Párkányi felszólalás a cseh-szlovák gyarmatosítás ellen

Párkányi felszólalás 0Huszonnyolc év alatt nem tapasztalt egyenes és bátor hangnemű felvidéki megszólalás tanúi lehetünk ezekben a napokban. Kovács Zsolt Válasz Jozef Slabáknak című írásában, amely a Felvidék.ma portálon jelent meg, igen választékosan és politikai érettségről tanúskodóan helyére teszi azt a párkányi önkormányzati képviselőt, aki korábban a Párkány és vidéke magyar és szlovák kétnyelvű önkormányzati lapban Masaryk és Benes Csehszlovákiáját dicsőítette. A Felvidék.ma portálon Kovács Zsolt írását beharangozó Polgár Hajnalka közzéteszi Jozef Slabák megdöbbentő ingatlanvagyonát is, amiből kiderül, hogy a szó szoros értelmében is egy cseh ill. szlovák kolonizátorról van szó, a korábban színmagyar településen. Egyről a sok közül. Kovács Zsolt felszólalása annál inkább figyelemre méltó, mert a felvidéki és az összmagyarság ezt a hangot várja közel három évtizede a felvidéki magyar politikumtól. Miként amúgy a magyarországitól is...

 

 

 

Kovács Zsolt: Válasz Jozef Slabáknak

 

Kellőképpen meglepődve olvastam a Párkány és Vidéke városi havilapban megjelent Jozef Slabák-féle cikket, mely Csehszlovákia megalakulásának századik évfordulóját volt hivatott ünnepelni. Mondom, kellőképpen meglepődtem, hiszen a fent megnevezett írás hemzseg a marxista történetírás zavaros kliséitől. Úgy látszik, majd harminc évvel a „rendszerváltás” után, vannak, akik képtelenek megszabadulni a kommunista rezsim berögződéseitől. Amellett, hogy a térségünk múlt század első felében lezajló történéseinek összefoglalója néhány említett történelmi esemény kivételével meglehetősen zavaros, következtetései megalapozatlanok és félrevezetőek, számomra meglehetősen sértőek,  és felháborítanak. Úgy látszik, a cikk szerzője nem rendelkezik a megfelelő történelmi ismeretekkel, pár múltbéli momentum összeollózásával meglehetősen torzított képet mutat be, így azon sem kell csodálkozni, hogy a következtetései is ugyanilyen tévesek.

 

Ha szlovák lennék, mélyen sértene, ha Szlovákia jelenlegi gazdasági és politikai helyzetét úgy állítják be, mintha azt a csehszlovák államnak lehetne köszönni. A cikk írója elfelejti megemlíteni, hogy a korabeli cseh politikai elitnek esze ágában sem volt a szlovákokra úgy tekinteni, mint egyenjogú partnereire. Ehelyett szinte gyarmatként kezelték a szóban forgó területet a lakosságával együtt. Önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogyan lehet úgy tekinteni Masarykra és Benešre, mint „nagy demokratákra.” Azokra, akik az első világháborút lezáró diktátum (szándékosan nem a ’békeszerződés’ kifejezést használom) kapcsán számtalan csalást hajtottak végre. Hogyan lehet demokratáknak hívni azokat, akik a népek önrendelkezését fennhangon hirdetve, éppen a királyi Magyarországon akadályozták meg a népszavazást. Demokratákként le kellett volna nyelniük a békát, hogy az akkori szlovákság túlnyomórészt bizony az elszakadás ellen szavazott volna.

 

Ne feledkezzünk meg a szlovák Štefánikról sem, aki, való igaz, aktívan részt vett azokban a politikai folyamatokban, amelyek Csehszlovákia megalakulásához vezettek. Elkötelezett híve volt Masaryknak, aki éppen úgy, mint Benešnek, neki is egyetemi tanára volt. Azonban ténykedése mellett ne feledkezzünk meg halálának körülményeiről sem, amelyek a mai napig tisztázatlanok maradtak. Itt engedtessék meg nekem, hogy megidézzem Andrej Hlinkát, aki szentül meg volt győződve arról, hogy miután a politikus gépe szerencsésen landolt, a repülőgépből kilépve Štefánikot  Beneš parancsára cseh katonák lőtték agyon. Ennyit a „nagy Masaryk-Beneš-Štefánik-féle triumvirátusról.” Azt, hogy Štefánik valóban így halt-e meg, nem lehet biztosan tudni, de nagyon jól mutatja a korabeli cseh és szlovák kapcsolatok valódi arculatát.

