A gyergyócsomafalvi székely értekezlet Zárónyilatkozata

SZNT   Gyergyócsomafalva záró 02018. október 6-án a székelység jövője szempontjából fontos értekezlet zajlott Gyergyócsomafalván. Az értekezlet egyértelműen önálló népként határozta meg a székelységet, amely elválaszthatatlan része a magyar nemzetnek.

 

 

Alább továbbítjuk az értekezlet Zárónyilatkozatát.

 

 

 

ZÁRÓNYILATKOZAT

 

A Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete megalakulása 15. évfordulója alkalmából 2018. október 6-án Gyergyócsomafalván zajlott a Székely Nemzeti Tanács vagy Székelyföldi Nemzeti Tanács? elnevezésű értekezlet, amelyre meghívást kaptak az SZNT KT tagjai, valamint az SZNT volt és jelenlegi tisztségviselői.

 

Jelen voltak 8 székely szék közül 4 szék (Kézdi-, Csík-, Bardoc-Miklósvárszék- és Gyergyószék) Székely Tanácsának széki elnökei, egy szék (Udvarhelyszék) alelnöke és egy szék (Orbaiszék) elnöke elküldte felszólalásának szövegét. Ugyanakkor jelen volt a székely közösség több civil szervezetének képviselője, valamint Székelyföld számos jeles személyisége.

 

Az értekezlet köszönetet mond az alapítóknak, akik 2003. július 8-án Borsos Géza kezdeményezésére Csomafalván összeültek. Ugyanakkor elismerését fejezi ki a Magyarok Világszövetségének, amely 2003 júniusában egy egész Székelyföldet bejáró autonómiakonferencia-sorozattal, majd 2003. június 21-én a Csíkszeredában megtartott Quo vadis Székelyföld? konferenciával megteremtette az SZNT létrejöttének előfeltételeit.

 

Az értekezlet megerősíti, hogy a székely közösség önálló nép, amely elválaszthatatlan része a magyar nemzetnek. A székely – akárcsak a magyar – több ezer éve őshonos nép a Kárpát-medencében. A székelységet mint népet leíró megfogalmazást jelen  Zárónyilatkozathoz mellékeljük.

 

A felszólalók közül többen nemzetként határozták meg a székely népet, tekintettel arra, hogy erdélyi történelme során több évszázadon keresztül ez a minősítés illette. Jelen zárónyilatkozat a Magyar Nemzet meghatározása szerint használja a fogalmakat[1].

Az értekezlet kijelenti, hogy a Székelyföldön egy tömbben élő székely nép mellett a világon bárhol élő székely közösség és székely ember tagja a székely népnek. A székelység közképviseleti és ügyvivő testületeiben a mai Székelyföld határain kívül élő székely közösségek képviseletét is meg kell teremteni.

Az értekezlet a 2006-os ditrói Székely Nemzetgyűlés elvi alapjain áll, annak határozatait magára nézve kötelezőnek tekinti, és igényt tart a székely nép önrendelkezésére, amelynek legelemibb megnyilvánulási formája Székelyföld etnikai területi autonómiája.

Az értekezlet megállapítja, hogy a román hatalom settenkedve ugyan, szándékát a nemzetközi közösség előtt titkolva, de gőzerővel folytatja a Ceausescu-i román gyarmatosítást (kolonizációt). Részben ennek tudható be, hogy a székely társadalom fiataljai tömegesen vándorolnak el szülőföldjükről Az értekezlet felhívja erre a mai világban tiltás alatt álló folyamatra a nemzetközi közösség figyelmét.

Az értekezlet számba vette az elmúlt 15 év eredményeit és mulasztásait.

Eredményként tartja számon a következőket: a székelyudvarhelyi nagygyűlés (2005) megszervezését, a ditrói Székely Nemzetgyűlés (2006) összehívását, az önrendelkezéshez vezető útról szóló határozatok elfogadását, a széki tanácsok által megszervezett székelyföldi belső népszavazást  Székelyföld területi autonómiájáért.

 

A 2008 utáni időszak súlyos mulasztásai közé sorolta: az SZNT Házszabálya sorozatos megszegését, és azt, hogy az SZNT elnöke, Izsák Balázs nemzetárulást követett el, mikor a 2011-es népszámlálás előtt arra biztatta a székelyeket, hogy tagadják meg székely önazonosságukat, azt a téveszmét sulykolva, hogy „székely az, aki Székelyföldön él, és magyarul beszél”.

