Valamennyi számottevő rovásírás-irányzat és iskola képviseltette magát a Magyarok VIII. Világkongresszusa keretében megszervezett Élő rovásírás című kerekasztalon, amelyet Dr. Mandics György matematikus, művelődéstörténész és Gyetvay György Gergely történész, a Magyarok Világszövetségének a székely-magyar rovásírás szabványosításával megbízott testületének vezetője moderáltak. A kerekasztalon részt vett a Magyar Szabványügyi Testület 3 tagú küldöttsége is, Pónyai György ügyvezető igazgató vezetésével.

A nyolcórás vita során kultúrpolitikai súlyú kérdésektől a rovásírás számítógépes szabványosításának technikai részleteiig elmenően születtek közösségi határozatok, illetve ajánlások a Magyarok VIII. Világkongresszusa döntéshozó testülete számára.

A három legjelentősebb ajánlás, amelyekről ezt követően a világkongresszus Záró-konferenciája határozott, kimondja:

1. Az Élő rovásírás című szakmai kerekasztal egyhangú ajánlása alapján a Magyarok VIII. Világkongresszusa a Forrai Sándor nevével fémjelzett rovás-jelkészlet számítógépes szabványosítását javasolja és kéri.
2. A Magyarok VIII. Világkongresszusa az Élő rovásírás című kerekasztal egyhangú ajánlása alapján támogatja a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO – International Organization for Standardization) elé már 2008-ban beterjesztett, Michael Everson és Szelp Szabolcs által jegyzett szabványtervezetet, amelynek száma N3483, és a világhálón olvasható.
3. A Magyarok VIII. Világkongresszusa felkéri és meghatalmazza a Magyarok Világszövetségét, hogy a székely-magyar rovásírás számítógépes szabványosítása ügyében a fentiek szerint járjon el a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) és a nemzetközi szabványügyi szervezet felé.

            A fenti világkongresszusi határozatok ügyében eljárva a Magyar Szabványügyi Testület illetékes szakbizottságának soron következő ülésén a Magyarok Világszövetsége hivatalosan kérni fogja, hogy az MSZT vonja vissza az ISO-hoz N4007, N4144, N4145, N4183 szám alatt, a Magyar Szabványügyi Testület nevében Dr. Hosszú Gábor által beterjesztett javaslatokat, amelyekkel önkényesen fölülbírálta a Magyarok Világkongresszusa négy évvel korábbi állásfoglalását. Továbbmenőleg, a Magyarok Világszövetsége kérni fogja, hogy az MSZT hivatalosan is vállalja fel az ISO felé az oda már 2008-ban benyújtott, többször módosított és jelenleg N4268 számú előterjesztés alatt olvasható tervezetet, amelynek történelmi bevezetését az Élő rovásírás kerekasztal pontosítandónak tartja.

            Az Élő rovásírás című konferenciának a Magyarok VIII. Világkongresszusa keretében történő megszervezésére a Magyarok Világszövetsége tett javaslatot, amit a Magyar Szabványügyi Testület elfogadott, és támogatólag ajánlott. Az MSZT ügyvezető igazgatója az MVSZ javaslatára 2012. július 20-án kelt reagáló levele így fogalmaz:

„Köszönettel és örömmel vettem levelét, amelyben tájékoztat arról, hogy a Magyarok Világszövetsége kezdeményezi – a Magyarok Világkongresszusa keretében – rovásírás kerekasztal életre hívását. Messzemenően egyetértek ugyanis azzal, hogy semmilyen szabványosítási intézmény vagy szervezet nem alkalmas fórum a „rovás-világot” foglalkoztató kultúrpolitikai, nyelvészeti, történelmi és tudományos véleménykülönbségek összevetésére, egyeztetésére, megegyezés létrehozására, illetve az ezekben a kérdésekben hozott döntések elfogadtatására.

Az előzőek szellemében a Magyar Szabványügyi Testület eláll a mellékelt, ez év július 4-én kelt javaslatától, mely szerint szándékunkban állt a szabványosításról, lehetőségeiről és korlátairól egy fórum keretében tájékoztatni a rovásírás tárgykörben a bennünket megkeresőket.”