 

Szóval, ha szlovák lennék, mindezek mélyen sértenék a nemzeti önérzetemet. De nem vagyok szlovák, magyar vagyok. Magyarként pedig visszataszítónak és gyomorforgatónak tartom ezt az írást, főleg egy olyannak a tollából, aki állítólag elkötelezett híve a magyar-szlovák BARÁTI (így, csupa nagybetűvel) kapcsolatok ápolásának. Jozef Slabák, úgy látszik, elfeledkezik róla, hogy annak a lapnak az olvasói, melyben ez a publikáció megjelent, már csak a térség  etnikai összetételéből kiindulva is, túlnyomórészt magyarok. Éppen ezért meglehetősen vulgárisnak tartom Beneš ekképpen történő méltatását. Magyarként nem felejtem el a felvidéki magyarság meghurcolását, a kitelepítéseket, vagyon- és jogfosztottságot – ami, ugye, mind a mai napig érvényben van! -, nem felejtem el a pozsonyligetfalui vérfürdőt, ahol még a csecsemőknek sem kegyelmeztek, feldobták őket a levegőbe, és mozgó céltáblaként lövöldöztek rájuk. Az ott meggyilkolt magyar ártatlanok számáról még a mai napig sem rendelkezünk minden igényt kielégítő információkkal. Mindezek Beneš utasítására és beleegyezésével történtek… Sokan a párkányiak közül nem is tudnak ezekről az eseményekről, vagy csak elfelejtették. De biztos vagyok benne, hogy sokan hasonló véleményen vannak, mint én. Az ő nevükben is kikérem magamnak az ilyen történelemhamisító írások megjelenését. A felsorolt tényekkel lehet vitatkozni, de ahogy mondani szokás, a tények makacs dolgok!

 

Végezetül mindent összefoglalva, röviden: Slabák Úr! Az Ön helyében én szégyellném magam. Egy Babits Mihály idézettel zárom gondolatmenetemet, amelyet melegen ajánlok az Ön figyelmébe is!

 

„Erős igazsággal az erőszak ellen: így élj, s nem kell félned, veled már az Isten. Kelnek a zsarnokok, tűnnek a zsarnokok. Te maradsz, te várhatsz, nagy a te zálogod. Zsibbad a szabadság, de titkon bizsereg, és jön az igazság, közelebb, közelebb…”

 

A Felvidék.ma közlése itt olvasható: https://felvidek.ma/2018/09/parkany-es-videke-avagy-100-ev-csehszlovak-magany/#

 

 

Korábban írtuk:

Patrubány Miklós: Az autonómia kivívásához paradigmaváltás kell

Felvidéki kiáltás a bebörtönzött a székely hazafiakért – Nyílt levél

 

 

Gyűjts Trianon ellen tíz aláírást Te is!

Videó: Molnár V. József Trianonról

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

9745/180911

 

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

 

Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is. Hírlevelünkről való leiratkozáshoz, küldje vissza a nem kívánt közleményt sajtoszolgalat@mvsz.hu címre, és írja be tárgy-rovatába a meglévő tárgy elé ezt a szót: Leiratkozás.

 

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

TRIANON98MVSZweb 200


Az MVSZ erkölcsi alapja
Az MVSZ erkölcsi alapja
europa A magyar kérdés rendezése
nem tűr halasztást

Keresünk százezer magyar embert!

Adakozók:  590
Országok:  17  
Települések: 191  
Alakítók:  72
Összesen: (2012.04.26) 8669908 Ft

Közösségek önkormányzása az egyéni és kollektív jogok érvényesítésére



Az MVSZ erkölcsi alapja

Free business joomla templates