seregtestek elsŇĎ √©s  (r√©szben) a m√°sodik l√©pcsŇĎiben.

Egy Eur√≥p√°ban lezajl√≥ VSZ - NATO √∂sszecsap√°sn√°l ezek az erŇĎk kieg√©sz√ľltek volna a lengyel, NDK, csehszlov√°k, magyar, bolg√°r √©s rom√°n haderŇĎk kijel√∂lt csapataival. Ebben az idŇĎszakban a Magyar N√©phadsereg l√©tsz√°ma 200 ezer fŇĎ k√∂r√ľl mozgott, √©s gyatra felszerel√©se ellen√©re, jelentŇĎs erŇĎvel, valamint t√∂bb t√≠zezer hŇĎsi halottal j√°rult volna hozz√° a szovjetek kalandj√°hoz.

A szovjet haderŇĎ b√©ke-l√©tsz√°ma megk√∂zel√≠tette az 5 milli√≥t (!), de e mellett, kb. 25 milli√≥ (!) kik√©pzett tartal√©kossal is sz√°molhattak. Tekintettel arra, hogy had√°szati bomb√°z√≥erŇĎik, l√©gi sz√°ll√≠t√≥ kapacit√°suk √©s haditenger√©szeti erŇĎik nem voltak egy ‚Äěs√ļlycsoportban‚ÄĚ a NATO, valamint a nyugati blokkhoz tartoz√≥ √°llamokkal, ez√©rt a K√∂zel-Keleten kirobbant fegyveres √∂sszecsap√°sokba val√≥ beavatkoz√°si sz√°nd√©kuk kisziv√°rogtat√°sa csup√°n a fenyeget√©s, az √≠g√©rget√©s √©s a bl√∂ff√∂l√©s saj√°tos kever√©k√©t k√©pezte, de figyelemelterel√©si funkci√≥ja teljes√≠t√©s√©vel, a szovjet sz√°razf√∂ldi erŇĎk csapatainak sz√°nd√©k√°t, valamint mozg√°s√°t (csoportos√≠t√°s√°t) is √°lc√°zta.   

3./ A szovjet korm√°ny utas√≠t√°s√°ra, 1956. okt√≥ber 23-√°n 19.45-kor (!), a K√°rp√°ti Katonai K√∂rzet parancsnoka (P. I. Batov hadseregt√°bornok) harci riad√≥t rendelt el, √©s parancsot adott egy l√∂v√©sz √©s egy g√°rdahadoszt√°ly r√©sz√©re, hogy Csap-Beregsz√°sz-NagyszŇĎlŇĎs t√©rs√©g√©ben l√©pj√©k √°t a szovjet-magyar hat√°rt, √©s vonuljanak a Szolnok-Abony, Hatvan-J√°szber√©ny k√∂rzetekben kijel√∂lt gy√ľlekez√©si k√∂rlet√ľkbe.

Val√≥j√°ban: a magyar hat√°r megs√©rt√©se, √©s fegyveres erŇĎk be√∂z√∂nl√©se Magyarorsz√°g ter√ľlet√©re m√°r agresszi√≥nak minŇĎs√ľl, f√ľggetlen√ľl att√≥l, hogy harctev√©kenys√©ggel vagy harctev√©kenys√©g n√©lk√ľl zajlott le az akci√≥, mivel egy szuver√©n √°llam fels√©gter√ľlet√©nek ilyen jellegŇĪ (durva) megs√©rt√©se teljes m√©rt√©kben kimer√≠ti a fegyveres erŇĎkkel t√∂rt√©nŇĎ (k√∂zvetlen) fenyeget√©s krit√©rium√°t, az √©rdekellent√©tek felold√°s√°nak fegyverekkel val√≥ megold√°s√°t.

4./ 1956. okt√≥ber 24-√©n hajnalban, a Lascsenko (Pjotr Nyikolajevics) alt√°bornagy parancsnoks√°ga alatt √°ll√≥ un. K√ľl√∂nleges hadtest csapatai Sz√©kesfeh√©rv√°rr√≥l bevonultak Budapestre, √©s konkr√©t harctev√©kenys√©get kezdem√©nyeztek a Budapesten l√©vŇĎ egyes forradalmi erŇĎk √©s a hozz√°juk csatlakozott katon√°k ellen, akik egy-egy objektum k√∂rzet√©ben szervezŇĎdtek √©s fell√©ptek a R√°kosi-GerŇĎ-f√©le rezsim n√©pirt√≥ √©s n√©pny√ļz√≥ politik√°j√°val szemben.

A k√ľl√∂nleges hadtest csapatainak Budapestre vez√©nyl√©s√©t nem elŇĎzte meg sem a korm√°ny, sem a parlament √°ll√°sfoglal√°sa, illetve a szovjet korm√°ny fel√© t√∂rt√©nŇĎ felk√©r√©se.

Hruscsov√©k felt√©telezt√©k, hogy a harckocsik ‚Äěpuszta‚ÄĚ megjelen√©se Budapest √ļtjain, elegendŇĎ lesz a forradalmi t√∂megek lecsendes√≠t√©s√©re, a rendtev√©s √ľr√ľgy√©n be√©rkezŇĎ szovjet hadoszt√°lyokat pedig vir√°gesŇĎvel fogadj√°k az √°llampolg√°rok.

Optimizmust√≥l sug√°rz√≥, der√ľl√°t√≥ n√©zeteiket arra alapozt√°k, hogy 1953. j√ļnius 17-√©n, a berlini felkel√©st (megmozdul√°st) Csujkov (Vaszilij Ivanovics) hadseregt√°bornok csapatai kev√©s vesztes√©ggel √©s 2-3 nap eltelt√©vel, teljes m√©rt√©kben felsz√°molt√°k.   

Lid√©rces √°lmukban sem l√°ttak olyan ellen√°ll√°st, amelyek bek√∂vetkeztek okt√≥ber 24-√©n, hajnalban, Budapest sz√°mos pontj√°n, majd napokon √°t,- hasonl√≥ intenzit√°ssal ism√©tlŇĎdtek. A vir√°gcsokrok helyett ugyanis benzines palackokat dob√°ltak a harckocsikra, √©s a Pesti Sr√°cok p√©ld√°tlan elsz√°nts√°ggal, hal√°lt megvetŇĎ b√°tors√°ggal, sil√°ny fegyverekkel sz√°lltak szembe, az √°llig felfegyverzett elit alakulat harcosaival √©s megh√°tr√°l√°sra k√©nyszer√≠ttett√©k a betolakod√≥kat.

A szovjet korm√°ny nem sz√°molt a magyar p√°rt, √°llami √©s katonai vezet√©s dilettantizmus√°val, a legfelsŇĎbb vezetŇĎk minden k√©pzeletet fel√ľlm√ļl√≥ gy√°vas√°g√°val, valamint a n√©pt√∂megek akt√≠v, vagy passz√≠v ellen√°ll√°s√°val. √Črdemes megeml√≠teni, hogy az elsŇĎ puskal√∂v√©sre √ļgy elszaladtak a nagy marxista hŇĎs√∂k (szinte kiv√©tel n√©lk√ľl minden egyes vezetŇĎ), hogy meg sem √°lltak a Szovjetuni√≥ig, Csehszlov√°ki√°ig vagy Rom√°ni√°ig. Egyetlenegy sem √°llt ki hŇĎn szeretett p√°rtja (vagy a p√°rth√°zak) v√©delm√©re, azok pedig, akik nem mentek k√ľlf√∂ldre, megb√ļjtak otthon, rokonokn√°l vagy ismerŇĎs√∂kn√©l.

A szovjet korm√°ny √©s a katonai vezet√©s azt is figyelmen k√≠v√ľl hagyta, hogy a huzamosabb ideig Magyarorsz√°gon tart√≥zkod√≥ k√ľl√∂nleges hadtest katon√°i,  (megismerv√©n n√©p√ľnket √©s a forradalm√°rok c√©lkitŇĪz√©seit) nem kifejezetten kirobban√≥ lelkesed√©ssel tejes√≠tett√©k el√∂lj√°r√≥ik parancs√°t, nem volt ritkas√°g a parancsmegtagad√°s sem, dezert√°l√°s is elŇĎfordult soraikban, sŇĎt voltak olyanok is, akik fegyverekkel √©s lŇĎszerrel seg√≠tett√©k a forradalm√°rokat.

Mindezek hozz√°j√°rultak ahhoz, hogy a szovjet tervek v√©grehajt√°s√°t mozgat√≥ fogaskerekek k√∂z√© homokszemek sokas√°ga ker√ľlt, √©s okt√≥ber v√©ge fel√© m√°r nyilv√°nval√≥v√° v√°lt a szovjetek erk√∂lcsi-politikai veres√©ge, valamint a forradalmi erŇĎk egy√©rtelmŇĪ harc√°szati (helyi √©rt√©kŇĪ, de a szovjeteken maradand√≥ sebet √ľtŇĎ) sikere.

5./ A szovjetek (a  k√ľl√∂nleges hadtest) Budapestre t√∂rt√©nŇĎ beh√≠v√°sa HegedŇĪs Andr√°s (akkori) minisztereln√∂k szerint, GerŇĎ ErnŇĎ javaslat√°ra t√∂rt√©nt  okt√≥ber 23-√°n, a k√©sŇĎ esti √≥r√°kban, az Akad√©mia utcai MDP  sz√©kh√°zban tartott K√∂zponti VezetŇĎs√©g √ľl√©s√©n. GerŇĎ, - HegedŇĪs szerint: ‚Äětelefonon besz√©lt a szovjet nagyk√∂vettel  vagy Moszkv√°val‚ÄĚ. M√°s inform√°ci√≥k arr√≥l sz√≥ltak, hogy Maros√°n Gy√∂rgy h√≠vta be a szovjeteket, √©s errŇĎl a ‚Äěkarak√°nnak‚ÄĚ tartott l√©p√©s√©rŇĎl - a k√∂zismert ‚Äěhord√≥sz√≥nok‚ÄĚ -, sz√°mos f√≥rum elŇĎtt, a mell√©t d√∂ngetve dicsekedett, az al√°bbiakat hangoztatva: ‚ÄěItt √°ll √Ėn√∂k elŇĎtt az az ember, aki beh√≠vta a szovjeteket,  a szocialista rendszer  v√©delm√©re!‚ÄĚ.

