VK1 - Prof. Dr. Tanka Endre összegzése

Egy héttel ezelőtt sajtószolgálatunk közzétette a Magyarok VIII. Világkongresszusa keretében megtartott föld-, víz- élelmiszer-konferencia ajánlásait és határozatait. Most közzétesszük Prof. Dr. Tanka Endrének, a konferencia elnökének összegzését, amely – a Világkongresszus határozataival összhangban – nemzeti önvédelmi eszköztár létrehozását sürgeti, és felkéri a Magyarok Világszövetségét, hogy „korlátozott intézményi lehetőségei mellett is, a föld-, a víz- és az élelmezés nemzeti közügyében megfelelő érdekérvényesítő tevékenységet vállaljon fel”.

 

 A „Nem én kiáltok, a föld dübörög ... " c. föld-, víz,- élelmiszer-konferencia főbb
megállapításai

(Összegzés)

 

1/         Uniós tagságunk történetében eljött az utolsó kegyelmi pillanat egy nemzeti önvédelmi eszköztár létrehozására, ami még meggátolhatja, hogy a magyar föld és az édesvíz - készletünk a nemzetek feletti tőke prédája legyen, ami az élelmiszertermelő képességünket is felszámolja. A kormány, azonban nem élt és nem él ezzel a történelmi eséllyel. 2010-ben meghirdette ugyan a közérdekű földprogramját, ami a nagybirtokrendszer uralmának a lebontását, a kis - és középüzemek erősítését, a családi gazdák támogatását és a vidék felemelését ígéri. Az ígéret, azonban, csak politikai jelszó maradt, mert a megvalósuló intézmények és jogszabályok a

kormányprogramot merőben tagadják. Ugyanez történik a vidékstratégia végrehajtásával, aminek a gyakorlata szemben áll az elfogadott alapelvekkel. A helyi közösségek önszerveződését és a szövetkezést segítő kormányprogram, pedig még ma sincs.

 

Nemzeti önvédelmünket csak a létérdekű nemzetstratégia kimunkálása és következetes végrehajtása alapozhatná meg. Fennmaradásunkhoz és a többfunkciós mezőgazdaság létrehozásához új társadalmi szerződésre kell alapítani a város és a vidék kapcsolatát, a birtokpolitikában meg kell szüntetni a tőkés társaságok uralmát.

 

2/         A hazai tanyák 10 - 20 %-ában még ma sincs áram, ami miatt a vízellátásuk sem megoldott. Hiányoznak gazdálkodásuk alapjai és a zbiztonság, ami teljes létbizonytalansággal sújtja az ott lakókat. Két évtizede ingatlanná minősítésükkel óriási arányban felgyorsult tanyáink külföldi felvásárlása, amit 2014-től a földszerzési tilalom megszűnése még inkább kiterjeszt, mert a külföldiek a tanya körüli földek tulajdonát is meg akarják szerezni. Sürgősen olyan nemzeti tanyaprogramra van szükség, ami jelentős forrásokat ad a tanyák korszerűsítéséhez és biztosítja magyar kézben megőrzésüket.

 

3/         A kormány-ígéret és a valóság szembenállását jól példázza a zsebszerződések, tehát a jogellenes külföldi földszerzések jogi kezelése is. Az új földforgalmi törvény tervezete cáfolhatatlanul bizonyítja: a kormány ígéreteivel ellentétben a 4 éves ciklusában semmit nem tett és már nem is tehet azért, hogy a közel 1 millió ha hazai föld jogellenes külföldi tulajdonszerzését meggátolja. A védelmi eszköze ui. csak 2014. V. 1-jével léphet hatályba, mi több, a törvényi tényállása csak az ezután kötött jogellenes ügyleteket zárhatja ki. Ez súlyos szakmai hiba, mert a jogi védelem megalapozásához már az is hatékony lett volna, ha 2010-től visszaállítja a földtörvényből a Gyurcsány-kormány által a tőkeérdekek szolgálatában kivett jogintézményt, ami 1994-re visszamenően gátolja az ilyen jogellenes földügyletekre alapozott tulajdonszerzést.

