Kisebbségek közösségi jogai

Kisebbségek közösségi jogai

Ezen a helyen közzétesszük a Magyarok Világszövetsége Elnökségének 173/2003. sz. határozatát, amellyel az MVSZ vezető testülete alig három héttel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1334/2003 sz., a regionális autonómiákról szóló határozatának elfogadása után becikkelyezte az Európai Unió akkor készülő, de később a franciaországi és a hollandiai népszavazáson elvetett  alkotmánytervezetébe, a kisebbségek közösségi jogait. Tulajdonképpen a három autonómia-formát: kulturális autonómia, a szórványban élők, különleges státusú települések, a „sziget”-ben élők, valamint területi autonómia, a tömbben élő kisebbségi közösségek számára. 

A tervezetről írásban szavazva, dr. Gaudi-Nagy Tamás, az MVSZ elnökségi tagja 2003-ban így nyilatkozott: „Óriási jelentőségűnek tartom az előterjesztett tervezetet, amely a magyar Szent Korona tan nemzeti közösségekre vonatkozó részének modern újraértelmezéseként is felfogható, és amely joggal illeszthető a korábbi, ilyen téren alkotott magyar jogi instrumentumok közé.”

A Magyarok Világszövetsége e fontos dokumentumát, amely négy nyelven készült el – magyar, angol, francia, német –, az Európai Parlament alkotmányozó Konventje elnökének, Valéry Giscard d’Estaing-nek és a dokumentumot igénylő Jacques Chirac-nak, a Francia Köztársaság elnökének címezve, Patrubány Miklós elnök és Léh Tibor térségi alelnök adta át Párizsban Nicolas Sárközy-nek, a francia kormány tagjának, akkori belügyminiszternek.

Kiegészítések