Györffy Rózsa emlékére – MAGYAR SORS – MAGYAR KÖRTÁNC

http://pctrs.network.hu/clubpicture/4/5/9/_/gyorffy_rozsa_9_459940_16902.jpgAhogyan arról Sajtószolgálatunk hírt adott, tegnap a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben eltemették  az MVSZ volt tisztségviselőjét, az életének 92. évében elhunyt Györffy Rózsát. Benkő Emőke MVSZ-küldött Budapesten, 2008 májusában készített interjújával búcsúzunk a neves írótól és előadóművésztől.

 

GYÖRFFY RÓZSA színésznő, író, előadóművész Köpecen született 1923.június 30-án. Árván nevelkedett. 1938-ban kezdte színi pályafutását. 1941 őszétől a Délvidéki Színházhoz szerződött, majd a régi Madách Színház előadásain szerepelt. Az önkifejezés új lehetőségét választva a színpadról, a színházról lemondott, és íróvá lépett elő. A Templom Pódiumon a magyar szentekről írott verses szövegeit mutatta be. 1990 óta a magyarországi és nyugat-európai szereplései után erdélyi, székelyföldi meghívásoknak is eleget tett. „Hiszem, hogy lesz még egyszer Regnum Marianum! Magyarország ismét Mária országa lesz!”- ezzel a jelszóval járt országot-világot konok hittel és kitartással. A Budapesti Kamaraszínház vezetősége kérte fel többször is műveinek hiteles tolmácsolására. Főbb művei: Új magyar legendárium. Szent magyarok történetei, Bp., 1988; Magyar körtánc (életregény), Bp., 1988; Orbán Balázs, Bp., 2006.

  Kalandregényekbe illő gyermekkorod, fiatal éveid ez árvaság, a hányattatás, az örökös küzdelem, a szenvedések kora. Ahogyan a Magyar körtánc életregényed előszavában olvasom:”…nehéz sorsa volt a szerzőnek… Ő viszont mindezek ellenére derűs ember maradt…” Mi a titka ennek?

Fiatalságunk megtartása attól függ, hogy isteni gyermekségünk meg tudjuk-e őrizni az életünk folyamán. Ehhez az szükséges, hogy életünk történéseit a múltból átemeljük a jelenbe. Így az idő nem fog rajtunk, mert örök jelenben élünk. Ez Istennek is tetsző csodálatos életprogram, melyet úgy indítunk el, hogy feltesszük magunknak a kérdést: Mi az életben az első emlékképem? Majd folytatjuk az első karácsonnyal, húsvéttal, születés- és névnapjainkkal, mire emlékszünk kisiskolás korunkból, és a későbbiekben ezt követi a tanulságok leszűrése. Be kell látnunk, hogy mindinkább ezt kell tennünk, hogy előre haladjunk a lelki fejlődés útján. Mert amíg itt a föld iskolák tandíját pénzzel fizetjük ki, addig a mennyei oktatásért szenvedéssel kell fizetnünk.

Életregényed, a Magyar körtánc nemcsak személyes sorstéma, de írói jelkép is, hisz benne a magyar sors, a ”magyar körtánc” is megelevenedik.

Igen, hisz több százezer, de még inkább millió magyarra volt jellemző, de csak kevesen élték túl, a legtöbbnek halál jutott. 1945 őszén a Rákosi Mátyás vezette kommunista párt közreműködésével megalakult Népbíróság egymás után hozta a halálos ítéleteket, és osztotta a súlyos börtönbüntetéseket. Sok ártatlan ember is áldozatul esett rágalmazás, koholt vádak miatt, mert a Horthy-rendszerben valamilyen magasabb tisztséget töltött be… Még az is előfordult, hogy egy-egy megbilincselt ember nyakára táblát akasztottak és ráírták:” Zsidókat árultam el!” Így hajtották őket végig az utcákon a tömeg hujjogtatása és köpködése közben. A legtragikusabb, ha egy ember, egy nép maga is kételkedni kezd az ártatlanságában, mert annyiszor sorolják fel előtte az el nem követett vétkeit.