            Miután az Élő rovásírás kerekasztalon Pónyai György ügyvezető igazgatón kívül az MSZT képviseletében jelen volt Krauth Péter bizottsági elnök és Szabó József főosztályvezető, a Magyarok Világszövetsége bízik abban, hogy ezennel elhárult minden akadály a már 4 évvel ezelőtt elért konszenzus érvényesítése útjából, és lesz alkalom arra, hogy a négyéves helyben járás szomorú következményeiből mindenki – akit illet – okuljon.

A székely-magyar rovásírásnak a halott kazár rovásírással való összemosására tett, de immár elvetélt kísérlet szakmailag téves, politikailag megengedhetetlen, és sérti a magyar nemzet érdekeit – nyilatkozta sajtószolgálatunknak Gyetvay György Gergely, a Magyarok Világszövetségének meghatalmazottja, Pónyai György fent idézett levelének címzettje.

MVSZ Sajtószolgálat

7599/120906

Szeptember 7-én ülésezett a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) rovásírás munkacsoportja. A munkacsoport a Magyarok VIII. Világkongresszusa után megtartott első ülésén megejtett szavazásával kérte Dr. Hosszú Gábor megbízásának haladéktalan visszavonását. Krauth Péter, az MSZT informatikai bizottságának elnöke elfogultan védte Dr. Hosszú Gábort, megpróbálva a határozathozatalt megakadályozni. Kísérlete azonban megtört a rovásírás szakmai szervezeteinek egységes akaratán. A Magyarok Szövetsége (MSZ) is teljes támogatásáról biztosította a visszahívást kezdeményező Magyarok Világszövetségét (MVSZ).

Gyetvay György Gergely történész, a Magyarok Világszövetségének meghatalmazottja, ismertette az Élő rovásírás kerekasztal egyhangú ajánlásait, amelyeket a Magyarok VIII. Világkongresszusának Záró-konferenciája határozatra emelt. Ezt követően kérte, hogy a Magyar Szabványügyi Testület vonja vissza az ISO-hoz N4007, N4144, N4145, N4183 szám alatt, a testület nevében Dr. Hosszú Gábor által beterjesztett javaslatokat, amelyekkel ő önkényesen fölülbírálta a Magyarok Világkongresszusa négy évvel korábbi állásfoglalását.

Dr. Hosszú Gábor, felrúgta a rovásírás-szakma által már 2008-ban kialakított konszenzust, és álságos eljárással megpróbálta egybemosni az ősi, élő székely-magyar rovásírást az ezer éve halott kazár írással. Eljárását Gyetvay György Gergely már korábban szakmailag tévesnek és politikailag megengedhetetlennek nevezte, amely sérti a magyar nemzet érdekeit, és ezért a Magyarok Világszövetsége nevében kérte Dr. Hosszú Gábor haladéktalan visszahívását.

A Magyarok Világszövetségének határozati javaslatait támogatta a Magyarok Szövetsége és egy kivétellel valamennyi jelenlevő szakmai szervezet. Az egyetlen kivétel a Dr. Hosszú Gábor elgondolásait évek óta menedzselő, Szegedi Csanád európai parlamenti képviselő látványos támogatását élvező Rovás Alapítvány.

A rovásírás munkacsoport ülésén részt vevő szakmai szervezetek láthatóan egyetértettek a Gyetvay György Gergely által írásban is benyújtott határozati javaslatokkal, ám Krauth Péter, az informatikai bizottság elnöke megpróbálta a határozathozatalt megakadályozni mondván, hogy nem bocsátja a javaslatokat szavazásra. (!?) Krauth Péter obstrukciója végül megtört a jelen levő hat szakmai szervezet egységes akaratán. Jellemző, hogy a személyét érintő, fegyelmi jellegű ügyben Dr. Hosszú Gábor – minden írott és íratlan szabályt felrúgva – nem tartózkodott, hanem önmagára szavazott. Ugyancsak marasztalta volna őt még egy, a rovásírással foglalkozó szakmai szervezetek számára teljesen ismeretlen személy, akit – mint az informatikai bizottság tagját – vélhetően Krauth Péter és Dr. Hosszú Gábor hívtak a testület ülésére.

 Dr. Hosszú Gábor, aki négy évig késleltette a székely-magyar rovásírás számítógépes szabványosítását, és megpróbálta egybemosni az ősi székely-magyar rovásírást a kazár írással. Visszahívását követelik.

Krauth Péter, az MSZT informatikai bizottságának elnöke, aki történtek után is ragaszkodna Dr. Hosszú Gáborhoz.

