Zajti Ferenc keletkutató emlékezete és az indiai-szkíta kapcsolat

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Zajti Ferenc keletkutató emlékezete és az indiai-szkíta kapcsolat

Dr. Aradi Éva és Pápai Szabó György összeállítása

James Fergusson régész:

„Mindazt, amit építettek Indiában, a turániak (=szkíták, hunok) építették.” History of Architecture, 1865

Kőrösi Csoma Sándor:

„Keressetek, kutassatok, mert az egész világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrájának gyarapítására, mint a magyar társadalom az ős indiai kultúra tárházában.”

Dr. Aradi Éva India-kutató:

Zajti Ferencet mesteremnek tekintem. Példaképem Kőrösi Csoma Sándor, a magyar Kelet-kutatás megalapítója, aki mind tudósnak, mind székely-magyarnak és általában embernek kiváló volt és máig utolérhetetlen. De részeredményeket sok kutató elért az őshaza-kutatásban és az orientalisztikában. Ezek közül a tudósok közül kiemelkedik Zajti Ferenc, aki először irányította a figyelmet a magyarság indiai-iráni kapcsolataira. Híres könyvében, a „Magyar évezredek”-ben részletesen ír az indoszkítákról, a kusánokról és a heftalitákról, azaz a fehér hunokról.

Bemutatja ezeknek a népeknek a történelmét, kapcsolatait és hasonlóságaikat a magyarok őseivel és mindezt figyelemreméltó rajzaival, fényképekkel, térképekkel illusztrálja.

(…) Zajti Ferenc ugyanazokat a népeket, törzseket kutatta, mint hetven évvel később én. Őszintén bevallom, híres könyvét: a „Magyar évezredek” címűt első könyvem után olvastam csak, így nem érhet az a vád, hogy másoltam kutatásait.

Ellenkezőleg, megnyugtatott, hogy ugyanazokat a hasonlóságokat találta, mint amelyeket én is. A módszerünk annyiban különbözött, hogy míg ő egy vaskos kötetben tárgyalta az összes indiai szkíta, vagy szkíta-utód népeket, addig én három részre bontottam és alapos kutatással kutattam a fehér hunokat, kusánokat és indoszkítákat.

Így három kisebb könyv keletkezett. De a lényeg ugyanaz. Talán az eltelt – most már több mint hetven évben – több információhoz jutottam, hiszen India függetlenné válása (1947) után megindultak a kiterjedt régészeti ásatások, az indiai tudósok több jelentős történelmi, régészeti, nyelvészeti könyvet írtak, s így kiegészíthettem Zajti Ferenc ismereteit…”

Pápai Szabó György szerkesztő, közíró:

Zajti Ferenc szellemi örökségét az utóbbi időben előretörő nem finnugrista őstörténeti kutatások most kezdik újra felfedezni. A szkíta-hun-avar-magyar azonosság, ill. folytonosság – amit eleink, legrégibb írásos forrásaink mindig is vallottak – ma a magyar őstörténeti kutatások egyik, talán legfontosabb szegmense.

Köszönet mindazoknak, akik életét, életművét eddig is kutatták, ám a Zajti-életmű tudományos igényű, monografikus feldolgozása nem történhet meg a különböző indiai, angol, török és magyar könyvtárak, kézirattárak és múzeumok, tudományos akadémiák rejtett polcain fekvő források, életrajzi dokumentumok nélkül. A magyarság igaz eredetét kutatóknak folytatniuk kell Zajti Ferenc elkezdett munkáját.

A magyarságért lobogó, hitvalló élete, népe iránti elkötelezettsége pedig legyen példa minden magyar számára!”


e-max.it: your social media marketing partner
Free business joomla templates