Kiss Dénes: A titokzatos ősnyelv

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

Kiss Dénes

A titokzatos ősnyelv

A magyar nyelv sok ezer éves méhében olyan szerkezetet, építményt tervezett, amit kettős piramisként ismerhettünk meg. Ez olyan alakzat, amely megoldotta a gömb sajátos kockásítását, hiszen belül gömbteret képez. Vagyis lényegében ezzel a kör négyszögesítése is megoldódott. Önmagában ez is figyelemre méltó és mondhatjuk nyugodtan, hogy mindez a magyar nyelv és a logika, a számtan és mértan szoros ősi kapcsolatát bizonyítja. Egyúttal a világ nyolcadik csodája. E kiadványban megmutatjuk – több változatban is – azt az alap-alakzatot, amely olyan, mintha e piramis keresztmetszete volna. Alaposan kell, tanulmányozni, ismerni nyelvünk egészen sajátos törvényeit, mert nyelvként is rendkívüli használati lehetőségeket kínál, de eredeti eszméje is van, valamint ősi tudással is rendelkezik.
E „keresztmetszet”, hangzók – betűk – mértani alakzatának minden sora jobbról balra, balról jobbra, alulról fölfele és föntről lefele is olvasható és a soroknak minden irányban jelentése van. A leghosszabb sort ez a három hangzó így adja ki:

E KÉK EKEKÉKEK ÉKE KÉK EKÉK EKEKÉKE

Természetesen ez a sor is olvasható mindkét irányban. Sőt, hogyha a hoszszabb sorokban máshova tesszük ki a vesszőt, több jelentéstartalmat is kapunk. Ezek után már törvényszerű, ha arra is gondolunk, hogy a logikaalapú magyar
nyelv arra is alkalmas, hogy kellő tanulmányozás után a magyar IQ-t is növelje. A kutakodással már évek óta ez a legfontosabb célunk. De ez csak segítő szándékú, a lényeget fölfogó tanárokkal, tanítókkal közösen lehetséges.
Nagy kincsünk és megtartó erőnk a nyelvünk, amely lényeges tulajdonságait tekintve eltér a világ minden nyelvétől. Olyan ősi alapszerkezettel rendelkezik, ami a számtan s mértan lényege. Eleve a nyelvünk alapja a logika, arra épülnek mássalhangzó rendszerek. Ragozó és képző lehetőségei szinte beláthatatlan szókincset hozhatnak létre, amelynek ősi magja a valóság. Ami pedig a logikát illeti, a magyar nyelv működése teljes mértékben hasonlít az emberi agy működéséhez, szinte azt másolja. Mindezeket nekünk, magyaroknak mindenekelőtt kötelező tudnunk, mert csakis a nyelvünk tudatos használatával maradhatunk meg a világban és csakis így vagyunk képesek betölteni hivatásunkat.

 


 

KISS DÉNES költő, író, műfordító
(Pacsa, 1936. január 1. – )

1956. október 24-én megjelent verse miatt 1957-ben kizárták az ország összes főiskolájáról és egyeteméről, majd internálták. 1957 végétől Budapesten gyári munkásként dolgozott, majd könyvtárosként helyezkedett el. 1960-1962-ben az Esti Hírlap, majd üzemi lapok munkatársa, szabadfoglalkozású kb. 10 évig. 1974-1991 között a Népszava irodalmi mellékletének szerkesztője volt. 1985-ben a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság főtitkára lett. 1990-ben a Magyar Néppárt országgyűlési képviselőjelöltje volt. 1991-ben a Magyar Fórum főszerkesztő-helyettese és a Magyarok című folyóirat főszerkesztője volt. 1991-1993 között az Új Magyarország olvasószerkesztője. 1993-ban a Vállalkozói Újság főszerkesztője lett, majd 1993-1994-ben a Heti Újság, illetve Heti Nemzeti Újság főszerkesztője. 1996-ban a Magyar Művészeti Akadémia tagjai közé választották. 1997-ben a Trianon Társaság társelnöke, 1998-ban a KDNP képviselőjelöltje. 1998-tól a Lyukasóra folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. 2000-ben a Trianon Társaság elnöke lett.
Versek mellett ír novellákat, kritikákat, nyelvészeti tanulmányokat. Fordít orosz, német, észt, de főként finn költők műveiből. Eddig több, mint 60 kötete jelent meg.
Díjai
József Attila-díj (1975)
A Magyar Írószövetség tárcapályázatának különdíja (1995)
Kölcsey-díj (1995)
A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díj (1999)

Művei

Porba rajzolt szobafalak (1962)
Arcom a föld (1965)
Arctól arcig (1970)
Kányadombi indiánok (1970)
Bábu bál (1971)
Az utolsó indián nyár (1972)
Sólyomidő (1973)
Kék kék kék (1973)
Mondd a falaknak! (1974)
Tiki-taki, fateke (1974)
Hetedhét (1975)
Hét gömb rendje (1975)
Ékszeres ékeskedő (1977)
Mesélnek a fák (1977)
Égi folyó (1978)
K. Ferenc léglakatos (1979)
Kó-fic-kó (1979)
Héterősek (1979)
Tűnt nyarak királya (1980)
Ancsa-Pancsa varázslatai (1981)
Eb vagy kutya (1982)
Fényből porból (1983)
Országlás (1983)
Lova csönd, lova köd (1984)
Játék és törvény (1984)
A csönd születése (1985)
Tatár a Göncölszekéren (1985)
Akkor én hova nézzek? (1986)
Vasban aranyban (1987)
Mátyás király (1987)
Tatár kalandjai tíz országban (1988)
Jégen választott király (1989)
És reng a lélek (1990)
Így élt Mátyás király (1990)
Hódoltságban (1992)
A fenevad etetése (1992)
Merénylet Visegrádon (1993)
ŐSnyelv-nyelvŐS? Lakitelek, 1993.
Föltámadnék én is (1995)
Talán Magyarország (1995)
Az ősegy titka és hatalma, avagy a magyar nyelv tana. Bp., 1995.
Halálaim árnyékában, fényében (1997)
Bábel előtt. Miskolc, 1999.
Aki fázik, fát keres. Bp., 2002.
Bábel után. Bp., 2004.
Agy Magyarország. Bp., 2005.
Beszélgetések az aggyal - Aki fázik, fát keres. Bp., 2009.
Emberszám. Bp., 2008.
Mátyás Király. Bp., 2008.
Gömbgondolkodás. Bp., 2010.

Műfordítások
Ellen Niit: Meskeország (1977)
A teremtő kakukkja (1988)
e-max.it: your social media marketing partner
Free business joomla templates