A testület több mint két órás ülésének végén megszólalt Tisza András, az első, teljesen rovásírásos újság, az Írástudó kiadó-szerkesztője, aki rendkívül kemény szavakkal bírálta dr. Hosszú Gábort és álságos eljárásának támogatóit. „Mára Hosszú Gábor teljesen hiteltelenné vált. Egy pillanatig sem szabad továbbá a székely-magyar rovásírás szabványosításának ügyét rábízni, mert nem lehet tudni, hogy melyik pillanatban mit „umbuldázik” bele a szabványtervezetbe” – nyilatkozta sajtószolgálatunknak a munkacsoport ülését követően Tisza András.

Sajtószolgálatunk megkereste Gyetvay György Gergelyt a Magyarok Világszövetségének meghatalmazottját is, aki a munkacsoport ülésén történteket kommentálva így összegzett: Meg vagyok döbbenve Krauth Péter, az informatikai bizottság elnökének ülésvezetésén. Véleményem szerint a Magyar Szabványügyi Testület egyetlen tisztségviselőjének sincs joga szembehelyezkedni, annak a kerekasztalnak az egyhangú szavazattal meghozott határozataival, amelyet a Magyar Szabványügyi Testület egyetértésével és támogatásával hívtak össze, és amelynek határozatait megerősítette a Magyarok VIII. Világkongresszusa.

ELVÁRJUK, hogy a Magyar Szabványügyi Testület vezetősége szerezzen érvényt az Élős rovásírás kerekasztal, a Magyarok VIII. Világkongresszusa, és az MSZT rovásírás munkacsoportja határozatainak – nyilatkozta sajtószolgálatunknak Szondi Miklós, a Természetesen Egyesület vezetője, több rovásírásos könyv szerzője, aki 2008 óta jelen volt a székely-magyar rovásírás számítógépes szabványosításának minden jelentős egyeztetésén, és az MSZT testületei elé benyújtott írásos előterjesztésében részletesen dokumentálta, hogy miként siklatta ki, és fékezte négy évig dr. Hosszú Gábor a 2008-ban kialakult és máig is bizonyítottan fennálló szakmai konszenzust.

MVSZ Sajtószolgálat

7600/120909

Ám hogy Magyarország Szent Koronájának magasztossága egyetemes, és idegeneket is megérint, jól példázza az Amerikában élő Dr. Balogh Sándor, nyugalmazott politológia-professzor írása, amelyet a világkongresszust követően tett közzé.

Magyarország páratlan Szent Koronája

Balogh Sándor írása

(…)

Nagy Károly megkoronázása

Van két érdekes festmény Európában, amelyek nem csak kiegészítik egymást, hanem történetük is igen érdekes. Bajorországi Lajost 1859-ben koronázták bajor királlyá. Ő megbízta Friedrich Kaulbach német festőt, hogy készítsen egy festményt Nagy Károly megkoronázásáról. Ezt a festményt a saját megkoronázását ábrázoló festménnyel szemben szándékozott elhelyezni. Nagy Károly volt a Szent Német-római Birodalom első császára, Európa atyja. A megbízás lényege az volt, hogy kidomborítsa Nagy Károly megkoronázásának jelentőségét és nagyszerűségét. A művésznek meg kellett találnia azt a koronát, amely alkalmas egy ilyen korszakos esemény bemutatására. Bár létezik egy X. századbeli korona, amely Nagy Károly koronája, avagy császári korona néven vált ismertté. Kaulbach mégsem ezt használta, hanem inkább Szent István Szent Koronáját választotta!

A kép ma is látható a bajor parlament alsóháza, a Landtag előcsarnokában (jobb oldalon)

