1991. december 1-jén a mai Ukrajnában népszavazást tartottak a Szovjetunióból való kilépésről. Ezzel együtt Kárpátalján arról is szavaztak az emberek, hogy nyerjen-e Kárpátalja egy különleges státust, valamint arról, hogy szülessen-e Beregszász központtal egy magyar autonóm terület? Az emberek elsöprő többséggel mindkét kérdésre igennel szavaztak. Öt nappal később, 1991. december 6-án Kijevben Antall József, Magyarország akkori miniszterelnöke aláírt egy olyan ukrán-magyar alapszerződést, amelyről az Országgyűlésnek nem volt tudomása, amely egyetlen szóval sem reflektált a népszavazásban megnyilvánult népakaratra, és amely örök időkre lemondott Kárpátaljáról. Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter eljárását a Magyarok Világszövetségének Elnöksége a hazaárulás minősített esetének nevezte (lásd ide kattintva). A népszavazás és az alapszerződés aláírása évfordulójának közeledtével sajtószolgálatunk tíz részes folytatásban közzéteszi Dr. Dányi László újságíró, történész páratlanul dokumentált tanulmányát, melynek címe: Miért mondott le az Antall-kormány a történelmi Kárpátaljáról? – A magyar-ukrán alapszerződés aláírása (Kijev, 1991. december 6.) és ratifikálása (Budapest, 1993. május 11.). Dr. Dányi László elemzése rendkívül alapos és hiánypótló: egy nélkülözhetetlen műfajt teremt meg a jelenkori magyar újságírásban és politika-tudományban.
A Szent László Magyarságtudományi Akadémia 2015/2016. tanévének előadássorozata – A magyar nemzet című tantárgy – következő előadása november
30-án, hétfőn, 19 órakor kezdődik az MVSZ-székházban (1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.). Moderátor: Dr. Boór Ferenc.
1991. december 1-jén a mai Ukrajnában népszavazást tartottak a Szovjetunióból való kilépésről. Ezzel együtt Kárpátalján arról is szavaztak az emberek, hogy nyerjen-e Kárpátalja egy különleges státust, valamint arról, hogy szülessen-e Beregszász központtal egy magyar autonóm terület? Az emberek elsöprő többséggel mindkét kérdésre igennel szavaztak. Öt nappal később, 1991. december 6-án Kijevben Antall József, Magyarország akkori miniszterelnöke aláírt egy olyan ukrán-magyar alapszerződést, amelyről az Országgyűlésnek nem volt tudomása, amely egyetlen szóval sem reflektált a népszavazásban megnyilvánult népakaratra, és amely örök időkre lemondott Kárpátaljáról. Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter eljárását a Magyarok Világszövetségének Elnöksége a hazaárulás minősített esetének nevezte (lásd ide kattintva). A népszavazás és az alapszerződés aláírása évfordulójának közeledtével sajtószolgálatunk tíz részes folytatásban közzéteszi Dr. Dányi László újságíró, történész páratlanul dokumentált tanulmányát, melynek címe: Miért mondott le az Antall-kormány a történelmi Kárpátaljáról? – A magyar-ukrán alapszerződés aláírása (Kijev, 1991. december 6.) és ratifikálása (Budapest, 1993. május 11.). Dr. Dányi László elemzése rendkívül alapos és hiánypótló: egy nélkülözhetetlen műfajt teremt meg a jelenkori magyar újságírásban és politika-tudományban.
