Molnár V. József: A magyar lélek képe

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Molnár V. József

A magyar lélek képe

Az emberi élet fordulói néphagyományunkban

Molnár V. József régi, magyar falusi család sarja, s így mind ősei jogán, mind tanult tudás révén lett a magyar lélek képének beavatott ismerője. Az 1930-40-es években Lükő Gábor kereste a magyar lélek formáit a népművészeti alkotásokban, a magyar ház, a magyar életmód, a szakrális magyar gondolkodás motívumaiban.
Formavilágot kutatott, de megtalálta, ami jellegzetesen magyar. Ugyanebben a korban Hamvas Béla rátalált az archaikus ember isteni karakterére, szakrális világképére, de soha ki nem mondta volna, hogy ez magyar tulajdonság.
Karácsony Sándor, Németh László járták a magyar lélek megismerésének útját, ki-ki a maga eszköztárával és nyomukban megindult a magyar szociográfiai irodalom, amely világszerte egyedülálló, mert lélekvezérelt a munkássága. A Kádár-korszakban ez a kutatómunka stagnált, mígnem új szóvivői akadtak.
Molnár V. Józsefet sorsának tragikuma vezette a magyar lélekkeresés útjára. 1956-ban bebörtönözték, s szabadulva innen, soha többé nem folytathatta grafikusi tanulmányait.
Barátaival, Pap Gáborral, Végvári Józseffel missziót vállaltak fel a magyarság érdekében. Pap Gábor meghatározta a magyarságtudomány hat pillérét és hárman – kimondatlanul – megalakították a Magyar-Mindenséget, ahogy még Csokonaiék is a magyar univerzitást emlegették. Ők lettek népünk tanítómesterei, felvállalva a vándor szerzetesek és prédikátorok sorsát, s megalapozták a magyarság belső lélekképének tudományát.
Végvári József a nyelvet, Pap Gábor az asztrálmitológiai szemléletet és a népi ornamentikát egészen a Magyar Szent Koronáig, Molnár V. József pedig a népi gondolat egyetemességét, szokásoktól, szentektől, születéstől, haláltól, a Boldogasszony hétágú életfájától a lélek legmélyéig hatolva.
Fáradtságot nem ismerve, égi erőtől hajtva járták a magyar tájat, elmentek mindenhova, ahova hívták őket, s nevükkel együtt a magyarságismeret vert otthont a magyarság tudásszomjtól áthatott lelkében.
Ha lélektudományos oldalról nézzük Molnár V. József munkásságát, ez az anyag egy új stúdium körvonalait is meghatározza. Ez a magyar fejlődéslélektan.
Ez a tudomány a lélek sorsáról szól, a fogamzástól a Boldogasszony kemencéjéhez való visszatérésig, az őslélekig tart, s indul újra vissza... A miskolci lélektudományos bölcsészeten ezt tanítja magyarságkutatóknak és pszichológusoknak, s reméljük szava s gondolatainak szentsége fészket rak a lélekben és megsokasodva terjed tovább.
Molnár V. József az ősképet helyezte kutatása középpontjába, amely – mint tanítja – kegyelmi ajándék, s ennek felismerése teszi a magyarságot a szerves Mindenség magjává. Magvoltunkat váltja át munkásságában kezelhetővé, megismerhetővé, felismerve a vele járó magsorsot, a világ világosságának fényében.
80. születésnapján szeretetünk, nagyrabecsülésünk kíséretében nyújtjuk át olvasóinknak az égi küldetésű magyar gondolkodó, Molnár V. József munkásságából azt a válogatást, amely a magyar lélek képének képzetét átöleli.

Dr. Gyárfás Ágnes, a kötet összeállítója

e-max.it: your social media marketing partner
Free business joomla templates