Nagy Károly megkoronázása – a teljes festmény

Részlet a festményből, külön kiemelve a korona

Artúr király halálos ágya

Ugyancsak a XIX. század közepén egy angol festő, Edward Burne-Jones (1833-1898) mély kiábrándulást érzett a nemesi műveltség, a keresztény erkölcs és mindazon értékek hanyatlása miatt, amelyek a középkori Angliát jellemezték, amelyek helyébe megjelentek a modern izmusok. Hiányérzetét egy festménybe foglalta, amelynek témája Artúr király szellemének halála. Természetesen Artúr király egy kitalált személy, aki az angol lovagok és Camelot jóságát és nemességét jelképezi, abban a királyi udvarban, ahol az erény virágzott. A festmény Artúr király utolsó éjszakáját ábrázolja. Halálos ágyán a fejénél egy angyal ül, koronája pedig az ágy előtt, a földön van. De Artúr királynak nem volt valóságos koronája, amelyet meg lehetett volna festeni, ezért Burne-Jones ugyanúgy, mint Kaulbach, meg kellett találja a megfelelő koronát. Az olvasóra bízom annak eldöntését, hogy a véletlen műve volt-e, vagy valami más, hogy Burne-Jones ahelyett, hogy valamelyik brit birodalmi vagy más koronát használt volna, Artúr király mellé ugyanazt a koronát ábrázolta, amelyet Kaulbach Nagy Károly megkoronázásához. Igen, Szent István Szent Koronája hever Artúr király ágya előtt. Ekképp a Szent Korona és a két királyt ábrázoló kép a középkori európai keresztény civilizáció kezdetét és végét jelképezi.

„Artúr király végső elalvása” – Edward Burne-Jones (1833-1898) Pre-rafaelita festő alkotása

Artúr király halálos ágya előtt a Szent Korona – részlet Edward Burne-Jones festményéből

Érdemes megjegyezni, hogy mindkét festmény olyan részletesen mutatja be a Koronát, hogy lehetetlen nem felismerni. Burne-Jones még a csüngőket is odafesti, pedig ebben a korban nem valószínű, hogy fénykép állt volna rendelkezésére, a Szent Korona pedig lakat alatt volt elzárva. A korabeli magyar ábrázolások is mind egyszerűsített formában ábrázolják a Szent Koronát.

The Unique Holy Crown of Saint Stephen of Hungary

Article by Sandor Balogh

 (…)

The Coronation of Charlemagne

There are two interesting paintings in Europe that not only complement each other, but tell an. interesting story. Ludwig of Bavaria was crowned Bavarian king in 1859. He commissioned a German painter, Friedrich Kaulbach, to paint a picture of Charlemagne’s coronation. The painting would be placed across a painting of Ludwig’s coronation. Charlemagne was the First Holy Roman Emperor, and is considered the Father of Europe, Pater Europae. The task was to show the importance and magnificence of Charlemagne’s coronation, so the artist had to find a crown suitable for such a dignified event. There is a crown known as the Crown of Charlemagne or the Imperial Crown from the 10th Century. Yet Kaulbach did not use it. Instead, he had chosen the Holy Crown of Saint Stephen of Hungary!

The picture is still in the Hall of the Bavarian Landtag.

Detail of the painting. Inset shows the Crown in some detail.

Full view of Charlemagne’s Coronation.

The Death Bed of King Arthur

Also in the middle of the 19th Century an English painter, Edward Burne-Jones (1833–1898), was disappointed by the demise of the noble culture, Christian morality and values that characterized England of the middle ages, and the appearance of the various modern isms. He expressed his frustration by painting a picture, with the theme that the spirit of King Arthur is dead.. Of course, King Arthur is an invention that became the symbol of the good and noble in the English knights, and of Camelot, the Court where virtue flourished. So he painted the last night of the dying King Arthur in bed, an angel at his head, and his crown was on the floor, in front of the bed. But Arthur did not have a real crown that he could paint . Therefore Burne-Jones, just like Kaulbach, had to find a proper Crown. I let the reader to decide if it was coincidence, or something more, that Burne-Jones, instead of picking one of the British Imperial or other crowns, painted the same Crown for King Arthur that Kaulbach used for his Coronation of Charlemagne. Yes, it is the Holy Crown of Saint Stephen that lies in front of King Athrur’s bed. So, the Holy Crown and the image of the two kings symbolizes the beginning and the end of the medieval Christian civilization of Europe.

"The Last Sleep of Arthur" by the Pre-Raphaelite painter Edward Burne-Jones (1833–1898).

Section of "Arthur’s last sleep” with the Holy Crown.

It is interesting to note that the two paintings present the Holy Crown in detail, and the image on both painting is surprisingly accurate. It makes one think that in an age when photography did not exist yet, and the Crown was locked of under guard, both painters could paint such an accurate picture, when even in Hungarian literature one finds only simplified images of the Crown.

MVSZ Sajtószolgálat

7602/120914

 A Szent Korona Isten gondolata a magyar létről… A magyar küldetésről.”

