Sajtótájékoztatón ismertette a Magyarok IX. Világkongresszusának Szervező Bizottsága a közelgő eseménysorozatot. Tíz szakmai konferencián százötven előadás hangzik majd el augusztus 15-20. között. A fokozódó érdeklődést jól jelzi, hogy ismeretlen tettesek meghekkelték az MVSZ elnökének beharangozóját, amely átírt tartalommal, helyesírási hibáktól hemzsegően, helyenként értelmetlen mondatokkal érkezett meg számos levelesládába, látszólag az MVSZ Sajtószolgálat által küldve, ám egy nappal a közlemény kiadása után...
Register to read more...
Augusztus 15-én kezdődik a Magyarok IX. Világkongresszusa. A Világkongresszus honlapján már jelentkezhetnek az érdeklődők. Tekintettel arra, hogy a küldötteken kívül, az érdeklődő hallgatóság részére viszonylag kevés helyet tudnak biztosítani, arra kérik az érdeklődőket a szervezők, hogy haladéktalanul regisztráljanak a honlap on-line regisztrációján hallgató-státusban. A regisztráláskor meg kell adni, hogy melyik konferenciákon kívánnak részt venni. Döntésük meghozatalához olvassák el az alább elérhető beharangozókat.
Register to read more...
Magyarok IX. Világkongresszusa
2016. augusztus 15-20. – Ópusztaszer – Székesfehérvár – Budapest – Pásztó
„Radványi Jenő” borászati konferencia
Beharangozó
Kézművesség és természetesség a borászatban
A magyar bor, mint tudjuk, valaha világhírű volt, de az utóbbi közel másfél évszázadban sorra érkeztek a csapások, előbb a filoxéra, majd Trianon, végül a kommunista tervgazdaság. A rendszerváltás magával hozta az újrakezdés és a világhír visszanyerésének lehetőségét.
1989 után két nagy folyamat indult be a magyar borászat keretében. Mindkettő ugyanarra vezethető vissza, a mennyiségi szemlélet visszaszorulására és a minőségi megközelítés térnyerésére. Egyik oldalról megjelentek a kis- és középbirtokok igényes, igen gyorsan csúcsminőséget elérő nemes nedűi, másik oldalról viszont drasztikusan csökkent a hektárszám, sok ember elvesztette az értelmes, önálló, értékteremtő munka lehetőségét az egyszerűbb magyar borok iránti kereslet csökkenésével. Ez szorosan összefügg az idegen országokból érkező, nem ritkán szubvencionált tömegborok áradatával, melyekkel a magyar szőlőtermelők nehezen tudják felvenni a versenyt.
A minőségi szegmensben adalékanyagokat tartalmazó ún. dizájnborok és természetes borok egyaránt szép számmal megtalálhatóak. Az utóbbiak jellemzően kézműves pincészetek termékei. A bor esetében, ellentétben a sörrel, amikor jellemzően inkább a „kisüzemi” meghatározás a pontos, a kézművességnek tényleges értelme van.
A kézművesség általános jelleggel felértékelődött az utóbbi évtizedben, mintegy ellenhatásaként a nagyipari bóvlik dömpingjének. Persze, ha valami divatossá válik, akkor arra a divathullámra sokan igyekeznek felkapaszkodni, így a kézművesség kifejezéssel is visszaélnek egyesek. De Kaló Imre, Karner Gábor, Losonci Bálint, Alkonyi László, Demeter Endre, Maurer Oszkár, hogy csak néhány nagy nevet említsek, valóban kézműves borokat készít, míg más esetekben a kézművesség kimerül abban, hogy kézzel szüretelnek és nem kombájnnal.
Konferenciánk a valódi kézművességgel kíván foglalkozni, a természetes, lehetőség szerint nemcsak adalék-, de vegyszermentes borok világával. Előadóinkat a kézműves borászkodás legnevesebb képviselői közül verbuváljuk. Érdekességként sor kerül egy olyan előadásra is, mely a „kézműves” sörök utóbbi évekbeni „forradalmát” veti össze a magyar borászat negyed évszázaddal ezelőtti reneszánszával.
dr. Borbély Zsolt Attila
a konferencia elnöke
MVSZ Sajtószolgálat
8931/160706
Magyarok IX. Világkongresszusa
2016. augusztus 15-20. – Ópusztaszer – Székesfehérvár – Budapest – Pásztó
1956: Szabadság, tisztesség, méltóság – a 60. évfordulónak szentelt konferencia
Beharangozó
Az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulóján, a Magyarok IX. Világkongresszusába ágyazva megtartandó '56-os konferencia rendkívüli lehetőséget nyújt 1956 emlékének méltó ápolására, valamint örökségének a magyar és az egyetemes emberi jövő szolgálatába való állítására.