Mindk√©t √°ll√≠t√°s a val√≥s√°g meghamis√≠t√°s√°t, √©s a t√∂rt√©n√©sek sz√°nd√©kos √∂sszekusz√°l√°s√°t jelenti. A szovjeteket (mik√©nt az bizony√≠t√°st nyert) nem kellett beh√≠vni, mert r√©szben m√°r bent voltak, r√©szben pedig - √ļjabb erŇĎkkel  -, √∂z√∂nl√∂ttek be a hat√°rainkon.

Okt√≥ber 23. 17.00-kor,  Tyihonov alt√°bornagy,  Bata  Istv√°n honv√©delmi miniszter mell√© beosztott szovjet katonai fŇĎtan√°csad√≥, Bata Istv√°nnak, T√≥th Lajos  √©s Kov√°cs Istv√°n vez√©rŇĎrnagyoknak, valamint  SzŇĪcs Mikl√≥s ezredesnek feltette a k√©rd√©st, hogy van-e kifog√°suk  az ellen, ha  szovjet csapatok vonulnak be Budapestre. Mivel ellenv√©lem√©ny nem hangzott el, Tyihonov felh√≠vta Antonov hadseregt√°bornokot, a VSZ vez√©rkari fŇĎn√∂k√©t, hogy ir√°ny√≠ts√°k Budapestre a k√ľl√∂nleges hadtest egy r√©sz√©t.  M√©g aznap este, a HM-be √©rkezett egy szovjet katonai t√∂rzs Malinyin (Mihail Szergejevics) hadseregt√°bornok vezet√©s√©vel, aki a szovjet hadsereg vez√©rkari fŇĎn√∂k√©nek elsŇĎ helyettese volt. 

Vagyis: a Kremlben m√°r d√∂nt√∂ttek a katonai bevonul√°sr√≥l, a ‚Äěmell√©kszereplŇĎk‚ÄĚ pedig, az intervenci√≥ mindk√©t f√°zis√°ban, csup√°n dr√≥ton r√°ngatott figur√°k voltak Hruscsov √©s Zsukov sz√≠npad√°n.  

6./ Okt√≥ber 27-√©n a Magyar N√©pk√∂zt√°rsas√°g Eln√∂ki Tan√°csa √°ltal megv√°lasztott √ļj korm√°ny eln√∂ke: Nagy Imre, halad√©ktalanul l√©p√©seket tett a fegyveres  √∂sszetŇĪz√©sek megsz√ľntet√©s√©re, a rend helyre√°ll√≠t√°s√°ra, √©s a szovjet csapatok BudapestrŇĎl val√≥ kivon√°s√°ra. Nagy Imre sz√°mos Andropovnak (Jurij Vlagyimirovics), a Szovjetuni√≥ budapesti nagyk√∂vet√©nek c√≠mzett, √≠r√°sos, valamint sz√≥beli tiltakoz√°sa ellen√©re felgyorsult a szovjet csapatok be√∂z√∂nl√©se az orsz√°g ter√ľlet√©re, mik√∂zben a szovjet korm√°nynyilatkozat (okt√≥ber 30-√°n) azt r√∂gz√≠tette, hogy a csapatok kivon√°sa azonnal megkezdŇĎdik, ha a magyar korm√°ny ezt k√©ri.  Andropov azzal ‚Äě√°ltatta‚ÄĚ Nagy Imr√©t, hogy a be√©rkezŇĎ szovjet fegyveres erŇĎk a kivonul√≥ csapatok biztos√≠t√°si feladatait l√°tj√°k el.

7./ A h√°bor√ļs √°llapot t√©ny√©t megerŇĎs√≠ti  Nagy Imre minisztereln√∂knek  a Szabad Kossuth R√°di√≥ Budapest √©s a Szabad PetŇĎfi R√°di√≥ GyŇĎr hull√°mhosszain elhangzott felh√≠v√°sa 1956. november 4. 05.20-kor, amelyben ismertette, hogy:

‚ÄěMa hajnalban, a szovjet csapatok t√°mad√°st ind√≠tottak fŇĎv√°rosunk ellen azzal a nyilv√°nval√≥ sz√°nd√©kkal, hogy megd√∂nts√©k a t√∂rv√©nyes magyar korm√°nyt. Csapataink harcban √°llnak! A korm√°ny a hely√©n van! Ezt k√∂zl√∂m az orsz√°g n√©p√©vel √©s a vil√°g k√∂zv√©lem√©ny√©vel!‚ÄĚ.

Meg kell jegyezni, hogy a Honv√©delmi Miniszt√©rium vezetŇĎinek, valamint Budapest Katonai Parancsnok√°nak (Kir√°ly B√©la vez√©rŇĎrnagynak) a haza√°rul√°s t√©ny√©t is kimer√≠tŇĎ bŇĪn√©nek minŇĎs√ľl, hogy a minisztereln√∂k r√°di√≥sz√≥zat√°t nem k√∂vett√©k konkr√©t katonai parancsok kiad√°sa a csapatok √©s a nemzetŇĎrs√©g fel√©. A katonai vezetŇĎk  gy√°vas√°gb√≥l, √°rul√°sb√≥l √©s/vagy  a szovjetekkel val√≥ kollabor√°l√°sb√≥l vizsg√°ztak ‚Äějelesre‚ÄĚ. Ezek k√∂z√© sorolhat√≥: Bata Istv√°n vez√©rezredes, Janza K√°roly alt√°bornagy, Hazai JenŇĎ vez√©rŇĎrnagy, Uszta Gyula vez√©rŇĎrnagy, Kov√°cs Istv√°n vez√©rŇĎrnagy, T√≥th Lajos vez√©rŇĎrnagy,  SzŇĪcs  Mikl√≥s ezredes √©s ‚ÄěhasonszŇĎrŇĪ‚ÄĚ t√°rsaik. 

Mindezek ellen√©re, sz√°mos helyen s√ļlyos harcok alakultak ki a szovjet intervenci√≥sok, √©s a magyar forradalm√°rok k√∂z√∂tt, amelybe kisebb erŇĎkkel bekapcsol√≥dtak a Magyar N√©phadsereg fegyveres erŇĎi is.

Szovjet r√©szrŇĎl a forradalm√°r csoportok √©s a N√©phadsereg alakulatai elleni fegyveres fell√©p√©s (hadmŇĪvelet, harctev√©kenys√©g, fenyeget√©s, blok√°d, megt√©veszt√©s, stb.) t√©ny√©t egy√©rtelmŇĪen bizony√≠tj√°k Zsukov (Georgij Konsztantyinovics), a Szovjetuni√≥ marsallj√°nak, honv√©delmi miniszter√©nek  1956. november 4. 12.00-t√≥l 1956. november 10. 09.00-ig k√©sz√≠tett  (√∂sszesen 10 darab) ‚ÄěSZIGOR√öAN TITKOS!‚ÄĚ minŇĎs√≠t√©sŇĪ JELENT√ČSE,  a magyarorsz√°gi harctev√©kenys√©gek helyzet√©rŇĎl.  A Zsukov-f√©le ‚ÄěSZT‚ÄĚ jelent√©sek 12 p√©ld√°nyban k√©sz√ľltek (Bulganyin, Kaganovics, Malenkov, Molotov, Szaburov, Hruscsov, Vorosilov, Pervuhin, Szuszlov, Furceva, Beljajev, Brezsnyev, Sepilov, Szernyik,  Arisztov, Poszpjelov kaptak belŇĎle).

A Zsukov jelent√©sekben szereplŇĎ kifejez√©sek (‚Äěszovjet csapatok hadmŇĪvelete, -.- elŇĎre kidolgozott hadmŇĪveleti terv alapj√°n, -.- csapataink elfoglalt√°k, -.- csapataink ultim√°tumot adtak √°t, -.- a magyar csapatok fŇĎbb helyŇĎrs√©geit k√∂r√ľlz√°rt√°k, -.- csapataink rohamra indultak, -.- csapataink megsz√°llt√°k, -.- birtokukba vett√©k, -.- csapataink teljes eg√©sz√©ben elfoglalt√°k, -.- katonai igazgat√°st vezett√ľnk be, -.- nagy mennyis√©gŇĪ lŇĎfegyvert, harci technik√°t √©s lŇĎszert zs√°km√°nyoltak, -.- k√©t√≥r√°s t√ľz√©rs√©gi elŇĎk√©sz√≠t√©st hajtottak v√©gre, -.- foglyul ejtett√©k‚ÄĚ, -.- stb., stb.) d√∂ntŇĎ t√∂bbs√©ge csak h√°bor√ļval, illetve harctev√©kenys√©ggel kapcsolatos jelent√©sekben, le√≠r√°sokban, k√∂zlem√©nyekben vagy  katonai szakirodalmakban haszn√°latosak (zs√°km√°nyszerz√©s, t√ľz√©rs√©gi elŇĎk√©sz√≠t√©s, hadmŇĪvelet, megsz√°ll√°s, stb., stb.).

A felsorolt t√©nyadatok semmilyen k√©ts√©get nem hagynak annak a meg√≠t√©lhetŇĎs√©g√©ben, hogy 1956-ban a Szovjetuni√≥ fegyveres agresszi√≥t k√∂vetett el Magyarorsz√°g ellen, √©s brut√°lisan eltiporta forradalmunkat.