1991. december 1-jén a mai Ukrajnában népszavazást tartottak a Szovjetunióból való kilépésről. Ezzel együtt Kárpátalján arról is szavaztak az emberek, hogy nyerjen-e Kárpátalja egy különleges státust, valamint arról, hogy szülessen-e Beregszász központtal egy magyar autonóm terület? Az emberek elsöprő többséggel mindkét kérdésre igennel szavaztak. Öt nappal később, 1991. december 6-án Kijevben Antall József, Magyarország akkori miniszterelnöke aláírt egy olyan ukrán-magyar alapszerződést, amelyről az Országgyűlésnek nem volt tudomása, amely egyetlen szóval sem reflektált a népszavazásban megnyilvánult népakaratra, és amely örök időkre lemondott Kárpátaljáról. Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter eljárását a Magyarok Világszövetségének Elnöksége a hazaárulás minősített esetének nevezte (lásd ide kattintva). A népszavazás és az alapszerződés aláírása évfordulójának közeledtével sajtószolgálatunk tíz részes folytatásban közzéteszi Dr. Dányi László újságíró, történész páratlanul dokumentált tanulmányát, melynek címe: Miért mondott le az Antall-kormány a történelmi Kárpátaljáról? – A magyar-ukrán alapszerződés aláírása (Kijev, 1991. december 6.) és ratifikálása (Budapest, 1993. május 11.). Dr. Dányi László elemzése rendkívül alapos és hiánypótló: egy nélkülözhetetlen műfajt teremt meg a jelenkori magyar újságírásban és politika-tudományban.
1991. december 1-jén a mai Ukrajnában népszavazást tartottak a Szovjetunióból való kilépésről. Ezzel együtt Kárpátalján arról is szavaztak az emberek, hogy nyerjen-e Kárpátalja egy különleges státust, valamint arról, hogy szülessen-e Beregszász központtal egy magyar autonóm terület? Az emberek elsöprő többséggel mindkét kérdésre igennel szavaztak. Öt nappal később, 1991. december 6-án Kijevben Antall József, Magyarország akkori miniszterelnöke aláírt egy olyan ukrán-magyar alapszerződést, amelyről az Országgyűlésnek nem volt tudomása, amely egyetlen szóval sem reflektált a népszavazásban megnyilvánult népakaratra, és amely örök időkre lemondott Kárpátaljáról. Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter eljárását a Magyarok Világszövetségének Elnöksége a hazaárulás minősített esetének nevezte (lásd ide kattintva). A népszavazás és az alapszerződés aláírása évfordulójának közeledtével sajtószolgálatunk tíz részes folytatásban közzéteszi Dr. Dányi László újságíró, történész páratlanul dokumentált tanulmányát, melynek címe: Miért mondott le az Antall-kormány a történelmi Kárpátaljáról? – A magyar-ukrán alapszerződés aláírása (Kijev, 1991. december 6.) és ratifikálása (Budapest, 1993. május 11.). Dr. Dányi László elemzése rendkívül alapos és hiánypótló: egy nélkülözhetetlen műfajt teremt meg a jelenkori magyar újságírásban és politika-tudományban.
A Szent László Magyarságtudományi Akadémia 2015/2016. tanévének második előadássorozata – A Magyarok IX. Világkongresszusának
előkészítése című tantárgy – következő előadása november 24-én, kedden, 18 órakor kezdődik az MVSZ-székházban (1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.). Moderátor: Bottyán Zoltán.
Az Árpád-házi Szent Erzsébet Napokat immár negyedszerre megszervező, Tokay Rozália vezette kolozsvári szervezőket és a részvevőket ezekkel a szavakkal búcsúztatta Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke: "Rendezvényük méltó volt annak a népnek a fiaihoz, amely nép nyelvében – a magyar nyelvben – őrzi egy, a görög-római civilizációnál régebbi, jelentős civilizáció nyelvét".
A magyar nemzet meghatározásából vett idézettel az MVSZ elnöke egyértelműen a magyarság szkíta voltára utalt, amit a zárónapon megtartott előadásában Ferencz Csaba, a Szent István Lovagrend nagymestere is kidomborított, több ízben idézve a Szent Koronát Szent Istvánnak küldő II. Szilveszter pápát, aki a magyar királyt a szkíták királyának nevezte.
Az MVSZ erkölcsi alapja
A magyar kérdés rendezése
nem tűr halasztást
| Adakozók: | 590 | Fő |
| Országok: | 17 | |
| Települések: | 191 | |
| Alakítók: | 72 | Fő |
| Összesen: (2012.04.26) | 8669908 | Ft |