 

4/         A hazai vízgazdálkodás csaknem tragikus helyzetbe jutott, főleg olyan elavult szakmai alapállás miatt, amely ma sem ismeri fel a helytelen emberi beavatkozás, a vízszabályozás súlyos következményeit, így az ebből eredő belvíz- és aszálykárokat, az országunkból eltűnő édesvíz-készleteket és főleg a környezet víztartó képességének tönkretételét. A mai gyakorlat kritikája szerint, a környezetben nincs káros vízkészlet, csak az ésszerű vízgazdálkodás hiányzik a lefolyó vizek visszatartásához. Ha a magyar vízgazdálkodás képtelen a gyökeres megújulásra, úgy azzal kell szembesülnünk, hogy 30 éven belül nemcsak az édesvíz készletünk apad el, hanem termőföldjeink zöme sivataggá válik. Az államnak fel kellene karolnia az olyan nagy jelentőségű, hazai szabadalmi találmányokat, mint pl. Országh József prof. fenntartható „vízgazda rendszerét", ami egyszerre oldja meg a szennyvízkezelést és a háztartások költségkímélő víznyerését.

 

5/         A népélelmezés és az élelmiszer-biztonság korunkban fontos nemzetbiztonsági követelmény lett, aminek teljesítése az állam alkotmányos felelőssége. E téren egyik kulcskérdés a nemzetek feletti tőke diktátumának a felszámolása, ami az alapvető élelmek kereskedelmi szabályozásának a WTO hatásköréből való kivonását sürgeti. (Ld. a FAO ilyen célú kezdeményezéseit a főbb élelmiszerek tőzsdei forgalmazásának tilalmáról. ) Lényeges hazánk élelmiszer önrendelkezésének a visszaszerzése, amit – a nemzetközi mozgalmakhoz csatlakozásunkon túl – a helyi közösségek élelmiszer önellátásának (a helyi feldolgozás és kereskedelem) újraszervezésével segíthetünk elő. Ezzel összefüggő igény mezőgazdaságunk génmódosított növényfajták termesztésétől való megőrzése, vagyis a GMO-mentességünk fenntartása. Ehhez minden géntechnológiai eseményt és fajtát az engedélyezésnek önállóan, egyedenként kell értékelni és róluk dönteni. Súlyos veszélyt jelent a GM-fajták tőkehatalmat szolgáló szabadalmi védettsége, ami lényegében élelmezés-monopóliumot szavatol a fajtatulajdonos javára. Ez a hazai földtulajdonost megfosztja a termesztett növény és annak haszna feletti rendelkezéstől, magyarán kiszolgáltatja őt a globális tőkének.

 

A népegészségügy egyik döntő igénye, hogy az egészséges táplálkozás és az élelmezésbiztonság megvalósításához hiteles ismeretünk legyen a táplálékaink valós értékeiről, mivel a káros környezetei hatások és az iparszerű mezőgazdaság miatt az elsavanyodott termőföldjeinknek erősen lecsökkent az ásványi anyag- és vitamintartalma.

 

Végül földkonferenciánk előadóinak és résztvevőinek határozott elvárása, hogy az MVSZ – a korlátozott intézményi lehetőségei mellett is – a föld-, a víz- és az élelmezés nemzeti közügyében megfelelő érdekérvényesítő tevékenységet vállaljon fel a konferencián megfogalmazott és jó megoldásokat kínáló javaslatok megvalósítására. 

 

2012. augusztus 20.                                                                 Prof. Tanka Endre, a konferencia elnöke

 

MVSZ Sajtószolgálat

7606b/120924

e-max.it: your social media marketing partner
Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn


Az MVSZ erkölcsi alapja
Az MVSZ erkölcsi alapja
europa A magyar kérdés rendezése
nem tűr halasztást

Keresünk százezer magyar embert!

Adakozók:  590
Országok:  17  
Települések: 191  
Alakítók:  72
Összesen: (2012.04.26) 8669908 Ft

Közösségek önkormányzása az egyéni és kollektív jogok érvényesítésére



Az MVSZ erkölcsi alapja

Free business joomla templates