Hatvan évvel a történtek után, amikor egyre kevesebben, de még élnek a lázas napok alakítói közül jónéhányan, eljött az idő ahhoz, hogy a magyar nép e világtörténelmi jelentőségű harcát méltó helyén kezeljük. Hannah Arendt, Amerikába szakadt, német zsidó származású filozófus fogalmazta meg legfrappánsabban, hogy a magyar forradalom messze túlnőtt a francia forradalmon, mert soha sem süllyedt le a „sansculotte”-ok követeléseinek szintjére, hanem mindvégig eszmék világában maradt. A magunk részéről ezt az igazságot azzal tudjuk a világ népei számára a legérthetőbben megfogalmazni, ha egymás mellé állítjuk a francia és a magyar forradalom három-három szóba foglalt lényegét:
Van a magyar forradalom jelentőségét még ennél a párhuzamnál is egyértelműbben felmutató érvelés is, az, amelyet az 50. évfordulón a forradalom és szabadságharc egyik szereplője, Dr. Hegedűs Loránt püspök fejtett ki, és amely szerint 1956 nem csupán a magyar nép életének volt kiemelkedő eseménye, nem csupán mérföldkő volt az emberiség XX. századi történetében, hanem 1956 valóságos üdvtörténeti jelentőségű esemény volt, hisz nem csupán a tízparancsolatnak felelt meg mindenben, hanem Jézus urunk Hegyi beszédében foglalt valamennyi erkölcsi parancsolatnak is.
Hatvan év múltán eljött az idő, hogy a fenti két gondolatot minden magyar ember megismerje, felvállalja és vallja. Csakis ekkor maradhat hű 1956 hőseihez.
De segítenünk kell 1956 igazi értékeinek megismerését annak a páratlanságában is nagyszerű eseménynek a közhírré tételével, hogy Párizsban, a Champs-Élysées végén, a Diadalívnél, amelyet a világháború francia hőseinek emlékére emeltek, és amelynél egyetlen más nép fiainak nem rendeznek tiszteletadó emlékünnepséget, a francia Diadalívnél – egyetlen kivételként – minden év október 23-án az 1956-os Magyar Szabadságharcosok emlékére gyújtanak lángot és koszorúznak, francia katonai tiszteletadással. Ezt megelőzően pedig a Champs-Élysées-n és a Diadalív körüli nyolc sávon leáll a forgalom, mert lyukas zászlaikkal felvonulnak az 1956-os Magyar Forradalomra és Szabadságharcra emlékező tiszteletadó ünneplők. A hatvanadik évforduló és ez a konferencia azt is el kell érje, hogy nemzetünk minden tagja tudjon hőseink e nagyszerű elismeréséről.
Ahhoz, hogy az utókorban megfelelő lenyomat képződjön a magyar nemzet üdvtörténeti jelentőségű forradalmáról és szabadságharcáról, meg kell azt jeleníteni Budapest közterein is. Ezért a 60. évfordulón, a Magyarok IX. Világkongresszusába ágyazott 1956-os konferencia el kívánja érni, hogy:
Íme, mindezt el szeretnénk érni az 1956: Szabadság, tisztesség, méltóság – a 60. évfordulónakszentelt konferenciával.
Budapest-Párizs, 2016. június 16.
Sujánszky Jenő Hadady László
1956-os szabadságharcos, előadó,
az ’56-os Magyar Forradalom és Szabadságharc a konferencia titkára
Francia-Magyar Emlékbizottsága elnöke,
a konferencia elnöke
MVSZ Sajtószolgálat
8920/160628
Magyarok IX. Világkongresszusa
2016. augusztus 15-20. – Ópusztaszer – Székesfehérvár – Budapest – Pásztó
Sémiták, árják és turániak – őstörténeti konferencia
Beharangozó
Az európaiak számára évezredek óta ez a három népcsoport (emberi alfaj) jelenti a múltat, a jelent és a jövőt. Vannak más, igen jelentős etnikai csoportok is, ezek az emberfajták azonban csak közvetve befolyásolták földrészünk történelmét. A korábban használt rasszok kifejezést manapság már csak az állatvilágra vonatkozóan szabad használni.