Kocsis István

A Szent Korona megbecsültségével a magyar történelemben semmi sem vetekedhetett,

A Szent Korona tana megőrző erejévé vált a magyar alkotmánynak, a magyar államiságnak, meghatározójává a magyar közjogfejlődésnek, de jelentősége nem akkor volt a legnagyobb, amikor a magyar nemzet jólétben és biztonságban élt, hanem akkor, amikor nehéz helyzetekbe került. Történelme legnehezebb helyzetein a Szent Korona segítségével lett úrrá a magyar nemzet. Megteremtője volt a nemzeti egységnek a magyar történelem legnehezebb, legdrámaibb helyzeteiben. Felfoghatatlan ennek a jelentősége,a ma már szinte hihetetlen, hogy Valakinek köszönhetően a nemzeti egység mindig helyreállt,amikor a széthúzás végzetes lehetett volna.

A Szent Korona oldotta fel mind a katolikus-protestáns ellentétet, mind a politikai meggyőződésből, pártállásból fakadó ellentéteket. (…)

A Szent Korona tana nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar közjog a Habsburg-kor nehéz évtizedeiben: közvetlenül a török kiűzése után, I. Lipót korában, majd II. József korában, majd az 1849-et követő másfél évtizedben megtörhetetlennek, sebezhetetlennek, legyőzhetetlennek bizonyult. (…)

1918-ig elképzelhetetlen volt, hogy felelős magyar politikus szembeforduljon a Szentkorona-tannal, megtagadja.

Azzal, hogy (Károlyi Mihályék) megtagadták a Szentkorona-tant és az egész történelmi magyar közjogot, védekezésképtelenné tették az országot. A Szentkorona-tan megtagadásának volt a következménye, hogy 1918 után, a fegyverszüneti egyezmények megkötése után a magyarság képtelenné vált megakadályozni az ország nagy részének a megszállását. (…)

Az a nagy baj, hogy a mai kor embere s Szent Korona eszméjét – misztériumát és tanát – már nemigen képes felfogni. A Trianon előtti magyar állampolgár, mondhatni, az anyatejjel szívta magába. Beszélnie sem kellett róla,minden öntudatos magyar – és magyarországi nem magyar – számára olyan volt, mint a levegő. Bűvös védőburkolatnak tekintették, amelyből kitörni lehet, de nem érdemes.

Részlet Kocsis István - A Szent Korona védőboltozata című előadásából

Elhangzott a Magyarok VIII. Világkongresszusának Nyitó-konferenciáján

Budapest, 2012. augusztus 16., ELTE – Gólyavár

Még szeptemberben megjelenik a Magyarok VIII. Világkongresszusának nemzetstratégiai előadásait tartalmazó, közel ötszáz oldalas kötet, amelynek nyitó előadásából idéztük a fenti részletet. Ára várhatóan 3000 Ft lesz. A világkongresszus küldöttei 30%os kedvezménnyel vásárolhatják majd meg.

MVSZ Sajtószolgálat

7603/120915

A föld, a víz, az élelem ügyét tárgyalta a Magyarok VIII. Világkongresszusa keretében megtartott konferencia, melynek címe „Nem én kiáltok, a föld dübörög…”, elnöke pedig Prof. Dr. Tanka Endre volt. A konferencián a szakma jeles képviselői számos fontos ténymegállapítást és ajánlást fogalmaztak meg, és a világkongresszus Záró-konferenciája által megerősítettek felkérték a Magyarok Világszövetségét, hogy „a föld, a víz és az élelem nemzeti közügyében” vállaljon aktív szerepet, kezdeményezze a nemzeti összefogást.

A ”Nem én kiáltok, a föld dübörög…” konferencia elnöke, Prof. Dr. Tanka Endre az alábbi jelentést tárta a Magyarok VIII. Világkongresszusának Záró-konferenciája elé, amely azt elfogadta.

„A 21. század elején a magyarság fizikai és etnikai megmaradásának létfeltétele, hogy a földet és az édesvízkészletet a helyi közösségek birtokolják, ami megalapozza az ország élelmiszertermelő képességének és a lakosság megfelelő élelmezésének a fenntartását.  Ez csak akkor valósulhat meg, ha a Magyar Állam a saját államterületét alkotó földre szabad önrendelkezéssel élhet a földtulajdon és a földhasználat szabályozására, amit állampolgárai érdekében gyakorolhat.