 

Az értekezlet a legsúlyosabb mulasztásnak tekinti, hogy az SZNT 2007 után megszegte a ditrói Székely Nemzetgyűlés sarkalatos határozatát, és nem hívta össze a Székely Nemzetgyűlés következő ülését. Ezen évtizedes bűnös mulasztás miatt az SZNT elveszítette mind erkölcsi, mind jogi alapját arra, hogy összehívja a Székely Nemzetgyűlést. Az értekezlet ezért maga kezdeményezi a Székely Nemzetgyűlés összehívását.

Az értekezleten bejelentés történt arról is, hogy öt szék elnöke a közelmúltban felvetette Izsák Balázs lemondásának szükségességét.

Az értekezlet tiltakozva emlékeztetett a Maniu-gárdák 1944 őszén Székelyföldön Szárazajtától Gyergyószentmiklósig elkövetett vérengzéseire. Egyben határozottan kijelentette, hogy Szőcs Zoltánt és Beke István Attilát politikai foglyoknak tekinti, és kiáll ártatlanságuk mellett.

Az értekezlet a székely társadalom önszerveződésének felerősítését – mint pl. önellátás megszervezése, helyi pénz bevezetése, a székely közösség hagyományai, történelme megismertetését célzó népfőiskola létesítését is – javasolta. 

Október 6-a lévén, az Aradi Vértanúkra emlékezve a részvevők a templomkertben megkoszorúzták a hősök emlékművét. A magyar hősökre és vértanúkra emlékező beszédet Ferenc Antal helybéli plébános és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke mondott.

Kelt Gyergyócsomafalván, 2018. október 6-án

                                               A Székely Nemzeti Tanács vagy Székelyföldi Nemzeti Tanács?

                     elnevezésű konferencia résztvevői

MELLÉKLET

Állásfoglalás a székely nép önrendelkezési jogáról

Az I. Székely – Magyar Világtalálkozó részvevői Zárónyilatkozatukban megállapították, tudomásul vették és megerősítették, hogy a székelység önálló népként határozza meg magát.

Ahhoz, hogy ne kisebbségként, ne népcsoportként, hanem népként határozza meg magát, a székelységnek több számottevő körülmény erősíti meg jogát:

  1. A székelység rendelkezik saját nyelvvel, amely a magyar nyelv.

  2. A székelység a világ azon kevés népének egyike, amely ősidők óta folyamatosan saját írással, a székely rovásírással rendelkezik.

  3. A székelység önálló és kiforrott jogrenddel rendelkezik, amely a sajátos örökösödési jogtól, a közösségek életét szabályozó jogon keresztül a saját alkotmányig, a Székely Constitutioig terjed. Az Európa egyik első számú jogállamának nevezhető Magyar Királyságon belül is, a székelység teljesen önálló, saját jogrend szerint élt, amely az állam jogrendjéhez a Comes Siculorum, a Székelyek grófjának jogintézményén keresztül kapcsolódott.

  4. Az 1509-ben Székelyudvarhelyen elfogadott Székely Constitutio a világot két évszázaddal megelőzve, először foglalta törvénybe a személy sérthetetlenségét, mely szerint székely embert, hatályos bírói ítélet híján tilos fogva tartani. Ugyancsak szentesítette Székelyföld területén a szabad kereskedelmet. A székelyek lakta területet, a Székelyföldet jelentős jogkörökkel rendelkező székekre bontotta. A székelyek székek szerinti területi-jogi szerveződését a XXI. századi, integrálódó Európa a székiség, azaz a szubszidiaritás elvében élteti tovább.

  5. A székely nép ősnép. Különböző dokumentumaiban a székelyég ezredéve szkítának nevezi magát. A szkítákat az ókori görögök is ősnépnek nevezték. A székelység ősiségét elismerte és méltányolta a legújabb kori európai magyar államot megalapító Árpád-ház dinasztia is, amely minden székely embert születésénél fogva nemesnek nyilvánított, a Magyar Királyság egész területén.