  

IV.

H√ĀBOR√öS BŇįN√ĖK

Tan√ļkkal √©s dokumentumokkal bizony√≠that√≥, hogy a szovjet intervenci√≥sok sz√°mos esetben k√∂vettek el h√°bor√ļs bŇĪn√∂ket v√©tlen  polg√°ri lakosokkal, fegyveres forradalm√°rokkal, valamint  fogs√°gba esett katon√°kkal szemben.

        H√°bor√ļs bŇĪnnek minŇĎs√ľl:

         - a fogs√°gba esett szem√©lyek  k√≠nz√°sa √©s/vagy kiv√©gz√©se;

         - a fogs√°gba esett szem√©lyek kihurcol√°sa a Szovjetuni√≥ba;

- a k√≥rh√°zak, mentŇĎaut√≥k √©s/vagy fegyvertelen h√°zak l√∂vet√©se . 

H√°bor√ļs bŇĪn√∂k kateg√≥ri√°j√°ba tartozik a b√©k√©s tŇĪntetŇĎk elleni  lŇĎfegyverek haszn√°lata, amelyet  megf√©leml√≠t√©s √©s megtorl√°sk√©nt alkalmaztak a szovjetek seg√≠ts√©g√©vel  felfegyverzett karhatalmist√°k (pufajk√°sok). Meg kell eml√≠teni, hogy a karhatalom megszervez√©s√©nek elsŇĎ idŇĎszak√°ban a karhatalmist√°k a szovjet katon√°kkal  k√∂z√∂sen  (√∂sszehangolt tervek alapj√°n) j√°rŇĎr√∂ztek Budapesten √©s az orsz√°g  sz√°mos ter√ľlet√©n.

A szovjet szuronyok jelenl√©te √©s t√°mogat√°sa n√©lk√ľl, a karhatalmist√°k nem mertek volna olyan brut√°lisan fell√©pni a fegyvertelen polg√°rokkal szemben,  mint tett√©k azt az orsz√°g  sz√°mos pontj√°n,  K√°d√°r, Apr√≥, M√ľnnich, Maros√°n vagy Biszku ‚ÄěfŇĎguruk‚ÄĚ  k√∂zvetlen vagy k√∂zvetett int√©zked√©s√©re (sugallat√°ra, b√°tor√≠t√°s√°ra, parancs√°ra).

Ha csak a Kossuth t√©ren, 1956. okt√≥ber 25-√©n lezajlott v√©rf√ľrdŇĎre gondolunk, ahol szovjet katon√°k is jelen voltak, mindm√°ig elmaradt a parancsot kiad√≥k √©s az elk√∂vetŇĎk felelŇĎss√©gre von√°sa, valamint t√∂bbs√©g√ľk kil√©t√©nek √©s hovatartoz√°s√°nak kider√≠t√©se. K√∂zismert, hogy minden katona k√∂teles a n√©pellenes parancs v√©grehajt√°sa ellen tiltakozni, vagy (v√©gsŇĎ esetben) √≠r√°sban r√∂gz√≠tett parancsot k√©rni el√∂lj√°r√≥j√°t√≥l.  Szovjet r√©szrŇĎl √©rdemleges inform√°ci√≥ nem jelent meg ezzel kapcsolatosan, holott kiz√°rt dolog, hogy a helysz√≠nen jelenl√©vŇĎ szovjet tisztek vagy k√∂zkaton√°k, ne k√©sz√≠tettek volna igazol√≥ jelent√©seket az esem√©nyekrŇĎl √©s saj√°t tev√©kenys√©g√ľkrŇĎl.

A szovjet katon√°k egyes szem√©lyek ellen elk√∂vetett h√°bor√ļs bŇĪneirŇĎl r√©szben szemtan√ļk, r√©szben pedig t√ļl√©lŇĎk nyilatkozataib√≥l szerzett tudom√°st a k√∂zv√©lem√©ny.

A Szovjetuni√≥ba t√∂rt√©nt deport√°l√°s t√©ny√©t a ‚ÄěJELCIN-DOSSZI√Č‚ÄĚ III. Fejezet, 8. pontja (Szerov √©s Andropov jelent√©se az SZKP K√∂zponti Bizotts√°g√°nak, Budapest, 1956. november 14.) az al√°bbiak szerint igazolja (kivonat a dokumentumb√≥l):

        ‚ÄěA mai nap folyam√°n t√∂bb √≠zben is  felh√≠vott K√°d√°r √©s  M√ľnnich elvt√°rs (mindegyik k√ľl√∂n-k√ľl√∂n), s k√∂z√∂lte, hogy a szovjet katonai hat√≥s√°gok egy vas√ļti szerelv√©nyen  a fegyveres felkel√©sben r√©szt vett magyar fiatalokat sz√°ll√≠tottak a Szovjetuni√≥ba. K√°d√°r √©s M√ľnnich ezzel kapcsolatban kijelentett√©k, hogy nem helyeslik az ilyen szovjet elj√°r√°st, mert szerint√ľk ez k√©sztette a magyar vasutasokat √°ltal√°nos sztr√°jkra, √©s rontotta a belpolitikai helyzetet.

M√ľnnich elvt√°rs azt k√©ri, hogy a szovjet csapatok parancsnoks√°ga hivatalos sajt√≥k√∂zlem√©nyekben jelentse be, hogy Magyarorsz√°gr√≥l senkit sem sz√°ll√≠tott √©s nem is fog sz√°ll√≠tani a Szovjetuni√≥ba.

A mi vonalunkon utas√≠t√°s ment arra, hogy a j√∂vŇĎben a letart√≥ztatottakat z√°rt g√©pkocsin  sz√°ll√≠ts√°k, megerŇĎs√≠tett konvojjal.‚ÄĚ (Sic!)

 Al√°√≠r√°sok: Szerov, Andropov.

Megjegyz√©s: Ez a dokumentum (lev√©l) tipikus p√©ld√°ja a hazugok k√∂zti p√°rbesz√©dnek. K√°d√°rt √©s M√ľnnichet  csup√°n az zavarta, hogy a vasutasok tudom√°st szereztek a deport√°l√°s  t√©ny√©rŇĎl. M√ľnnich arra ‚Äěkapacit√°lta‚ÄĚ a szovjet katonai parancsnoks√°got, hogy tagadja le orsz√°g-vil√°g elŇĎtt a deport√°l√°s t√©ny√©t, Szerov viszont (K√°d√°r√©kat semmibe v√©ve) arra int√©zkedett, hogy a letart√≥ztatottakat z√°rt g√©pkocsikban sz√°ll√≠ts√°k ki a Szovjetuni√≥ba.

 

V.

‚ÄěKV√ĀZI‚ÄĚ H√ĀBOR√öS BŇįN√ĖK √ČS BŇįN√ĖS√ĖK (?) 

Jogi √©rtelemben, az itt r√©szletezett bŇĪn√∂k m√©g nem tartoznak a h√°bor√ļs bŇĪn√∂k kateg√≥ri√°j√°ba, m√©gsem lehet elhallgatni ezeket, mert nem csak Magyarorsz√°g, de az egykori szocialista t√°bor t√∂bbs√©ge is elszenvedte azokat a borzalmakat, amelyeket Lenin √©s t√°rsai honos√≠tottak meg a Szoloveckij szigeteken l√©vŇĎ GULAG-okon, a rabok  - saj√°tos - kiv√©gz√©si (likvid√°l√°si) m√≥dszer√©nek bevezet√©s√©vel.  

Arr√≥l van sz√≥, hogy a bolsevikok,- a v√©lt, a kre√°lt vagy a val√≥s ellens√©geik fizikai megsemmis√≠t√©se sor√°n gyakran alkalmazt√°k √°ldozataik eset√©ben az akaszt√°st, a tark√≥n-l√∂v√©st, a kezek h√°tradr√≥toz√°s√°t, majd kopors√≥ n√©lk√ľl, arccal a f√∂ld fel√© fektetett helyzetben, jeltelen g√∂dr√∂kbe t√∂rt√©nŇĎ ‚Äěelkapar√°sukat‚ÄĚ. 

A halottak (kiv√©gzettek) ilyen jellegŇĪ meggyal√°z√°sa annyira megd√∂bbentŇĎnek, megmagyar√°zhatatlannak √©s hihetetlennek tŇĪnt, hogy sokan m√©g a nagysz√°m√ļ bizony√≠t√©k ellen√©re is k√©ts√©gbe vont√°k, hogy  ember az emberrel szemben, k√©pes volt ilyen  sz√∂rnyŇĪs√©geket elk√∂vetni.  

Ez a kiv√©gz√©si m√≥dszer j√°rv√°nyszerŇĪ gyorsas√°ggal terjedt el a Szovjetuni√≥ban (a GULAG szigetvil√°gban), Lengyelorsz√°g  (a szovjetek √°ltal megsz√°llt) ter√ľletein, Jugoszl√°vi√°ban, valamint (egyes v√°ltozatai) K√≠n√°ban, Kambodzs√°ban, Bulg√°ri√°ban, √Čszak-Kore√°ban, √Čszak-Vietn√°mban, Rom√°ni√°ban √©s  az NDK-ban. 

Magyarorsz√°gra 1956 okt√≥ber√©ben √©rkezett el ez a ‚Äěj√°rv√°ny‚ÄĚ, ebben pusztult el a megtorl√°s idŇĎszak√°nak t√∂bb sz√°z √°ldozata, k√∂zt√ľk Nagy Imre, Mal√©ter P√°l, Dud√°s J√≥zsef, Szab√≥ J√°nos √©s sokan m√°sok.

