Bátor Béla aranydiplomás építészmérnök elhatározta, hogy lakóhelyén, a közel tízezer fős Jászapátiban összegyűjt annyi támogató aláírást, amennyi lélekszám-arányosan erre a településre jut, ha a végcél kétmillió aláírás gyűjtése. Ez pedig 1700 támogató aláírást jelent Jászapátiban.
Bátor Béla a minap jelentette, hogy megvan az első 600 aláírás, és január végéig meglesz mind az ezerhétszáz.
Aláírói szinte kivétel nélkül támogatták mindkét indítványt.
December 20-án, szerdán este 6 órakor lesz a TÁRIH-I ÜNGÜRÜSZ magyar ősgeszta hamisítatlan kiadásban megjelent kötetének bemutatója az MVSZ Magyarok Házában. A könyvet Grandpierre Atilla mutatja be.
A Tárih-i Üngürüsz, a magyar ősgeszta 907 előtt íródott magyar nyelven, valószínűleg rovásírással. Szent István korában latinra fordították, hogy átmentsék az utókornak, és a királyi könyvtár titkos részlegében várta, hogy eljöjjön az a kor, amiben napvilágot láthat. 1543-ban a török elfoglalta Székesfehérvárt, ekkor fordította le a török szultán tolmácsa a szultán számára.
Ezután négy évszázadot török földön töltött, majd 1860-ban Vámbéry Ármin fedezte fel Konstatinápolyban, hazahozta és átadta az MTA-nak. 120 éven át ismét nemlétezőnek tekintették. Csak akkor vált mégis ismertté, amikor ezt a tétlenkedést látva szorgos magyarok kikölcsönözték a török nyelvű kéziratot és megszervezték magyarra fordítását. Miután Grandpierre K. Endre nagyhatású tanulmányokat írt róla, a kiadást nem lehetett tovább halogatni, kiadták, de meghamisítva, jelentéktelenné silányítva.
dr. Bodó Sándor esztergomi szemorvos, aki az idén ősszel a Magyar Összetartozás Fogadalmi helyén fogadalmat tett nemzetünk összetartozásának szolgálatára, a Trianonról szóló nemzeti konzultáció egyik önkéntes aláírásgyűjtője. Fogadalmát követően ellátogatott a Magyarok Világszövetségének székházába, és 1000 EUR összegű adományt tett, immár másodszor. Eddig is híve voltam az MVSZ-nek, de a Trianon ellen indított aláírásgyűjtést mindennél nagyobbra tartom – mondta dr. Bodó Sándor az adomány átadásakor, majd hozzátette, hogy számára a Magyarok Világszövetsége és Patrubány Miklós a nemzet életében az iránytű.
Mint ismeretes, az Amerikai Egyesült Államok nevében 1920. június 4-én Versailles-ban a Nagy Trianon palotában nem írta alá senki a Magyarországot és a magyar nemzetet keresztre feszítő békeparancsot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Amerika ne lenne a trianoni békeparancs egyik megerősítője. Egy évvel később ugyanis megszületett az amerikai-magyar kékeszerződés, amely „stílusosan” Mohács napján köttetett, majd négy hónappal később, a ratifikáció kölcsönös megtörténte után, kilencvenhat évvel ezelőtt, ezen a napon, 1921. december 17-én Budapesten mindkét fél átvette a szerződésnek a másik fél részéről kiállított, záradékkal megerősített példányát. Alább a békeszerződés szövege.
Megjelent és Budapesten a Gebauer Pharma Kft-nél kapható Borbola János legújabb könyve, az egyiptomi holtak könyvét helyesen, magyarul olvasó, A HOLTAK KÖNYVE I. című mű. A Hágában élő kiváló magyar kutató egyik előző könyvét (AZ EGYIPTOMI ŐSMAGYAR NYELV), a Magyarok Világszövetsége 2012-ben Az Év Magyar Könyvévé nyilvánította. A HOLTAK KÖNYVE, különösen, ha majd annak teljes olvasata megjelenik, és ha majd ez a sorozat világnyelveken is megjelenik, minden bizonnyal átírja az emberiség kultúrtörténetét.
A Szent László Magyarságtudományi Akadémia 2017/2018. tanéve keretében december 19-én, kedden 18 órakor Drábik János, az Országos Trianon Társaság elnöke Miért most kell megdöntenünk Trianont?című előadása harmadik részére kerül sorA cseh légió a történelmi Magyarország sírásója is voltcímmel az MVSZ Magyarok Háza Bartók-termében (1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.).
Megjelent a harmincadik Magyarságtudományi Füzet, amely Rokaly József székely történész több tanulmányát tartalmazza. Központi témája a székelyek legfőbb vezetőiről, a rabanbánokról szól. A rabanbán egyszerre volt főpap, főhadvezér, főbíró és népfőnök. A szerző az immár bizonyítottan hiteles Csíki Székely Krónikára is hivatkozva, elveti az ismertebb rabonbán megnevezést.
Rokaly József érvelése tömötren így hangzik:
A rabonbán szó vélhetően két szóból: a rabbon, avagy rabbi szóból és a bán szóból tevődik össze, ami a szerző szerint valóságalapot nélkülöző belemagyarázás. Ezzel szemben a rabanbán szó helyes megfejtése: ra=nap, ban=fia, bán=vezető. Tehát a rabanbán szó jelentése napfia-vezér.
A kötet az MVSZ székházában és a világhálón megvásárolható. Ára: 500 Ft.
Bővebb terjesztési információt alább közlünk.
Az MVSZ erkölcsi alapja
A magyar kérdés rendezése
nem tűr halasztást
| Adakozók: | 590 | Fő |
| Országok: | 17 | |
| Települések: | 191 | |
| Alakítók: | 72 | Fő |
| Összesen: (2012.04.26) | 8669908 | Ft |