A földnek és a természeti erőforrásoknak a magyarság számára történő megőrzését történelmi Alkotmányunk a Szentkorona értékrendje alapján biztosíthatja: minden jog forrása a Szentkorona, ami alapján a földre és a természeti erőforrásokra bárki mást csak birtokjog illethet meg. Uniós tagállamként viszont, Magyarország a történelmi Alkotmányát a földre nézve sem érvényesítheti, mert ezt a tagállami jog felett álló közösségi jog a hazánkkal kötött Csatlakozási Szerződéssel és a Római Szerződés 56. cikkével kizárta.

A föld magyarság részére megőrzésének reális intézményvédelmi esélye van a nélkül is, hogy hazánk kilépne az Európai Unióból. Ezt azonban, csak a földre, a vízre és az egyéb természeti erőforrásainkra kiterjedő nemzetstratégia közérdekű kimunkálása alapozhatja meg. Ezt a polgári kormány mind a mai napig nem végezte el. A 2010 nyarán meghirdetett földprogramja ugyan ígéri a nagybirtokrendszer lebontását, a kis- és középüzemek birtokszerkezeti súlyának növelését, a vidék felemelését, a helyi gazdatársadalom és a családi gazdák támogatását, viszont a megvalósuló intézmények és jogszabályok ezt az ideológiát merőben tagadják. A magyar társadalom létérdekű követelése, hogy a kormány teljesítse a fenti földprogramjának végrehajtását.”

A konferencia az alábbi ténymegállapításokat és ajánlásokat fogalmazta meg:

Rácz Sándor, az MVSZ tiszteletbeli elnöke, a Magyar Földvédő Mozgalom elnöke, gazdálkodó, aki A magyar föld védelmében címmel tartott előadást:

Ma a legnagyobb veszélyben van a magyar termőföld, amelynek sorsát a pártokra, a politikusokra bízni nem szabad.

A földet művelők legyenek a meghatározók a földbirtok-ügyekben, a parlament pedig adja meg mindehhez a törvénykezési keretet.

Prof. Dr. Tanka Endre, az MTA doktora, tantárgyfelelős ny. egyetemi tanár, KRE ÁJK, aki A magyar föld megtartásának intézményvédelmi esélye a XXI. század második évtizedében címmel tartott előadást:

A nemzeti földvédelemnek még van egy utolsó esélye, de ehhez intézményvédelmi intézkedésekre van sürgősen szükség. Mindennek a nemzetstratégia részévé kell válni, amelyhez feltétlenül figyelembe kell venni a földtulajdon, használat, védelem és az igazgatás (üzemszabályozás) kérdését.

Ki kell kényszeríteni a kormánytól, a döntéshozóktól a nemzetstratégia végrehajtását.

Prof. Dr. Ángyán József, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, aki A vidékfejlesztés föld- és birtokpolitikai összefüggései címmel tartott előadást:

Eldöntendő és szükséges megélni, hogy 2010-től a múlt utolsó kormánya működik-e, vagy a jövőt megalapozó első kormány a mai.

A vidékstratégia tartalmazza a jó elveket és szándékokat, de a mai gyakorlat nem követi ezt, és mindennek a hitelessége kerül veszélybe.

Milyen mezőgazdaság és vidék legyen?

A válasz: újra kell alakítani a város-vidék kapcsolatát; minőségi mezőgazdaság és élelmiszertermelés szükséges; cél a többfunkciós mezőgazdaság; a föld- és birtokpolitikában meg kell szüntetni a tőkebefektető társaságok uralmát és a családi és a szövetkező gazdaságokat kell előtérbe helyezni.

Prof. Dr. Nagy Bálint, ny. egyetemi tanár, aki Helyzetjelentés a nemzeti vidékstratégia végrehajtásáról címmel tartott előadást:

A mai hazai agrárgazdaságban van egy nagy félrevezetés és becsapás, hiszen pl. azt mondja ki, hogy a kis- és közepes családi gazdaságok nem versenyképesek. Ezért el kell érnünk ezen a téren is a forradalmi jellegű átrendeződést, amelynek során bizonyítást nyerhet, hogy ennek pont az ellenkezője az igaz.

Most még a tudomány is főleg a globális tőke érdekeit szolgálja. Ezért a magyar mezőgazdaságot is fel kell szabadítani az ilyen befolyás alól, hiszen új igények és szükségek kerülnek majd előtérbe (pl. élelmiszer- és vízhiány, a vidék forradalma, vagy esetleg a háborúk utáni válsághelyzetek, stb.)