A megtorl√°s egyes f√°zisainak v√©grehajt√°si m√≥dja, a letart√≥ztat√°st√≥l kezdve az √°ldozatok holttest√©nek elt√ľntet√©s√©ig bez√°r√≥lag, minden k√©ts√©get kiz√°r√≥an arra utal, hogy szovjet ‚Äěszakemberek‚ÄĚ k√∂zremŇĪk√∂d√©s√©vel (ir√°ny√≠t√°s√°val)  zajlottak le ezek az ‚Äěakci√≥k‚ÄĚ,  a magyars√°g t√∂rt√©nelme sor√°n ilyen jellegŇĪ megtorl√°s nyomai sem tal√°lhat√≥k.

Az ellens√©ggel vagy az ellenf√©llel szembeni bossz√ļ√°ll√°s szovjetektŇĎl ‚Äěimport√°lt‚ÄĚ, √©s szovjet k√∂zremŇĪk√∂d√©ssel megval√≥s√≠tott form√°j√°t  honos√≠totta  meg K√°d√°r √©s band√°ja,  a felelŇĎss√©g v√°llal√°s√°ban mind az import√°l√≥nak, mind pedig az export√°l√≥nak, osztozniuk kell!   

Az is a bolsevikok m√≥dszer√©hez tartozott (√©s Magyarorsz√°gon is meghonos√≠tott√°k), hogy a kiv√©gzettek hozz√°tartoz√≥inak nem adtak t√°j√©koztat√°st a kiv√©gz√©s  t√©ny√©rŇĎl, idŇĎpontj√°r√≥l √©s a temetkez√©si helyrŇĎl.  M√©g azt is tiltott√°k, hogy a felt√©telezett nyughelyekre vir√°gokat tegyenek a gy√°szol√≥k.  K√°d√°r lovas rendŇĎrei sz√©ttapost√°k a  301-es √©s a 298-as parcell√°k k√∂rny√©k√©re (titokban)  kisz√≥rt vir√°gokat, mert a hatalom birtokosai m√©g  ettŇĎl is  eltiltott√°k a gy√°szol√≥kat.

Ha mindezek - az eddig ‚ÄěszŇĎnyeg al√° sepert‚ÄĚ bŇĪntettek -, a feled√©s hom√°ly√°ba mer√ľlnek, akkor  b√°rmikor megism√©tlŇĎdhetnek, √©s a hasonl√≥ bŇĪn√∂k elk√∂vet√©s√©re hajlamosakat nem tartja vissza a leleplez√©stŇĎl vagy a sz√°monk√©r√©stŇĎl  val√≥ f√©lelem.

Tal√°n az egykori Szovjetuni√≥ n√©peinek a legnagyobb √©rdeke, hogy f√©ny der√ľlj√∂n ezekre az emberis√©g ellenes gonosztettekre (b√°rhol t√∂rt√©ntek is, √©s b√°rki volt az elk√∂vetŇĎ), hiszen ŇĎk szenvedtek a legt√∂bbet √©s a leghosszabb ideig a szadista bolsevik band√°k terrorja alatt.

A Szovjetuni√≥ban alig volt olyan csal√°d, akit ne √©rintett volna az esztelen bolsevik terror: Molotovnak a feles√©ge ker√ľlt a GULAG-ra,  Poszkrebisevnek (Szt√°lin titk√°r√°nak)  a feles√©g√©t  kiv√©gezt√©k,  Kaganovicsnak a testv√©r√©t  lŇĎtt√©k agyon, Tuhacsevszkijt csal√°dost√≥l  likvid√°lt√°k,  Jagod√°t agyonvert√©k, Trockij fej√©t egy j√©gcs√°k√°nnyal  ‚Äěl√©kelt√©k‚ÄĚ meg, √©s  folytathatn√°nk a sort a t√∂bbi ismert vagy  kev√©sb√© ismert, illetve ismeretlen szem√©lyek  milli√≥ival,  akik  a bolsevik rendszer  √°ldozatai voltak.

Dosztojevszkij, az orosz realizmus kiemelkedŇĎ √≠r√≥-√≥ri√°sa, a ‚ÄěMEGAL√ĀZOTTAK √ČS  MEGSZOMOR√ćTOTTAK‚ÄĚ,  a ‚ÄěBŇįN √ČS BŇįNHŇźD√ČS‚ÄĚ, a ‚ÄěF√ČLKEGYELMŇį‚ÄĚ √©s m√°s reg√©nyek vagy elbesz√©l√©sek  szerzŇĎje, alighanem forog a s√≠rj√°ban amiatt, hogy az egy√©nis√©g, a nemzet, a szabads√°g √©s az orosz elhivatotts√°g legmagasabb szintj√©t  k√©pviselŇĎ b√∂lcseleti-etikai ind√≠ttat√°s√ļ remekmŇĪveit mennyire  h√°tt√©rbe szor√≠tott√°k  a szocre√°l √≠r√≥k milli√≥s p√©ld√°nyokban megjelentetett hazug, primit√≠vt√©veszm√©ket √©s marxista-leninista maszlagokat tartalmaz√≥ kiadv√°nyai.

A SZOVJET INTERVENCI√ďS ERŇźK VEZET√ČSE √ČS √ĖSSZET√ČTELE

 

MOSZKVA

ZSUKOV, GEORGIJ  KONSZTANTYINOVICS, a Szovjetuni√≥ marsallja, honv√©delmi miniszter

SZOLNOK

KONYEV, IVAN SZTYEPANOVICS marsall, a honv√©delmi miniszter elsŇĎ helyettese,

                                                            a VSZ EFE fŇĎparancsnoka

                                                                                                                                                                                                                                          DEBRECEN                                                                                      SZ√ČKESFEH√ČRV√ĀR   

MAMSZUROV, HADZSI U. D.                                    BABADZSANJAN, AMAZASZP HACSATUROVICS

          alt√°bornagy,                                                                                   vez√©rezredes,

      HDS parancsnok                                                                             HDS parancsnok                                            

T√ĖK√ĖL

LASCSENKO, PJOTR NYIKOLAJEVICS alt√°bornagy, a KH parancsnoka

 

R√ĖVID√ćT√ČSEK

AV=AKNAVETŇź, B=BOMB√ĀZ√ď, EFE=EGYES√ćTETT FEGYVERES ERŇźK, GK=G√ČPKOCSI, HDS=HADSEREG, HK=HARCKOCSI, HO=HADOSZT√ĀLY, KH=K√úL√ĖNLEGES HADTEST, L√Č=L√ČGV√ČDELMI, L√ĖV=L√ĖVEG, √ĖJ= √ĖNJ√ĀR√ď,  RE= REP√úLŇź, SZ=SZ√ĀLL√ćT√ď,  V=VAD√ĀSZ, VSZ= VARS√ďI SZERZŇźD√ČS. 

Megjegyz√©s: Az erŇĎ- √©s eszk√∂z-adatok nem tartalmazz√°k a KH √©s HDS t√∂rzsek √©lŇĎerŇĎit √©s eszk√∂zeit, valamint az okt. 28-a ut√°n kivont (megb√≠zhatatlannak √≠t√©lt) erŇĎket. A feltŇĪntetett adatok (a szovjet katonai vezet√©s konspir√°ci√≥ja miatt) csup√°n orient√°l√≥ √©rt√©ket k√©pviselnek, de az al√°bbi erŇĎviszony m√©g az - esetleges ‚Äď pontatlans√°gai mellett is √∂nmag√°√©rt besz√©l.                                      

ERŇźVISZONY T√ĀBL√ĀZAT

L√ČTSZ√ĀM

HK+OJ

L√ĖV+AV

GK

L√Č.L√ĖV.

V.RE.

B.RE.

SZ.RE

SZOVJET/

         MAGYAR

     17:1

631:3

109:2

52:1

126:1

159:0

122:0

72:0

AZ INTERVENCI√ďBAN R√ČSZVEVŇź SZOVJET ERŇźK √ĖSSZES√ćTŇź T√ĀBL√ĀZATA

 

MEGNEVEZ√ČS

L√ČTSZ√ĀM

HARCKOCSI

           +

√ĖNJ√ĀR√ď L√ĖVEG

   L√ĖVEG

         +

AKNAVETŇź

 

G√ČPKOCSI

L√ČGV√Č-DELMI

L√ĖVEG

 

REP√úL√Ė-

    G√ČP

 

2. gépesített gárdahadosztály

    

      9 500

          

            360

        95

       

        1 800

    

        70

     - 

 

17. gépesített

hadoszt√°ly

    8 400

            300

 

 

             80

     1 400

     35

     -

 

11. gépesített

hadoszt√°ly

    8 000

       250

 

           120

        1 100

      30

     -

 

27. gépesített

hadoszt√°ly

    8 000

 

            250

          

             80

       900

     30

     -

 

32. gépesített

hadoszt√°ly

 

      8 000

 

            250

 

             80

 

           900

 

        30

     -

 

33. gépesített

g√°rdahadoszt√°ly

 

      7 500

 

           232

 

            95

 

           845

 

        44

     -

 

35. gépesített

hadoszt√°ly

 

       8 000

 

            250

 

            80

 

           900

 

        30

     - 

 

31. harckocsi

g√°rdahadoszt√°ly

 

       5 500

 

            420

 

            85

 

           650

 

        25

     -

 

39. gépesített

hadoszt√°ly

      

       8 000

 

            250

 

            80

 

 

            900

 

        30

     -

 

70. lövész gárdahadosztály

 

       6 400

 

            180

 

            65

 

 

 

           760

 

        35

     -

 

60. légvédelmi

t√ľz√©rhadoszt√°ly

 

       3 200

 

              25

 

             -

 

           250

 

      110

     -

 

61. légvédelmi

t√ľz√©rhadoszt√°ly

 

       3 000

 

              25

 

             -

 

           220

 

         85

     -

 

7. légideszant hadosztály

 

       4 550

 

             285

 

            65

 

           720

 

         46

 

        32

 

31. légideszant

hadoszt√°ly

 

        5625

 

             350

 

            80

 

           860

 

         50

 

        40

 

128. lövész gárdahadosztály

 

      7 500

 

             250

 

            80

 

           800

 

         30

 

          -

195. vad√°szrep√ľlŇĎ

g√°rdahadoszt√°ly

 

      3 650

 

              75

 

              -

 

           310

 

         55

 

       159

 

177. bomb√°z√≥re-p√ľlŇĎ g√°rdahadoszt√°ly

 

      4 100

 

               30

 

               -

 

           420

 

         25

      

       122

 

                AZ INTERVENCI√ďS SZOVJET  ERŇźK  √ĖSSZES√ćTETT ADATAI

L√ČTSZ√ĀM

HK +√ĖJ

L√ĖV+AV       

     GK

   L√Č.L√ĖV

V.RE.