A szemiták két meghatározó népessége a héber (zsidó) és az arab. Még a névnevük is összefügg (arab-habiru-héber). A szemiták történelmi szerepe, befolyása és hatása óriási arányú volt és maradt.
Az indoeurópai népek (akiknek az árja neve a sumérből ered!) négyezer éve a legjelentősebb történelemformáló szerepet játszottak és játszanak, hiszen ide tartoznak az antik világ nyelveit beszélők, az újlatinok, a germánok, a szlávok az irániak. Sőt, az utóbbi másfél évszázadban ide kényszerítik a szkíta népeket is. Noha, alaptalanul.
Éppen ez teszi szükségessé és indokolttá, hogy visszaállítsuk a turáni népek elnevezést, mint önálló kategóriát, ahová nemcsak (a régebben használt) ural-altaji népek sorolandók, hanem a hiteles nyelvemlékek nélküli, ismeretlen nyelvű keleti lovas népek hatalmas tömbjei is (szkíták, hunok, avarok, kazárok), valamint a ragozó (agglutináló), ámde rejtélyes eredetű sumér nyelvet beszélő, nem szemita karakterű „ősnép”, továbbá a türkök, a bolgárok és a magyarok.
Bakay Kornél,
a konferencia társelnöke
MVSZ Sajtószolgálat
8911/160616
Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!
„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)
A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)
A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.
A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.
Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is. Hírlevelünkről való leiratkozáshoz, küldjön üres levelet a sajtoszolgalat@mvsz.hu címre, amelynek tárgy-rovatában mindössze ennyit közöl: Leiratkozás.
Magyarok IX. Világkongresszusa
2016. augusztus 15-20. – Ópusztaszer – Székesfehérvár – Budapest – Pásztó
A Fény üzenete – kulturális konferencia
Beharangozó
A magyarság és az emberiség legalapvetőbb feltétele tisztánlátásunk megteremtése. A szellemi rabszolgatartás észrevétlenül ránk kényszerített eszköze a tudományosan megalapozott materializmus, a fogyasztói társadalom világképe és értékrendszere. Amíg a materializmus egyoldalúságától nem tisztítjuk meg magunkat, addig a malmára hajtjuk a vizet. A materializmust hatalmas szellemi fegyver támogatja: a fizika tudománya.
Ahhoz, hogy meghaladjuk a materializmust, olyan tudományra van szükség, amely legalább olyan megalapozott, mint a fizika, és ugyanakkor magában foglalja az élet és az értelem tudományát.
Életünk felemeléséhez szükségünk van egy olyan egzakt biológia és pszichológia megteremtésére és közérthető megvilágítására, amely a magyarság tudatát alkalmassá teszi a hatékony szellemi önvédelemre, lelki-szellemi épségünk, egészségünk visszaszerzésére.
Lelki-szellemi egészségünk alapfeltétele az az egészséges világkép, amely lényegében teljes képet alkot a Világegyetemről. Ez az egészséges világkép azon az átfogó tudományon alapszik, amely egyetlen egységes egész részeiként ragadja meg a Világegyetem három alapelvét, a fizikai, biológiai és pszichológiai alapelvet, azt a három kozmikus alapelvet, amely testi, lelki és szellemi egészségünket biztosítani képes.
E három kozmikus alapelv egyetlen egységes egészet alkot: a Világegyetemet, s így kibontakoznak előttünk az ősi magyar világkép jelképei, az Egyháromság, a kettős kereszt, a Szent Korona eszme és ezek eredendő szellemi ereje, mégpedig tudományosan, közérthetően, a józan észnek megfelelően megvilágítva. Megvilágítja, hogy mind a kozmikus életelv, mind a kozmikus tudatelv felemelő, kozmikus, kimeríthetetlen, örök erők, és arra születtünk, hogy ezeket a felemelő lelki-szellemi erőket teljes mértékben mozgósítva váltsuk valóra.
Tanácskozásunk a magyarság összetartó, felemelő erőit megvilágító előadásokkal járul hozzá ennek az egészséges, felemelő világképnek az alapján a magyarság és az emberiség felemelő pályára állításához.