„Apja ismeretlen az anyakönyv elírása miatt, az anyja  ugyancsak ismeretlen, valamint tartózkodási helye is. A gyermek magyar anyanyelvű. Románul nem beszél, Romániában a sorsa nincs biztosítva. Magyarországon nőtt fel. Itt járt iskolába, és nagykorúsága után is itt szándékozik élni. Állampolgársága vitás. Sem magyarnak, sem románnak nem ítélhető, ezért - „ HONTALANNAK”

tekintjük, amelynek jóváhagyása végett az Igazságügyi Minisztériumhoz folyamodik az árvaszék. Budapest, 1940. október 28-án.”-  idéztem az életregényedből. Hogyan emlékszel vissza erre az időre?

 

Sírva fakadtam. Az árvaszék ülnöke kijelentette: „Maga szabadon mehet, ahova akar. A maga számára nincsenek országhatárok. Aki nem tartozik sehová, az mindenütt otthon van. Annak egy ország helyett az egész Föld a hazája. Azt ajánlom, tanuljon meg egy világnyelvet, akkor nagykorúsága után beutazhatja Európát. Még Amerikába is elmehet. S ahol a legjobban érzi magát, ott le is telepedhet. .” Dehogy mennék én el innen örökre! - feleltem. Így lett belőlem magyar hontalan.

Az '56-os események kapcsán Faludy Györgyöt, mint személyes ismerősödet is megszólítod, aki történelmünkről, magyar sorsunkról így nyilatkozott: ”Szerencsétlen magyarok… mintha csak körtáncot járnának, mert bizonyos idő után újra és újra elölről kezdődnek a szenvedéseik.” Szerinted még mindig járjuk ezt a táncot?

Nemcsak járjuk, hanem ez a körtánc korunkban egyre gyorsabbá válik. A huszadik században végig szenvedtük az első világháborút, az azt követő trianoni döntést, a második világháborút, aztán ’56-ban  megismétlődött az 1848-as szabadságharc leverése. Mi ez, ha nem körtánc? Faludy sokszor felemlegette a recski haláltábort, hogy milyen rettenetes szenvedéseken ment keresztül, amíg ott volt. Az ’56-os szabadságharc kapcsán megjegyezte, hogy azért tört ki, mert tizenkét év után a nép megelégelte a gyilkosok ünneplését, mivel az ellentétben van az emberi természettel.  Szerintem, mi magyarok hosszan tűrők vagyunk, de ha betelik a pohár, akkor inkább meghalunk. Ez számunkra valóságos öngyilkosság, mert idáig még minden szabadságharcunk elbukott.

Nevelőapádra emlékezve írtad: „... én benne nemcsak az apámat , hanem gyermekkoromat és a szülőházamat is szerettem. Ő jelentette számomra egész Erdélyt.” Milyen szálak fűznek szűkebb pátriádhoz, Erdővidékhez?

Szülőfalum Köpec, árvaságom és hányattatásom színhelye, mégis hálával és szeretettel gondolok vissza arra a román családra, amelyik tizenegyedik gyermekként magához vett alig egyéves koromban. A faluban csak egyetlen román család lakott, Nikolájék. A gazda juhpásztor volt, Viorica, a felesége igazi édesanyaként szeretett. Mostohatestvéreim féltékenyek lettek rám, a szőke hajú kislányra. Ez volt az oka, hogy egy gyermektelen házaspár vitt el a faluból Zernyestre. Többször hazalátogatok, Baróton házam is van. Két évvel ezelőtt a Baróti Szabó Dávid Középiskolában a Magyar legendáriumból adtam elő részleteket. A magyar történelem nagy alakjait próbálom élővé varázsolni fiataljaink számára, üzenetüket a lelkekbe ültetni. Íróként és előadóként, de magánemberként is szívesen jövök haza Erdővidékre.

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

8844/151209

 

 

 

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

 

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)

 

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)

 

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

 

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

 

 

Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is. Hírlevelünkről való leiratkozáshoz, küldjön üres levelet a sajtoszolgalat@mvsz.hu címre, amelynek tárgy-rovatában mindössze ennyit közöl: Leiratkozás.

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

TRIANON98MVSZweb 200


Az MVSZ erkölcsi alapja
Az MVSZ erkölcsi alapja
europa A magyar kérdés rendezése
nem tűr halasztást

Keresünk százezer magyar embert!

Adakozók:  590
Országok:  17  
Települések: 191  
Alakítók:  72
Összesen: (2012.04.26) 8669908 Ft

Közösségek önkormányzása az egyéni és kollektív jogok érvényesítésére



Az MVSZ erkölcsi alapja

Free business joomla templates