B.RE.

  SZ.RE

108 925

3 782

  1 085

  13 735

      760

    159

    122

    72

 

4. §.

A   S Z √Ā M L A

1. T√ČTEL

A szovjet intervenci√≥s erŇĎk t√ľz√©rs√©g√©vel, l√©gierej√©vel √©s harckocsijaival okozott k√°rok Budapesten, P√©csett, Dunapentel√©n, Debrecenben, Miskolcon, GyŇĎr√∂tt, valamint a nyugati hat√°rs√°vban l√©vŇĎ mezŇĎgazdas√°gi ter√ľleteken. Megrong√°lt √ļth√°l√≥zatok, katonai objektumok, rep√ľlŇĎterek √©s vas√ļtvonalak.

             R√©szleteiben:

    -ipari termel√©sben bek√∂vetkezett k√°rok‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ.~9,000 milli√°rd forint;

    -kereskedelmet, rakt√°rh√°l√≥zatot √©s vend√©gl√°t√≥ipart √©rt  k√°rok..~1,600 milli√°rd forint;

    -Magyar √Āllamvasutakat √©rt k√°rok‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ..~0,400 milli√°rd forint;

    -Budapesti √©s vid√©ki  (harcokb√≥l eredŇĎ) √©p√ľletk√°rok‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ..~1,000 milli√°rd forint.

√ĖSSZESEN‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ‚Ķ..~12,000 milli√°rd forint.

 

2. T√ČTEL

A szovjet csapatok bevonul√°s√°nak h√≠r√©re beindult menek√ľlt √°radat egyenes k√∂vetkezm√©nyek√©nt mintegy 200 ezer √°llampolg√°runk menek√ľlt k√ľlf√∂ldre. A menek√ľlt t√∂bbs√©g √©letkor√°t √©s k√©pzetts√©g√©t tekintve, a legakt√≠vabb szellemi √©s fizikai munkaerŇĎ r√©teghez tartozott. Ha egy fŇĎn√©l csup√°n 100 ezer forintos oktat√°si √©s szakk√©pz√©si √°tlag-k√∂lts√©gekkel sz√°molunk, akkor  ~20 milli√°rd forint vesztes√©g.

 

3. T√ČTEL

A 200 ezer fŇĎre felduzzasztott szovjet megsz√°ll√≥ erŇĎk (bele√©rtve a csal√°dtagokat is)  ell√°t√°si  k√∂lts√©gei  35 √©vvel (420 h√≥nappal)  √©s szem√©lyenk√©nt  havi 100 ezer forinttal sz√°molva:  

~ 8400 milli√°rd forint.

 

4. T√ČTEL

Becs√ľlt k√°rok,-  az √ļth√°l√≥zat harci j√°rmŇĪvekkel  t√∂rt√©nŇĎ rong√°l√°sa k√∂vetkezt√©ben, a  katonai rep√ľlŇĎg√©pek gyakorl√≥ rep√ľl√©sei okozta  zajok miatti idegenforgalmi cs√∂kken√©s k√∂vetkezt√©ben   (Hajd√ļszoboszl√≥n, H√©v√≠zen √©s a Balaton k√∂rny√©k√©n l√©vŇĎ sz√°llod√°kban),  tov√°bb√° a gyakorlatokon felhaszn√°lt √ľzemanyagokra  (g√©pj√°rmŇĪvek, rep√ľlŇĎg√©pek,)  kb. 8 milli√°rd forint  √©rt√©kben.

  

MEGJEGYZ√ČS: A Bizotts√°g lehetŇĎs√©geit meghaladta, hogy t√©telesen foglalkozz√©k azokkal a k√©rd√©sekkel, amelyek az itt diszlok√°lt szovjet katonai kontingens elhelyez√©si √©s ell√°t√°si k√∂lts√©gkimutat√°s√°t szeml√©ltetn√©k (lak√≥√©p√ľletek, t√°rol√≥k, fŇĪtŇĎk, √≥vod√°k, iskol√°k, mŇĪhelyek, kult√ļrh√°zak). Ugyanakkor meg kell jegyeznie, hogy Magyarorsz√°gon 171 szovjet katonai objektum van, mintegy 120.000 katona teljes√≠tett szolg√°latot 1956 ŇĎsz√©tŇĎl, kivonul√°sukig. A polg√°ri szakemberekkel √©s hozz√°tartoz√≥ikkal (feles√©gek, gyermekek) egy√ľtt √∂sszl√©tsz√°muk 200.000 fŇĎ volt.

K√∂z√©p-Eur√≥p√°ban itt rendelkeztek a legnagyobb gyakorl√≥terekkel (bomb√°z√≥ g√©peik c√©lter√ľlet√©nek minŇĎs√≠tett√©k a hortob√°gyi term√©szetv√©delmi ter√ľlet egy r√©sz√©t). Ingyen kapt√°k a villamos energi√°t, a vizet, fŇĪt√©st, a csatornahaszn√°latot. A nagy gyakoris√°ggal ide √©rkezŇĎ deleg√°ci√≥k a katonai sz√°ll√≥ban elhelyez√©s√ľk√©rt √©s a beoszt√°suk √©s rendfokozatuk f√ľggv√©ny√©ben az ell√°t√°s√©rt, valamint vad√°szatokon val√≥ r√©szv√©tel√ľk√©rt jelk√©pes √∂sszegeket fizettek. Csup√°n a Magyarorsz√°g √°ltal √©p√≠tett objektumok √©rt√©k√©t 1991-ben, a kivonul√°skor, 60 milli√°rd forintra becs√ľlt√©k, ami 2007-es √©rt√©kben 385 milli√°rd forint.

 

A jóvátétel összegének értékelése fogyasztói árindexek segítségével

 

1956-1991

1956

2007/1956

2007/1991

2007

1. T√ČTEL

      Mrd Ft

Ft

%

 

Mrd Ft

ipari termelésben bekövetkezett károk

 

9 000 000 000

4344,53%

391

kereskedelmet, rakt√°rh√°l√≥zatot √©s vend√©gl√°t√≥ipart √©rt  k√°rok

 

1 600 000 000

4344,53%

70

Magyar √Āllamvasutakat √©rt k√°rok

 

400 000 000

4344,53%

17

Budapesti √©s vid√©ki  (harcokb√≥l ered√Ķ) √©p√ľletk√°rok

 

1 000 000 000

4344,53%

43

 

√Ėsszesen

 

12 000 000 000

4344,53%

 

521

2. T√ČTEL

200 ezer menek√ľlt oktat√°si √©s szakk√©pz√©si √°tlag-k√∂lts√©gei

 

200 000*

500 000*

10

 

1 000

3. T√ČTEL

szovjet megsz√°ll√≥ er√Ķk  ell√°t√°si  k√∂lts√©gei  35 √©vvel *szem√©lyenk√©nt  havi 100 ezer forinttal 

8 400

 

 

8 400

4. T√ČTEL

Becs√ľlt k√°rok (√ļth√°l√≥zat zajok miatti idegenforgalmi cs√∂kken√©s )

8

 

 

641,11%

51

√Ėsszesen[2]

9 972

 

 

 

 

 

 

 

Fogyaszt√≥i √°rindexek (becs√ľlt)

1980/1960

2000/1960

2007/1960

1960/1956

2007/1956

%

%

%

%

%

168,00%

2900,00%

4013,675

108,2432

4344,531

  

√ĖSSZEGZ√ČS 

A szovjet agresszi√≥ t√©nye vitathatatlan, a j√≥v√°t√©tel jogoss√°ga sem vitathat√≥! A j√≥v√°t√©teli √∂sszeg meghat√°roz√°sa, kifizet√©s√©nek kezdeti, valamint  befejez√©si idŇĎpontja,  az  eddig ismert  nemzetk√∂zi gyakorlat szerint, az √©rintett √°llam gazdas√°gi  helyzet√©nek a f√ľggv√©nye, √©s   bizonyos idŇĎ eltelt√©vel, a gazdas√°gi helyzet  pozit√≠v vagy negat√≠v alakul√°s√°t√≥l f√ľggŇĎen,  a  t√∂rlesztendŇĎ √∂sszeg n√∂velhetŇĎ vagy cs√∂kkenthetŇĎ, de el nem engedhetŇĎ. 

A Iustitia Bizotts√°g dolgozat√°ban szereplŇĎ j√≥v√°t√©teli √∂sszegek (√©s felbont√°suk) t√°j√©koztat√≥ jellegŇĪek. Az 1. T√©telben szereplŇĎ  √∂sszegek a Magyar N√©pk√∂zt√°rsas√°g Minisztertan√°csa T√°j√©koztat√°si Hivatala ‚ÄěELLENFORRADALMI  ERŇźK A MAGYAR OKT√ďBERI ESEM√ČNYEKBEN‚ÄĚ  c. kiadv√°ny II-es k√∂tet√©ben, ‚ÄěAdatok az ellenforradalmi esem√©nyek  k√∂vetkezt√©ben elŇĎ√°llt vesztes√©gekrŇĎl √©s k√°rokr√≥l‚ÄĚ alc√≠m alatt  (136.-138. oldalak)   tal√°lhat√≥k,  √©s  aligha  lefel√© kerek√≠tett √∂sszegekkel dolgoztak a  szerzŇĎk.  