Előadások:
Bárdi László - téma: a kínai nép összetartozása egyike a legerősebbeknek, ahogy világszerte a kínai kolóniák is mutatják. A kínaiak összetartásában a közös kultúra játssza a döntő szerepet. Mi lehet a magyarság számára tanulság?
Benda József - A népességfogyás megállításának lehetőségei, a magyar önazonosság és életakarat megerősítésének legfontosabb lehetőségei
Cey-Bert Róbert Gyula - A hun-magyar ősvallás hármas lelki értékmeghatározója
Dibáczi Enikő – A magyar ősvallás szerepéről a magyarság összetartozásában
Grandpierre Atilla – Az egészséges világkép és az ősi magyar világkép kapcsolata
Juhász Zoltán - A magyar népzene ősmúltja, rokonai, és a benne megőrződött értékek
Molnár Zsolt - A magyar nyelvben rejlő ősi lelkiség, szellemiség, értékrend megismerése
Váralljai Csocsán Jenő - Klebelsberg Kunó munkásságának a mai magyarság
helyzetére vonatkozó tanulságai
Dr. Grandpierre Atilla
csillagász, zenész, író,
a konferencia elnöke
MVSZ Sajtószolgálat
8909/160613
Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!
„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)
A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)
A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.
A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.
Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is. Hírlevelünkről való leiratkozáshoz, küldjön üres levelet a sajtoszolgalat@mvsz.hu címre, amelynek tárgy-rovatában mindössze ennyit közöl: Leiratkozás.
Magyarok IX. Világkongresszusa
2016. augusztus 15-20. – Ópusztaszer – Székesfehérvár – Budapest – Pásztó
„Hamvaidnak elhozása végett…” – Petőfi-konferencia
Beharangozó
Ne tőlünk féljetek!...
Igaz, hogy sokan vagyunk, Szibériától Európáig, talán minden kontinensre fújt belőlünk néhányat a szél. És várjuk a befogadást, a hazatérést. 167 éve szakították el apáinkat, szabadságharcos honvédekként, tisztekként szülőföldjüktől. Hadifogság, megaláztatás és gyötrelem volt osztályrészük, de haláluk órájáig élt szívükben a remény, hogy egyszer csak eljön a szabadulás órája. Üzentek is haza, de nem érkezett válasz. Nem jött amnesztia és sokasodtak az idegen hangzású nevekkel rótt sírkeresztek.
Így lettünk mi, a honvédek szibériai gyermekeinek utódai, most már több tízezerre sokasodva: oroszok, tatárok, kirgizek, burjátok, mongolok
a papírjaink szerint – szívünkben máig magyarok.
Tudjuk, hogy vészjóslóan fogytok ott a Kárpát-medencében, azt is, hogy megcsonkították országunkat és csak kevesen vannak,
akik ebbe nem nyugodtak bele.
Halljuk – mert most már eljutnak hozzánk is a hírek –, hogy Petőfi számára készítitek a hazatérés útját. A legnagyobb szellem Ő, kit hordozott e föld, megérdemli, hogy elsőként térjen haza. „Lángoszlopnak rendelve”, hogy újra vezesse népét gyarmati sorsból a szabadság felé.
Azt is tudjuk, hogy még sokan félnek Tőle. Az árulók és megalkuvók nem tudnak a szemébe nézni. Az igazak még kevesen vannak, és a nép, aki szívében hordozta, nem készült fel a befogadására. Szégyelli talán, hogy elhitte a segesvári mesét és nem hitt a hírhozóknak, szemtanúknak, miszerint nem halt meg azon a végzetes júliusi napon?
Hiába üzent – verseivel is –, mint „magyar igéknek örök hirdetője”!
Magyar testvéreink, ne féljetek Tőle! Elhozza Nektek a szabadulást, csak higgyetek Benne!
Szeretnénk jönni mi is! Tőlünk se féljetek!
Fuksz Sándor,
a konferencia társelnöke
Üdvözlet az Olvasónak !
Petőfi-konferencia? A mai fogalmaink szerint ez azt jelenti, hogy a 19. század végére kijegecesített Petőfi-képet emlegetik, tárgyalják, megemlékezéseket tartanak, verselnek: lényegében utánozva egymást, ismételve önmagukat. Ahol pedig ennél többet szeretnének, ott beleütköznek az iskola, a MTA és a média által a közvéleményben kialakított, előítéletes ellenkezésbe és érdektelenségbe. Mi azonban ezt nem hagyjuk annyiban.