Szeremley Béla, a Hangya elnöke, aki   A HANGYA és a szövetkezés intézménye a nemzeti együttműködés rendszerében címmel tartott előadást:

A közösséget segítő és a szövetkezést előmozdító kormányprogram és támogatás jelenleg nincs, ezért el kell érnünk mindezek minél hamarabbi megvalósítását.

Dr. Font Erzsébet, regionális tervező, aki A tanyák múltja és jövője címmel tartott előadást:

A 2000-es tanyafelmérés adatai szerint a statisztikailag nyilvántartott, mintegy 75.000 tanya helyett csak 54.000-et találtak, amelynek 25%-ában igen öreg és beteg emberek laktak, a másik 25 %-ban az ún. visszatelepülők, akik nem értenek a földhöz (nem volt kitől tanulniuk).

A tanyák 10-20 %-ában nincs áram, ezért nem lehet vizet sem nyerni, ezért nincsenek meg a gazdálkodás alapjai, és súlyos hiányosságok vannak a közbiztonságban, miközben igen nagy mértékű a tanyák külföldiek általi felvásárlása.

Egyetlen igazi jól működő tanyarendszer a Kemény Bertalan-féle tanyagondnoki szolgálat.

Dr. Roszik Péter, a Biokontroll ügyvezető igazgatója, a Győr-Moson-Sopron megyei Agrárkamara elnöke, aki A zsebszerződések és felszámolásuk lehetőségei címmel tartott előadást:

A Győr-Moson-Sopron Megyei Agrár Kamara felmérése szerint 18 féle zsebszerződés-típus van, amelynek hatására csak az osztrák gazdaszervezeti adatok szerint 600-700 e. ha földterület került szomszédaink tulajdonába.

Mindennek ellenére megállapítható, hogy még nem veszett el, csak komoly kormány- és hatósági akaratra lenne szükség az ügyek rendbetételére. Ezek között pl. a földbíróságok felállítása; a visszaszerzett földre elővásárlási jog megadása az elősegítő gazdának; a NAV végezzen vagyonvizsgálatokat a neppereknél; legyen hatósági árképzés a földre, legyen felmondható a haszonélvezeti jog; új nyilvántartás és nyomtatvány-alkalmazás jöjjön létre, stb.

Dr. Dávid Tamás, a Nemzetközi CoD Rák – Információs és Prevenciós Központ KHA főigazgatója, aki A Codex Alimentarius intézményi szerepe és az élelmezésbiztonsági rendszer egészségügyi kockázatai címmel tartott előadást:

A Codex Alimentarius, a Nemzetközi táplálkozási előírások, helytelen és félrevezető vitamin és ásványi anyag szükségleti adatokat tartalmaz, és így nem szolgálja megfelelően az egészség megőrzését.

Be kell tartanunk a Természet törvényeit, éljünk harmóniában a természettel, hiszen az így megvalósuló egészséges táplálkozás egyenlő a megelőzéssel és a gyógyulással.

Varga Géza országgyűlési képviselő, a Parlament Mezőgazdasági Bizottságának tagja, a Közös Agrárpolitika Albizottság elnöke, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés társelnöke, aki Földpolitika és az Élelmiszer Önrendelkezés címmel tartott előadást:

A földbirtok-politika és az élelmiszer önrendelkezés fontos része kell, hogy legyen a nemzetstratégiának.

Az élelmiszer önrendelkezéshez a termelés szabályozását ki kell venni a WTO hatásköréből és nemzeti hatáskörbe kell visszahelyezni.

Dr. Darvas Béla, c. egyetemi tanár, a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság elnöke, aki Vetőmagháború küszöbén áll a világ? – Gondolatok a növényvédelmi célú géntechnológiáról címmel tartott előadást:

Minden géntechnológiai eseményt (fajtát) önállóan és egyedenként kell értékelni, és róla dönteni. A GM-fajták szabadalommal védettek, így ezekről csak a tulajdonos globális cégek dönthetnek, ill. rendelkezhetnek (pl. a termésből nem származhat a gazdának továbbszaporításra alkalmas vetőmag, azt minden évben újra meg kell venni.)

Fáy Árpád közgazdász, aki A föld közösségi jog szerinti tőke minőségének a tarthatatlansága címmel tartott előadást:

A föld tőkejellegének tarthatatlanságát bizonyítják pl. a föld termelési tényező jellege, a közösségi tulajdonhoz való tartozottsága, stb.