…………………………………………………………………

……………………………………

………………

 

MELL√ČKLET:

1./ CD-lemezen 1956 okt√≥beri-novemberi k√©panyagok Budapest h√°zair√≥l, √ļtjair√≥l √©s tereirŇĎl.

 

FELHASZN√ĀLT IRODALMAK:

1./ A ‚ÄěJELCIN-DOSSZI√Č‚ÄĚ , Szovjet dokumentumok 1956-r√≥l, Sz√°zadv√©g, 1956-os Int√©zet.

       Budapest, 1993;

2./ A forradalom hangja, Sz√°zadv√©g f√ľzetek, Sz√°zadv√©g Kiad√≥ √©s a Nyilv√°noss√°g Klub

        k√∂z√∂s  kiad√°sa. Budapest, 1989;

3./ 1956 SAJT√ďJA, Kolonel Lap-√©s K√∂nyvkiad√≥ Kft. Budapest, 1989;

4./ 1956 SZOVJET SZEMMEL, ANNO KIAD√ď, (d√°tum √©s helys√©g n√©lk√ľl);

5./ ELLENFORRADALMI ERŇźK A MAGYAR OKT√ďBERI ESEM√ČNYEKBEN,  I - IV k√∂tet,

        Kiadja Magyar N√©pk√∂zt√°rsas√°g Minisztertan√°csa T√°j√©koztat√°si Hivatala, (d√°tum √©s helys√©g n√©lk√ľl);

6./ AZ IGAZS√ĀG A NAGY IMRE √úGYBEN, Sz√°zadv√©gi f√ľzetek 2, Sz√°zadv√©g Kiad√≥ √©s a

        Nyilv√°noss√°g Klub k√∂z√∂s kiad√°sa, Budapest, 1989;

7./  Bokor Imre: V√∂r√∂s v√≠rus, Zala nyomda, Budapest, 1996;

8./  F√∂ldi P√°l: EGY ELFELEJTETT H√ĀBOR√ö, Anno Kiad√≥, MMII; (d√°tum √©s helys√©g n√©lk√ľl);

 9./  David Irving: FELKEL√ČS, Gede testv√©rek Bt. Budapest, 2003.

10./ Leopold Jerzewski: Katyn, 1940. Babits Kiadó. 1990.

11./ Gosztonyi Péter: Föltámadott a tenger … 1956. Népszava Kiadó Vállalat.

 

Tényfeltáró elemzés

A MAGYAROK VIL√ĀGSZ√ĖVETS√ČG√ČNEK T√ČNYFELT√ĀR√ď ELEMZ√ČSE

AZ 1956-OS SZOVJET KATONAI INTERVENCI√ďR√ďL[1]

(kivonat)

   

E L Ňź Z M √Č N Y

 

1956-ban a szovjet hadsereg agresszi√≥t k√∂vetett el Magyarorsz√°ggal szemben, h√°bor√ļs akci√≥t vezetett az orsz√°g ellen, megd√∂ntve a leg√°lis korm√°nyt, figyelmen k√≠v√ľl hagyva a magyar n√©p akarat√°t. A Magyarok Vil√°gsz√∂vets√©ge a forradalom 50. √©vfordul√≥ja alkalm√°b√≥l 2006. okt√≥ber 15-√©n rendk√≠v√ľli eml√©kezŇĎ K√ľld√∂ttgyŇĪl√©st tartott, √©s a k√∂vetkezŇĎ hat√°rozatot hozta:

‚Äě1956 okt√≥ber√©ben √©s november√©ben Magyarorsz√°got fegyveres t√°mad√°s √©rte a vil√°g akkori legerŇĎsebb hadserege r√©sz√©rŇĎl. Magyarorsz√°g had√ľzenet n√©lk√ľl h√°bor√ļs sz√≠nt√©rr√© v√°lt. Az √°rtatlanul kioltott √©letek t√≠zezrei√©rt, az ekkor okozott sz√∂rnyŇĪ puszt√≠t√°s√©rt, a Magyarok Vil√°gsz√∂vets√©g√©nek rendk√≠v√ľli, eml√©kezŇĎ K√ľld√∂ttgyŇĪl√©se kezdem√©nyezi √©s k√∂veteli k√°rt√©r√≠t√©s fizet√©s√©t az agresszi√≥t elk√∂vetŇĎ Szovjetuni√≥ ut√≥d√°llamait√≥l. Teszi ezt ann√°l is ink√°bb, mivel idŇĎk√∂zben ezek az √°llamok a jog√°llamis√°g √©s a demokr√°cia √ļtj√°ra l√©ptek.‚ÄĚ

Az MVSZ ez√©rt √©letre h√≠vott egy bizotts√°got ‚Äď Iustitia Bizotts√°g n√©ven ‚Äď, azzal a feladattal, hogy t√°rja fel, elemezze √©s ‚Äď jogi, valamint szakmai ‚Äď politikai, katonai, gazdas√°gi ‚Äď √©rvek alapj√°n ‚ÄĒ dolgozza fel a magyars√°ggal szemben elk√∂vetett s√©relmeket, tov√°bb√° ind√≠tv√°nyozza az illet√©kes szervek fel√© (korm√°ny, b√≠r√≥s√°g, √ľgy√©szs√©g) azokat a sz√ľks√©ges l√©p√©seket, amelyeket meg kell tenni a jogorvoslat beind√≠t√°sa (teljes√≠thetŇĎs√©ge) √©rdek√©ben.

A tov√°bbiakban a magyar √°llam feladat√°t k√©pezi, hogy (a kapott adatok birtok√°ban) t√°rgyal√°sokat kezdem√©nyezzen k√°rt√©r√≠t√©s c√©lj√°b√≥l a volt Szovjetuni√≥ ut√≥d√°llamaival, a t√°rgyal√°sok kudarca eset√©n pedig forduljon nemzetk√∂zi jogi int√©zm√©nyekhez. Amennyiben a korm√°ny nem v√°llaln√° ennek a feladatnak a teljes√≠t√©s√©t, akkor a Magyarok Vil√°gsz√∂vets√©ge √©s Iustitia Bizotts√°ga tesz meg lehetŇĎs√©gei szerint mindent annak √©rdek√©ben, hogy Magyarorsz√°g k√°rt√©r√≠t√©se igazs√°gos megold√°st nyerjen.

______________________________

[1] K√©sz√≠tette a Magyarok Vil√°gsz√∂vets√©ge Iustitia Bizotts√°ga: Prof. dr. Bokor Imre, dr. Csendes L√°szl√≥, Csuk√°s Ir√©n, Hiripi Lajos, dr. L√©h Tibor, P√©teri Attila √Ārp√°d, Szab√≥ B√©la

 A r√©szanyagokat √∂ssze√°ll√≠totta: dr. Bokor Imre √©s dr. L√©h Tibor

A CD képanyagot válogatta: Szabó Béla és László Ferenc

A szakirodalom gyŇĪjt√©s√©ben seg√©dkezett: Csuk√°s Ir√©n

A jóvátétel összegét 2007-es árfolyamra átszámította: Alakszainé dr. Oláh Annamária

K√∂zremŇĪk√∂d√∂tt: K√©ri Edit √©s L√©vay Attila

Lektorálta: dr. Balsai István, Fekete Pál, Kállai Eszter, Nemes Lajos, dr. Padányi Márius, dr. Pákh Tibor, Vanek Béla

Az MVSZ Iustitia Bizotts√°ga √ľl√©sein a MVSZ Eln√∂ks√©g√©t k√©pviselte: Patrub√°ny Mikl√≥s eln√∂k √©s R√°cz S√°ndor tiszteletbeli eln√∂k, az 1956-os Nagy-budapesti K√∂zponti Munk√°stan√°cs eln√∂ke.

Az MVSZ Iustitia Bizotts√°ga jelen dokumentum√°t m√°sodik olvasatban elfogadta a Magyarok Vil√°gsz√∂vets√©g√©nek Eln√∂ks√©ge, a II/2007. (m√°jus 22. - j√ļnius 7.) sz√°m√ļ t√°vszavaz√°ssal, 11 pontban meghozott hat√°rozat√°val.

P R E A M B U L U M

A K√°rp√°t-medenc√©ben honalap√≠t√≥v√° v√°lt magyars√°g t√∂rt√©nelme dicsŇĎs√©ges √©s tragikus esem√©nyek sorozat√°t tartalmazza. Magyarorsz√°g geostrat√©giai helyzet√©nek k√∂vetkezt√©ben, a szl√°v √©s a germ√°n n√©pek ‚Äětenger√©ben‚ÄĚ (√©rdekszf√©r√°jukban, √ľtk√∂z√©si z√≥n√°jukban), gyakran v√°lt h√°bor√ļs hadsz√≠nt√©rr√©. E tekintetben szimbolikus jelentŇĎs√©gŇĪ az elsŇĎ, m√©g √Ārp√°d Nagyfejedelem vezette seregek √°ltal pontosan 1100 √©vvel ezelŇĎtt, 907-ben visszavert agresszi√≥.

Az eltelt √©vezred m√°sodik fel√©ben, a kis n√©pekre jellemzŇĎ ‚Äěvis maior‚ÄĚ helyzetekben, Magyarorsz√°g is √°tmeneti vagy tart√≥sabb, √∂nk√©nt vagy k√©nyszerŇĪs√©gbŇĎl v√°llalt sz√∂vets√©gre l√©pett egyes nagyhatalmakkal (t√∂r√∂k√∂kkel, osztr√°kokkal, n√©metekkel, szovjetekkel), felelt a k√∂vetkezm√©nyek√©rt (l.: I. √©s II. vil√°gh√°bor√ļkat), nem egy esetben irre√°lisan magas √°rat fizetve az√©rt, mert elker√ľlhetetlen√ľl belesodr√≥dott a vil√°guralomra t√∂rŇĎ birodalmak k√∂z√∂tt kirobbant konfliktusokba.