  6. A székelység ősidők óta saját maga által folyamatosan és máig többségben lakott területtel rendelkezik. A Székelyföld örök! konferencián több dolgozat egybecsengően vettette fel és bizonyította, hogy a székelység 8000 éve folyamatosan él saját területén, a Kárpát-medencében. A közelmúlt évtizedeiben lezajlott erőszakos román kolonizációs kísérletek ellenére a Székelyföldön, – egy Szlovénia nagyságát megközelítő területen – közel egymillió székely él, 86%-os többségben.

  7. A székelység szabad emberek közössége, amely bizonyítottan képes volt önmagát megszervezni, saját életét önkormányzattal működtetni. Az isteni teremtés szándékával egybecsengően cselekszik a székelység, amikor népként fogalmazza meg magát, és amikor megfogalmazza önrendelkezési igényét.

    Amint azt az Egyesült Nemzetek Szervezetének több elfogadott dokumentuma is kinyilvánítja, a népeket elvitathatatlanul megilleti az önrendelkezési jog.

    A székely népnek, mint nemzetközi jogalanynak joga van saját nemzetközi státusát, népfogalmát önállóan definiálni, s ehhez kapcsolódó jogképességét kinyilvánítani.

    Szeged –Vértó, 2010. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján

 

 

 

Korábban írtuk: Fontos székely tanácskozás lesz Gyergyócsomafalván október 6-án

Gyűjts Trianon ellen tíz aláírást Te is!

Videó: Molnár V. József Trianonról

 

 

Továbbította az MVSZ Sajtószolgálat

9782/181008

 

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a

globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

 

Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is. Hírlevelünkről való leiratkozáshoz, küldje vissza a nem kívánt közleményt sajtoszolgalat@mvsz.hu címre, és írja be tárgy-rovatába a meglévő tárgy elé ezt a szót: Leiratkozás.


[1] Fogalmak a Magyar Nemzet meghatározásából (Magyarok VIII. Világkongresszusa – 2012. augusztus 20.)

1.1.            A nép történelmi sorsközösségben születő és kibontakozó sajátos világ- és létértelmező szellemi és értékközösség. Ezen etnikai alapú közösség létrejöttének legfőbb feltétele és biztosítéka az anyanyelv és a terület kapcsolatteremtő közössége, a bevett szokások otthon(osság)teremtő rendje.

1.2.            Nemzet az az 1.1. szerinti nép, amely fejlődése során eljut önrendelkezési igényének megfogalmazásáig és kinyilatkoztatásáig.

1.3.            Az állam a nemzet (nemzetek) által létrehozott jogi és politikai intézményrendszer, amely annak (azoknak) létérdekeit      képviseli, és ezen létérdekeknek akár kényszerrel is érvényt szerez.

1.4.            Nemzeti közösségek azok a népek vagy néprészek, amelyek nem természetes úton, a történelmi együttélés során, hanem katonai vagy politikai erőszak hatására kerültek (ideiglenesen) valamely állam fennhatósága alá.

1.5.            népcsoport (etnikai csoport) az államalkotó nemzettel, ennek államterületén történelmi sorsközösségben élő más nyelvi és értékközösséghez (is) tartozó néprész.

1.6.            Nemzeti kisebbség a valamely állam területére saját elhatározásából frissen betelepedett népcsoport (etnikai csoport), amely elfogadja az állam rendjét, és ennek fejében az egyetemes emberi jogokon túl kisebbségi jogokat élvez.

1.7.            nemzetiség fogalmát az elmúlt évtizedekben különböző államokban, mind a nemzeti közösség, mind a népcsoport, mind a nemzeti kisebbség fogalmának jelölésére használták. E jelentés-átfedés zavaró volta miatt jelen előterjesztésben e fogalmat nem használjuk, és használatát nem ajánljuk.

 

 

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

TRIANON98MVSZweb 200


Az MVSZ erkölcsi alapja
Az MVSZ erkölcsi alapja
europa A magyar kérdés rendezése
nem tűr halasztást

Keresünk százezer magyar embert!

Adakozók:  590
Országok:  17  
Települések: 191  
Alakítók:  72
Összesen: (2012.04.26) 8669908 Ft

Közösségek önkormányzása az egyéni és kollektív jogok érvényesítésére



Az MVSZ erkölcsi alapja

Free business joomla templates