December 5. a Magyarok Világszövetsége és a Magyar Nemzet Oszthatatlanságának Napja. Olvasónk ebből az alkalomból írt versét alább közöljük.
Ahogyan arról Sajtószolgálatunk hírt adott, tegnap a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben eltemették az MVSZ volt tisztségviselőjét, az életének 92. évében elhunyt Györffy Rózsát. Benkő Emőke MVSZ-küldött Budapesten, 2008 májusában készített interjújával búcsúzunk a neves írótól és előadóművésztől.
GYÖRFFY RÓZSA színésznő, író, előadóművész Köpecen született 1923.június 30-án. Árván nevelkedett. 1938-ban kezdte színi pályafutását. 1941 őszétől a Délvidéki Színházhoz szerződött, majd a régi Madách Színház előadásain szerepelt. Az önkifejezés új lehetőségét választva a színpadról, a színházról lemondott, és íróvá lépett elő. A Templom Pódiumon a magyar szentekről írott verses szövegeit mutatta be. 1990 óta a magyarországi és nyugat-európai szereplései után erdélyi, székelyföldi meghívásoknak is eleget tett. „Hiszem, hogy lesz még egyszer Regnum Marianum! Magyarország ismét Mária országa lesz!”- ezzel a jelszóval járt országot-világot konok hittel és kitartással. A Budapesti Kamaraszínház vezetősége kérte fel többször is műveinek hiteles tolmácsolására. Főbb művei: Új magyar legendárium. Szent magyarok történetei, Bp., 1988; Magyar körtánc (életregény), Bp., 1988; Orbán Balázs, Bp., 2006.
Amint arról korábban hírt adtunk, elhunyt Györffy Rózsa színész, író, az MVSZ volt tisztségviselője. Temetésére november 10-én a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben kerül sor.
Egyéniségét a Hungária Televízió archív felvételével elevenítjük meg, amelyet halálának másnapján tettek közzé, és amelyben néhai férjére, a 106 éves korában elhunyt csíkbánkfalvi Dr. Molnár Károlyra, „az utolsó magyar király utolsó magyar katonájára” emlékezik.
A Szent László Magyarságtudományi Akadémia 2015/2016. tanévének második előadássorozata – A Magyarok IX. Világkongresszusának előkészítése című tantárgy – következő előadása december 8-án, kedden, 18 órakor kezdődik az MVSZ-székházban (1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.). Moderátor: Bottyán Zoltán.
December 5-én a Magyarok Világszövetsége és a Magyar Nemzet Oszthatatlansága Napján ünnepi ülést tartott az MVSZ Elnöksége, amelynek keretében Miért mondott le az Antall-kormány és az Országgyűlés a történelmi Kárpátaljáról? című politikatörténeti jelentőségű tanulmányáért a Magyarok Világszövetsége a Magyarok Világkongresszusának aranyérmével tüntette ki Dr. Dányi László újságíró-történészt.
1991. december 1-jén a mai Ukrajnában népszavazást tartottak a Szovjetunióból való kilépésről. Ezzel együtt Kárpátalján arról is szavaztak az emberek, hogy nyerjen-e Kárpátalja egy különleges státust, valamint arról, hogy szülessen-e Beregszász központtal egy magyar autonóm terület? Az emberek elsöprő többséggel mindkét kérdésre igennel szavaztak. Öt nappal később, 1991. december 6-án Kijevben Antall József, Magyarország akkori miniszterelnöke aláírt egy olyan ukrán-magyar alapszerződést, amelyről az Országgyűlésnek nem volt tudomása, amely egyetlen szóval sem reflektált a népszavazásban megnyilvánult népakaratra, és amely örök időkre lemondott Kárpátaljáról. Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter eljárását a Magyarok Világszövetségének Elnöksége a hazaárulás minősített esetének nevezte (lásd ide kattintva). A népszavazás és az alapszerződés aláírása évfordulójának közeledtével sajtószolgálatunk tíz részes folytatásban közzéteszi Dr. Dányi László újságíró, történész páratlanul dokumentált tanulmányát, melynek címe: Miért mondott le az Antall-kormány a történelmi Kárpátaljáról? – A magyar-ukrán alapszerződés aláírása (Kijev, 1991. december 6.) és ratifikálása (Budapest, 1993. május 11.). Dr. Dányi László elemzése rendkívül alapos és hiánypótló: egy nélkülözhetetlen műfajt teremt meg a jelenkori magyar újságírásban és politika-tudományban.
A Szent László Magyarságtudományi Akadémia 2015/2016. tanévének előadássorozata – A magyar nemzet című tantárgy – következő előadása december
7-én, hétfőn, 19 órakor kezdődik az MVSZ-székházban (1052 Budapest, Semmelweis u. 1-3.). Moderátor: Dr. Boór Ferenc.
Az MVSZ erkölcsi alapja
A magyar kérdés rendezése
nem tűr halasztást
| Adakozók: | 590 | Fő |
| Országok: | 17 | |
| Települések: | 191 | |
| Alakítók: | 72 | Fő |
| Összesen: (2012.04.26) | 8669908 | Ft |