T√∂rt√©nelmi t√©ny, hogy a magyars√°g soha nem kezdem√©nyezett √©s nem ind√≠tott h√≥d√≠t√≥ h√°bor√ļkat, nem akart m√°s n√©peket leig√°zni, jogos √©rdekeit b√©k√©s √ļton k√≠v√°nta rendezni, ugyanakkor f√ľggetlens√©g√©nek vagy ter√ľleti integrit√°s√°nak v√©delme √©rdek√©ben, gyakran ragadott fegyvert, idegen h√≥d√≠t√≥k √©s/vagy hazai kollabor√°nsaik ellen.

A mongolok (tat√°rok) √©s (fŇĎk√©nt) a t√∂r√∂k√∂k elleni szabads√°gharcaink gyakorlatilag Nyugat-Eur√≥pa v√©delm√©t is szolg√°lt√°k, √©s ez a ‚Äěv√©dŇĎb√°stya‚ÄĚ jellegŇĪ misszi√≥nk olyan hatalmas v√©rvesztes√©ggel j√°rt, hogy a t√∂r√∂k√∂k kiŇĪz√©s√©t k√∂vetŇĎen, a magyars√°g kor√°bbi ‚Äď Angli√°hoz √©s Franciaorsz√°ghoz k√∂zel√≠tŇĎ ‚Äď l√©leksz√°ma, az egy√∂t√∂d√©re cs√∂kkent!

A Habsburgok elleni 1848-49-es forradalmunk √©s szabads√°gharcunk √ļjabb megpr√≥b√°ltat√°sok el√© √°ll√≠totta n√©p√ľnket, ugyanakkor helyt√°ll√°sunkra jellemzŇĎ, hogy az osztr√°kok csak I. Mikl√≥s c√°r 200 ezer fŇĎs intervenci√≥s sereg√©nek k√∂sz√∂nhett√©k, hogy Magyarorsz√°g nem szakadt ki a birodalomb√≥l.

Az I. vil√°gh√°bor√ļban (1914-18), a vesztesek oldal√°n, benn√ľnket √©rt a legs√ļlyosabb retorzi√≥: elvesztett√ľk ter√ľlet√ľnk 71,4%-√°t, lakoss√°gunk 61,8%-√°t,  √©s a N√©psz√∂vets√©g J√≥v√°t√©teli Bizotts√°ga ‚Äď j√≥v√°t√©telk√©nt ‚Äď, 200 milli√≥ aranykorona megfizet√©s√©re k√∂telezte a kiv√©rzett, kifosztott √©s megcsonk√≠tott Magyarorsz√°got.

A II. vil√°gh√°bor√ļban val√≥ r√©szv√©tel√ľnket (1941-1945) √ļjabb ter√ľletelcsatol√°ssal √©s doll√°r-sz√°zmilli√≥k kifizettet√©s√©vel b√ľntett√©k a gyŇĎztesek, de a legnagyobb b√ľntet√©st az jelentette, hogy a Szovjetuni√≥ megsz√°llta Magyarorsz√°got, bevezett√©k az egyp√°rtrendszerre √©s a prolet√°rdiktat√ļr√°ra t√°maszkod√≥ szovjet (bolsevik) rendszert, √©s √©vtizedekkel visszavetett√©k mezŇĎgazdas√°gi, ipari, kultur√°lis, kereskedelmi, k√∂z√ļti, vas√ļti, t√°vk√∂zl√©si, mikroelektronikai √©s sz√°m√≠t√°stechnikai fejlŇĎd√©s√ľnket.

1956-ban, a szovjet n√©vre √°tkeresztelt orosz h√≥d√≠t√≥k, c√°ri elŇĎdj√ľk hagyom√°nyaira t√°maszkodva, kb. 200 ezer fŇĎs, √°llig felfegyverzett hadsereggel vert√©k le a helytart√≥jukk√©nt idetelep√≠tett R√°kosi-GerŇĎ-Farkas √©s band√°juk ellen kirobbant forradalmunkat, valamint az agresszi√≥juk ellen kibontakozott szabads√°gharcunkat.

Els√∂prŇĎ (l√©tsz√°mban √©s harci technikai eszk√∂z√∂kben megmutatkoz√≥) erŇĎf√∂l√©ny√ľk birtok√°ban sz√©tlŇĎtt√©k Budapest t√∂bb negyed√©t, fŇĎ√ļtvonalon l√©vŇĎ √©p√ľleteit, t√∂nkretett√©k √ļtvonalaink t√∂bbs√©g√©t, sz√°mos v√°rosunk laktany√°it √©s k√∂z√©p√ľleteit, rep√ľlŇĎtereinket, lez√°rt√°k a nyugati hat√°rainkat, kollabor√°nsaik bevon√°s√°val akad√°lyozt√°k, elfogt√°k vagy legyilkolt√°k a nyugatra menek√ľlŇĎk egy ‚Äď m√°ig is tiszt√°zatlan sz√°m√ļ ‚Äď r√©sz√©t.

A szovjet szuronyokkal l√©trehozott K√°d√°r-f√©le b√°bkorm√°ny fel√°ll√≠t√°s√°val √©s kollabor√°l√°s√°val tov√°bbi szem√©lyi √©s anyagi vesztes√©gek k√∂zvetlen vagy k√∂zvetett okoz√≥i voltak, mivel a szovjet katonai intervenci√≥t k√∂vetŇĎ orsz√°gos sztr√°jkok kirobban√°sa (valamint az abb√≥l eredŇĎ anyagi k√°rok), illetve a nyugatra menek√ľlt, mintegy 200 ezer fŇĎt kitevŇĎ embervesztes√©g√ľnk, az agresszorok sz√°ml√°j√°t terhelik, nem felejtkezve el arr√≥l sem, hogy tev√©kenyen k√∂zremŇĪk√∂dtek K√°d√°r v√©res megtorl√≥ akci√≥iban.

Vizsg√°lat t√°rgy√°t k√©pezi az is, hogy az √ļn. K√°d√°r rezsim konszolid√°ci√≥j√°t k√∂vetŇĎen (vagyis 1957. m√°jus√°t√≥l kezdve), mi√©rt volt sz√ľks√©g megn√∂velt l√©tsz√°m√ļ szovjet (‚Äěideiglenesnek‚ÄĚ c√≠mk√©zett) csapatok √°llom√°soztat√°s√°ra Magyarorsz√°gon, √©s milyen k√∂lts√©gkihat√°ssal volt ez a magyar n√©pgazdas√°gra?!!

Tekintettel arra, hogy a Szovjetuni√≥ a forradalm√°rainkt√≥l elszenvedett erk√∂lcsi, ideol√≥giai, anyagi √©s szem√©lyi vesztes√©gei ellen√©re m√©g hossz√ļ ideig konzerv√°lta a hatalm√°t, ez√©rt a szocialista t√°bornak nevezett, a KremlbŇĎl ir√°ny√≠tott t√°rsadalmi ‚Äěk√©pzŇĎdm√©ny‚ÄĚ sz√©tes√©s√©t k√∂vetŇĎen, csak most ker√ľlhetett sor arra, hogy megvizsg√°ljuk a Magyarorsz√°g ellen elk√∂vetett szovjet agresszi√≥t √©s k√°rt√©r√≠t√©si ig√©nyeink t√©teleit.

Az emberis√©g t√∂rt√©nelm√©ben lezajlott mintegy 14.000 h√°bor√ļt (fegyveres √∂sszetŇĪz√©st) lez√°r√≥ 8.000 b√©keszerzŇĎd√©s t√∂bbs√©g√©bŇĎl meg√°llap√≠that√≥, hogy a ‚Äěhadisarc‚ÄĚ (k√°rt√©r√≠t√©s vagy j√≥v√°t√©tel) nagys√°grendj√©ben √°ltal√°ban a gyŇĎztes f√©l d√∂nt√∂tt, de nem sz√°m√≠tott ritkas√°gnak, hogy a szemben √°ll√≥ felek meg√°llapod√°sa alapj√°n rendezt√©k ezt a k√©rd√©st.

Jelen dolgozatnak az a c√©lja, hogy hiteles dokumentumokra (√≠ratok, k√©panyagok, v√°zlatok, stb.), valamint sz√°m√≠t√°sokra √©s tan√ļk t√©nyanyagaira t√°maszkodva, felt√°rja az ‚Äô56-os forradalom √©s szabads√°gharc azon fontosabb t√∂rt√©n√©seit, amelyek a Magyarorsz√°g ellen v√©grehajtott szovjet katonai intervenci√≥val ‚Äď agresszi√≥val ‚Äď kapcsolatosak. A begyŇĪjt√∂tt √©s feldolgozott anyagok alapj√°n pedig konkr√©t javaslatokat (aj√°nl√°sokat) r√∂gz√≠tsen az anyagi k√°rt√©r√≠t√©s indokl√°s√°ra, illetve √©rt√©k√©re, megjel√∂lve az intervenci√≥t kitervelŇĎ (kiagyal√≥) √©s megval√≥s√≠t√≥ (konkr√©tan t√°mogat√≥), vel√ľk kollabor√°l√≥ √°llamokat (ut√≥d√°llamokat), szervezeteket, illetve azokat a szem√©lyeket, akiktŇĎl elv√°rhat√≥, hogy sz√≥ban vagy √≠r√°sban megk√∂vess√©k a magyar n√©pet.