Van előttünk egy tanulságos példa. Ez a finnugor nyelvrokonság elmélete, amit nyelvrokonságként is túlhangsúlyoznak, de ami ráadásul tudománytalan és etikátlan csúsztatásokkal a magyarság hamis származás-elméletét sulykolja és elzárja a nemzet elől a saját őstörténetének a teljesebb megismerését. Ez az elmélet szakmailag minden tekintetben megbukott. A szakma – jobb helyeken, külföldön – korrigálta már az immár tarthatatlan finnugor elmélet hamisításait, nálunk azonban mégis tovább tanítja az iskola, képviseli a MTA, sugározza a média és – mintha mi sem történt volna – világra szóló finnugor-kongresszusokat rendeznek hazánkban. No comment!
Ha Petőfi kerül szóba, akkor a szakma hivatalosai azt mondják, hogy nincs új információ, ami módosítaná a hagyományos Petőfi-képet és nincsenek nyitott kérdések sem, amelyekkel foglalkozni kellene. Ahogy említettük, amivel ők foglalkoznak, az a hagyományos Petőfi-kép igazolása újra és újra, minden olyan kérdés kizárásával, ami ezt a képet lényegileg módosíthatná vagy akár csak árnyaltabbá tehetné. A másfél évszázados társadalmi igényét a népünknek arra, hogy a Petőfi kapcsán fölmerülő kérdéseket tisztázzák, egyszerűen semmibe veszik, a fölvetését rosszallják, s nem zavarja őket, hogy mindez a tudományos munka erkölcsi alapjait rendíti meg és a kutatás szabadságát korlátozza.
Magatartásuk azért is álságos, mert amikor a hagyományos Petőfi-képet megrajzolták, akkor annak nem adhattak –a mai értelemben – tudományos alapokat, azt egyébként is politikai, ideológiai döntés hozta létre és tartja életben mindmáig. A Petőfi-kutatás válságához éppen az vezetett, hogy azokat a kutatókat és munkákat, melyek módosíthattak volna, módosíthatnának, a hagyományos képen, eleve tudománytalannak, eretneknek bélyegezték, bélyegzik, és megvonták, megvonják, tőlük a szakmai, erkölcsi, anyagi támogatást.
Ez történik, amikor valamely alapvető tézisükkel szemben kételyek merülnek fel és ezért nem juthatnak támogatáshoz vagy valamiféle elismeréshez azok, akik a máig nyitott kérdéseket – Petőfi Sándor származását, születéshelyét vagy <horribile dictu> szibériai utóéletét, a legnagyobb magyar költő újratemetésének módját, a nemzeti végtisztességadás lehetőségeit – kutatják. Következésképpen az utóbbiak sem felelhetnek soha hatékonyan arra a széleskörű társadalmi igényre, mely első sorban éppen a nyitott kérdéseket szeretné kibeszélni és kimerítően tárgyalni.
Napjainkban – ismereteink szerint – egyedül a Magyarok Világszövetségének Petőfi Bizottsága teremt, több, mint fél évtizede, az összejövetelein, rendezvényein és konferenciáin olyan fórumokat, melyeken a nyitott kérdések rendszeresen napirendre kerülhetnek. Azok az elkötelezett Petőf-rajongók, de a komoly kutatók is, akiknek szívügyük a Petőfi-kérdés, itt kísérhetnék figyelemmel az előadásokat, fölvetéseket, hozzászólásokat, vitákat akkor, ha a sajtó nem hallgatná el a nyilvánosság elől, hogy egyáltalán léteznek ilyen fórumok. Mi azonban, ennek ellenére, a magunk szerény eszközeivel, mindent megteszünk azért, hogy a konferenciánk anyagait hozzáférhetővé tegyük az
érdeklődők számára és a nyitott problémák megoldása terén egykor mégis előre léphessünk, egész nemzetünkkel együtt.
Kiss Endre József,
a konferencia társelnöke
MVSZ Sajtószolgálat
8906/160612
Az MVSZ erkölcsi alapja
A magyar kérdés rendezése
nem tűr halasztást
| Adakozók: | 590 | Fő |
| Országok: | 17 | |
| Települések: | 191 | |
| Alakítók: | 72 | Fő |
| Összesen: (2012.04.26) | 8669908 | Ft |