Dr. Molnár Géza Tisza – kutató, aki Vizeinkről szólván címmel tartott előadást:

Ki kell mondanunk, hogy a környezetben nincs káros vízkészlet, ezért szét kell rombolnunk olyan maradi nézeteket, amelyek nem akarják elismerni az emberi rossz beavatkozás súlyos következményeit, pl. a belvíz- és aszálykárokat, az országunkból eltűnő édesvíz-készleteket; a termőföld folyamatos minőségi romlását és főleg a környezet víztartó-képességének tönkretételét (eltűntek a természetes vízcsapdák, a puha- és keményfa ligetek, stb.)

A 2010-es nagy belvíz és árvíz levezetése (nem a víz visszatartása) okozta a 2011 és 2012-es hatalmas aszályt.

Dr. Dömsödi János egyetemi docens, aki Társadalom – informatikai kataszter. Aranykoronától az aranykoronáig címmel tartott előadást:

Nagyon hiányos és rosszul vezetett a földbirtok-nyilvántartás és a földminősítés rendszere, így ezen a téren az EU-országok között az utolsók vagyunk.

Dr. Márai Géza c. egyetemi docens, aki  Környezet – tájgazdálkodás – egészség címmel tartott előadást:

Az egészséges táplálkozás és az élelmiszer-prevenció megvalósításához feltétlenül ismernünk kellene a táplálékaink tényleges értékeit, hiszen a káros környezeti hatások és az iparszerű mezőgazdaság következtében az elsavanyosodott területeken erősen lecsökkentek az ásványi anyag- és vitamintartalmak.

A föld, a víz, az élelem kérdését tárgyaló konferencia az alábbi határozati javaslatot terjesztette a Magyarok VIII. Világkongresszusának Záró-konferenciája elé, amely azt meg is szavazta:

A Magyarok VIII. Világkongresszusa a Nem én kiáltok, a föld dübörög…. című földkonferencia javaslata alapján kéri, hogy a Magyarok Világszövetsége a föld, a víz és az élelmezés nemzeti közügyében megfelelő érdekérvényesítő tevékenységet vállaljon fel a konferencián megfogalmazott és jó megoldásokat kínáló javaslatok megvalósítására.

A Magyarok VIII. Világkongresszusa felkéri a Magyarok Világszövetségét, hogy kezdeményezzen nemzeti összefogást – európai közjogi és nemzetközi jogi szakvélemény alapján – a Magyar Köztársaság és az EU által kötött Csatlakozási Szerződés földre vonatkozó rendelkezéseinek a felülvizsgálatára, ennek alapján az államterületünket alkotó föld tőke-minősítésének hatályon kívül helyezésére.

MVSZ Sajtószolgálat

7604/120917

A Magyarok VIII. Világkongresszusának Nyitó-konferenciája alkalmával, amelynek Böjte Csaba is előadója volt, negyedmillió forintos adomány átadására került sor.

A ma már Erdély-szerte zajló és világszerte ismertté vált, árvákat, elhagyott gyerekeket felkaroló, gyermekmentő tevékenységét Déván kezdő, csíki származású ferences szerzetes a magyar nemzet egyik szimbolikus alakjává vált. Pártfogoltjai számára a világ sok országában sokan készek adakozni. A Böjte Csaba árvái számára adományokat gyűjtők közé tartozik Böröcz József, a Magyarok Világszövetsége Svájci Országos Tanácsának tiszteletbeli elnöke is, aki a Zürichben élő Kondorosi Péter adományát juttatta el Budapestre, ahol azt Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke nyújtotta át Böjte Csabának.

Az eset jelentősége nem annak összegszerűségében áll, hanem nyomatékos jelzés voltában: miközben a magyar államnak egy fillérje sincs az egyetemes magyar népet 1929 óta megtestesítő Magyarok Világkongresszusára, és miközben a kormány némely tagja elképesztően gáncsolja annak állandóan működő ügyvivő testületét, a Magyarok Világszövetségét, a Magyarok Világkongresszusának van ereje támogatás nélkül is megszervezni önmagát, és futja erejéből nemes magyar ügyek pénzbeli támogatására is.

A Magyarok VIII. Világkongresszusa augusztus 15-20. között ülésezett Budapesten, és elfogadta a magyar nemzet új meghatározását, és megnevezte a magyarság legfontosabb nemzetstratégiai feladatát.

MVSZ Sajtószolgálat

7605/120924