 

             AZ INTERVENCI√ďBAN R√ČSZVEVŇź SZOVJET ERŇźK √ĖSSZES√ćTŇź T√ĀBL√ĀZATA

 

 

MEGNEVEZ√ČS

L√ČTSZ√ĀM

HARCKOCSI

+

√ĖNJ√ĀR√ď L√ĖVEG

L√ĖVEG

+

AKNAVETŇź

 

G√ČPKOCSI

L√ČGV√Č-DELMI

L√ĖVEG

 

REP√úLŇź-

    G√ČP

 2. g√©pes√≠tett g√°rdahadoszt√°ly

    

      9 500

          

            360

             95

      

        1 800

    

        70

     - 

 

17. gépesített

hadoszt√°ly

    8 400

            300

 

              80

        1 400

     35

     -

 

11. gépesített

hadoszt√°ly

    8 000

            250

 

           120

        1 100

      30

     -

 

27. gépesített

hadoszt√°ly

    8 000

 

            250

          

             80

          900

     30

     -

 

32. gépesített

hadoszt√°ly

 

      8 000

 

            250

 

             80

 

           900

 

        30

     -

 

33. gépesített

g√°rdahadoszt√°ly

 

      7 500

 

           232

 

            95

 

           845

 

        44

     -

 

35. gépesített

hadoszt√°ly

 

       8 000

 

            250

 

            80

 

           900

 

        30

     - 

 

31. harckocsi

g√°rdahadoszt√°ly

 

       5 500

 

            420

 

            85

 

           650

 

        25

     -

 

39. gépesített

hadoszt√°ly

      

       8 000

 

            250

 

            80

 

 

            900

 

        30

     -

 

70. lövész gárdahadosztály

 

       6 400

 

            180

 

            65

 

           760

 

        35

     -

 

60. légvédelmi

t√ľz√©rhadoszt√°ly

 

       3 200

 

              25

 

             -

 

           250

 

      110

     -

 

61. légvédelmi

t√ľz√©rhadoszt√°ly

 

       3 000

 

              25

 

             -

 

           220

 

         85

     -

 

7. légideszant hadosztály

 

       4 550

 

             285

 

            65

 

           720

 

         46

 

        32

 

31. légideszant

hadoszt√°ly

 

        5625

 

             350

 

            80

 

           860

 

         50

 

        40

 

128. lövész gárdahadosztály

 

      7 500

 

             250

 

            80

 

           800

 

         30

 

          -

195. vad√°szrep√ľlŇĎ

g√°rdahadoszt√°ly

 

      3 650

 

              75

 

              -

 

           310

 

         55

 

       159

 177. bomb√°z√≥re-p√ľlŇĎ g√°rdahadoszt√°ly

 

      4 100

 

               30

 

               -

 

           420

 

         25

      

       122

        

√Ėsszesen                 108 925              3 782             1 085              13 735            760          353

          ErŇĎviszony                17:1                 631:3             109:2               52:1            126:1       353:0

  

A SZ√ĀMLA

 

1. T√ČTEL

A szovjet intervenci√≥s erŇĎk t√ľz√©rs√©g√©vel, l√©gierej√©vel √©s harckocsijaival okozott k√°rok Budapesten, P√©csett, Dunapentel√©n, Debrecenben, Miskolcon, GyŇĎr√∂tt, valamint a nyugati hat√°rs√°vban l√©vŇĎ mezŇĎgazdas√°gi ter√ľleteken. Megrong√°lt √ļth√°l√≥zatok, katonai objektumok, rep√ľlŇĎterek √©s vas√ļtvonalak.

 

2. T√ČTEL

A szovjet csapatok bevonul√°s√°nak h√≠r√©re beindult menek√ľlt√°radat egyenes k√∂vetkezm√©nyek√©nt mintegy 200 ezer √°llampolg√°runk menek√ľlt k√ľlf√∂ldre. A menek√ľlt t√∂bbs√©g √©letkor√°t √©s k√©pzetts√©g√©t tekintve, a legakt√≠vabb szellemi √©s fizikai munkaerŇĎ r√©teghez tartozott.

 

3. T√ČTEL

A 200 ezer fŇĎre felduzzasztott szovjet megsz√°ll√≥ erŇĎk (bele√©rtve a csal√°dtagokat is) ell√°t√°si k√∂lts√©gei 35 √©ven √°t.

 

4. T√ČTEL

Becs√ľlt k√°rok, az √ļth√°l√≥zat harci j√°rmŇĪvekkel t√∂rt√©nŇĎ rong√°l√°sa k√∂vetkezt√©ben, a katonai rep√ľlŇĎg√©pek gyakorl√≥ rep√ľl√©sei okozta zajok miatti idegenforgalmi cs√∂kken√©s k√∂vetkezt√©ben (Hajd√ļszoboszl√≥n, H√©v√≠zen √©s a Balaton k√∂rny√©k√©n l√©vŇĎ sz√°llod√°kban), tov√°bb√° a gyakorlatokon felhaszn√°lt √ľzemanyagokra (g√©pj√°rmŇĪvek, rep√ľlŇĎg√©pek,).

 

 

√Ėsszesen

 

 

 

 

9 972 milli√°rd Ft

  

TARTALOMJEGYZ√ČK

 

1.       ¬ß. JOGI ELEMZ√ČS

I.         √ĀLTAL√ĀNOS √ČS NEMZETK√ĖZI JOGI ALAPOK VIZSG√ĀLATA, AZ ‚Äô56-OS

FORRADALOM √ČS SZABADS√ĀGHARC ESEM√ČNYEINEK F√úGGV√ČNY√ČBEN.

II.        A K√ĀRT√ČR√ćT√ČS ALAPJAI

III.      A SZOVJETUNI√ď FELELŇźSS√ČGE

IV.      A K√ĀR FELM√ČR√ČSE

V.        AZ UT√ďD√ĀLLAMOK FELELŇźSS√ČGE

VI.      EL√ČV√úL√ČS

VII.     KONKL√öZI√ď

2.¬ß.      POLITIKAI ELEMZ√ČS

I.         BEVEZET√ČS

II.        A SZOVJET KORM√ĀNY ‚ÄěMANŇźVEREI‚ÄĚ 1956-BAN

III.      A SZOVJET KORM√ĀNY K√ČTSZ√ćNŇį POLITIK√ĀJ√ĀT √ČS HAZUGS√ĀGAIT BIZONY√ćT√ď KORABELI ANYAGOK

3.¬ß.      A SZOVJETUNI√ď MAGYARORSZ√ĀG ELLENI 1956-OS KATONAI INTERVENCI√ďJA

I.         BEVEZET√ČS

II.        ALAPFOGALMAK

III.      A SZOVJET KATONAI INTERVENCI√ď, A NEMZETK√ĖZI

KATONAPOLITIKAI HELYZET F√úGGV√ČNY√ČBEN

IV.      H√ĀBOR√öS BŇįN√ĖK

V.        ‚ÄěKV√ĀZI‚ÄĚ H√ĀBOR√öS BŇįN√ĖK √ČS BŇįN√ĖS√ĖK (?)

VI.      A SZOVJET INTERVENCI√ďS ERŇźK VEZET√ČSE √ČS √ĖSSZET√ČTELE

4. ¬ß.     A   S Z √Ā M L A

Kárpótlást 1956-ért

http://www.mvsz.hu/karpotlas_1956/elemek/karpotlast%20fejlec.png

Kárpótlást 1956-ért


Alig egy h√©ttel az 1956-os Magyar Forradalom √©s Szabads√°gharc 55. √©vfordul√≥ja elŇĎtt, a Magyarok Vil√°gsz√∂vets√©ge √ļjb√≥l k√∂zz√©teszi azt a t√©nyfelt√°r√≥ elemz√©st, amelyet az √°ltala √∂t √©vvel ezelŇĎtt √©letre h√≠vott MVSZ Iustitia Bizotts√°g k√©sz√≠tett, √©s amelynek feladata volt az 1956-os szovjet katonai intervenci√≥ √°ltal okozott k√°rok felbecs√ľl√©se. Az MVSZ Eln√∂ks√©g√©nek II/2007. (m√°jus 22. ‚Äď j√ļnius 7.) sz. hat√°rozat√°val elfogadott dokumentum sz√°m√≠t√°sainak eredm√©nye: 9.972 milli√°rd forint, avagy 2007-es √°rfolyamon, mintegy 50 milli√°rd doll√°r.

A 2007-ben kidolgozott dokumentumot a Magyarok Vil√°gsz√∂vets√©ge elk√ľldte Magyarorsz√°g legfŇĎbb k√∂zjogi m√©lt√≥s√°gainak, azzal a k√©r√©ssel, hogy annak alapj√°n ind√≠ts√°k el az orsz√°g j√≥v√°t√©teli k√∂vetel√©seit az 1956-os szovjet katonai intervenci√≥ √°ltal okozott k√°rok megt√©r√≠t√©s√©re. A megkeres√©s v√°lasz √©s k√∂vetkezm√©ny n√©lk√ľl maradt.

Az angol nyelven is elk√©sz√ľlt dokumentumot a Magyarok Vil√°gsz√∂vets√©ge 2007. okt√≥ber 22-√©n nemzetk√∂zi sajt√≥t√°j√©koztat√≥ keret√©ben Br√ľsszelben is ismertette.

TRIANON98MVSZweb 200


Az MVSZ erkölcsi alapja
Az MVSZ erkölcsi alapja
europa A magyar kérdés rendezése
nem tŇĪr halaszt√°st

Keres√ľnk sz√°zezer magyar embert!

Adakoz√≥k:  590 FŇĎ
Orsz√°gok:  17  
Telep√ľl√©sek: 191  
Alak√≠t√≥k:  72 FŇĎ
√Ėsszesen: (2012.04.26) 8669908 Ft

Közösségek önkormányzása az egyéni és kollektív jogok érvényesítésére



Az MVSZ erkölcsi alapja

Free business joomla templates