Zárónyilatkozat

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

8000 éves székely folytonosság?

 

Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó Zárónyilatkozata

 Vértón, Nemzeti Emlékhelyünkön, a Magyar Életfánál

 Jézus Urunk születésének 2010., 

szuverén nemzeti és állami egységünk első sikeres visszaállítása (1848. március 15.) 162., 
a XX. századi magyarellenes nemzetgyilkossági kísérletek (Trianon, 1920; Párizs, 1947) 90., illetve 63., 
a szovjet hódoltság megszűnése 20. évének Újkenyér havában, Nagyboldogasszonynak, a Magyarok Nagyasszonyának ünnepe napján 
a nemzeti egység visszaállításának eszméjétől vezéreltetve

a Megjelentek

méltatták azt az egyedülálló történelmi teljesítményt, amelyet elődeink s Szent Korona eszmerendszerének és történelmi alkotmányának a megalkotásával nyújtottak, példát mutatva a világnak a véges ember útkeresésében jelentkező társadalmi, nemzeti és állami problémáknak a szentség jegyében történő feloldására;

egyetértettek abban, hogy a XX. században titkos érdekszövetségekben előkészített és példátlan emberírtással, természetpusztítással levezényelt világháborúkban a lét szentségét sárba taposó pénz-világhatalom tudatos törekvése volt a Szent Korona nemzetei és országa ellen végrehajtott, az 1920. június 4-i Trianoni és az 1947. február 10-i Párizsi Békékben szentesített kétszeres nemzetgyilkossági kísérlet, mely végül a szovjet szuronyok árnyékában a haszonleső és szolgalelkű belső ember- és nemzetáruló erők manipulációjának köszönhetően nemzeti tudatunk teljes megsemmisítése felé haladt, amely egyben ellentmond az emberiség létcéljának;

elismeréssel szólak arról a gigászi küzdelmről, amelyet a fenti körülmények között, azok ellenében a lét és a szentség összetartozásának felmutatására, nemzeti érték- és egységtudatunk újult erővel való kibontakoztatására szövetkezett hétköznapi emberek és történelmi személyiségek, szervezetek, intézmények és mozgalmak különösen az utóbbi két évtizedben folytattak:
ezek között kiemelték a Magyarok Világszövetségének történelmi érdemét „A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRÓL SZÓLÓ NÉPSZAVAZÁS” megszervezésével 
és a SZÉKELY NÉP NAPJAINKBAN FELERŐSÖDÖTT HARCÁT NEMZETI ÖNRENDELKEZÉSÉNEK, TÖRTÉNELMI JOGFOLYTONOSSÁGÁNAK VISSZAÁLLĺTÁSÁÉRT. 

Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó, 

felidézve a székely nép különös ősiségét, melyet már a hon-visszaszerző Árpád-ház is elismert és méltányolt, megállapítja, tudomásul veszi és megerősíti, hogy a székelység önálló népként határozza meg magát, amely elválaszthatatlan része a magyar nemzetnek. A székely nép ezredéven át vérét nem kímélve teljesítette ősi fogadalmát a magyar állam és kultúra védelmében, ezért ma joggal várja el önrendelkezési törekvéseinek állami-intézményi-testvéri támogatását. 

Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó keretében megtartott, Székelyföld örök! című, szakmai-tudományos konferencián, különboző szakterületek – történelem és régészet, népművészet és hitvilág, kultúra és szimbólumvilág – elhangzó dolgozatai egybecsengően vetették fel és állapították meg, hogy a székely nép legkevesebb nyolcezer éve folyamatosan lakja azt a Kárpát-medencei területet, amelyen ma is él.
Ezek szerint a székely nép a magyarságnak azon ága, amely az elmúlt nyolc évezredben mindvégig a Kárpát-medencét lakta. A székely nép mind nyelvében, mind kultúrájában száz százalékosan magyar.
         Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó nyomatékkal felkéri a magyar tudós társadalmat, hogy vizsgálja meg érdemben a székely nép Kárpát-medencei ősiségének kérdését, a székely-magyar viszony ősi vonatkozásait és a Székelyföld örök! konferencia valamennyi felvetését és következtetését. 

         Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó részvevői köszönetet mondanak a Független Városi Szövetség – Magyar Egyesületnek a szegedi Vértó melletti nemzeti emlékhely kialakításáért és működtetéséért.
         Ugyancsak köszönetet mondanak a Magyarok Világszövetségének és a nyolc székely szék – Udvarhely szék anyaszék, Csík szék, Gyergyó szék, Sepsi szék, Kézdi szék, Orbai szék, Bardocz-Miklósvár fiúszék, Maros szék – népének a vértói székely kapusor állításáért.
         Ez a székely kapusor, melyet a legnagyobb székely, Orbán Balázs Udvarhely-szejkefördői sírjához vezető székely kapusor ihletett, páratlan, és a mai székely kultúra egyedülálló keresztmetszetét adja. 

         Az I. Székely-Magyar Világatalálkozó keretében a Független Városi Szövetség – Magyar Egyesület kezdeményezésére, a vértói Magyar Életfa mellett több százan fogadalmat – a Szögedi Fogadalmat – tettek a magyar nemzet rendületlen szolgálatára. 

         Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó elítéli azt a kisebbségi, magyar ellenes mesterkedést, amellyel a székely kapuk megjelenését követően – első sorban a sajtó segítségével – a hetvenezer lakost számláló vértói panel-negyedben ellenséges hangulatot szítottak, amelynek következményeként – még a kapuk felavatása előtt – megpróbálták azt a kaput, amely az áthaladót a Csíksomlyói Szüzanya oltalmába ajánlja, a Csík széki kaput, felgyújtani. Ami történt, az több, mint nemzeti szimbólum-gyalázás, az kulturális genocídiumnak minősül, amelyet a nemzetközi jogközösség köteles minősíteni és szankcionálni.
         A pillanatok alatt összesereglő több száz magyar ember, akik vödrökkel érkezve eloltották a gonosztevők által gyújtott tüzet még mielőtt azt kárt tett volna a Csík széki kapuban azt üzeni, hogy Szeged magyar népe befogadta a székely ősiség egyik legfontosabb jelképét, valamint azt, hogy az itt kirobbantott kultúrháború a magyar nemzet javára fog eldőlni.
        
         Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó követeli, hogy a világ magyarságát átfogó, hiteles civil szervezetnek, a Magyarok Világszövetségének, tíz év szünet után, ismét biztosítsa a magyar kormány a pénzügyi támogatást, tevékenységének még hatékonyabbá tételéért.
         Javasoljuk, hogy a magyar állampolgárság határon túli magyarok általi visszaszerzésének előfeltétele legyen, a Magyar Igazolvány mellett a Honlevél  igazolvány is. 

Hisszük, hogy a vértói székely kapusor alakítani fogja Szeged városának épített és polgárainak lelki arculatát, és hisszük, hogy az I. Székely-Magyar Világtalálkozó a magyar nemzet életében mérfődkővé válik – a megmaradás és az ujjászületés mérföldkövévé. 

Szeged-Vértó, 2010. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján 

Független Városi Szövetség – Magyar Egyesület
mint kezdeményező főszervező 
Magyarok Világszövetsége
mint fővédnök és társszervező

 valamint
az I. Székely-Magyar Világtalálkozó részvevői 

 

Az I. Székely – Magyar Világtalálkozó Zárónyilatkozatának melléklete

Állásfoglalás
a székely nép önrendelkezési jogáról

Az I. Székely – Magyar Világtalálkozó részvevői Zárónyilatkozatukban megállapították, tudomásul vették és megerősítették, hogy a székelység önálló népként határozza meg magát.

Ahhoz, hogy ne kisebbségként, ne népcsoportként, hanem népként határozza meg magát, a székelységnek több számottevő körülmény erősíti meg jogát:

  1. A székelység rendelkezik saját nyelvvel, amely a magyar nyelv.
  2. A székelység a világ azon kevés népének egyike, amely ősidők óta folyamatosan saját írással, a székely rovásírással rendelkezik.
  3. A székelység önálló és kiforrott jogrenddel rendelkezik, amely a sajátos örökösödési jogtól, a közösségek életét szabályozó jogon keresztül a saját alkotmányig, a Székely Constitutioig terjed. Az Európa egyik első számú jogállamának nevezhető Magyar Királyságon belül is, a székelység teljesen önálló, saját jogrend szerint élt, amely az állam jogrendjéhez a Comes Siculorum, a Székelyek grófjának jogintézményén keresztül kapcsolódott.
  4. Az 1509-ben Székelyudvarhelyen elfogadott Székely Constitutio a világot két évszázaddal megelőzve, először foglalta törvénybe a személy sérthetetlenségét, mely szerint székely embert, hatályos bírói ítélet híján tilos fogva tartani. Ugyancsak szentesítette Székelyföld területén a szabad kereskedelmet. A székelyek lakta területet, a Székelyföldet jelentős jogkörökkel rendelkező székekre bontotta. A székelyek székek szerinti területi-jogi szerveződését a XXI. századi, integrálódó Európa a székiség, azaz a szubszidiaritás elvében élteti tovább.
  5. A székely nép ősnép. Különböző dokumentumaiban a székelyég ezredéve szkítának nevezi magát. A szkítákat az ókori görögök is ősnépnek nevezték. A székelység ősiségét elismerte és méltányolta a legújabb kori európai magyar államot megalapító Árpád-ház dinasztia is, amely minden székely embert születésénél fogva nemesnek nyilvánított, a Magyar Királyság egész területén.
  6. A székelység ősidők óta saját maga által folyamatosan és máig többségben lakott területtel rendelkezik. A Székelyföld örök! konferencián több dolgozat egybecsengően vettette fel és bizonyította, hogy a székelység 8000 éve folyamatosan él saját területén, a Kárpát-medencében. A közelmúlt évtizedeiben lezajlott erőszakos román kolonizációs kísérletek ellenére a Székelyföldön, – egy Szlovénia nagyságát megközelítő területen – közel egymillió székely él, 86%-os többségben.
  7. A székelység szabad emberek közössége, amely bizonyítottan képes volt önmagát megszervezni, saját életét önkormányzattal működtetni. Az isteni teremtés szándékával egybecsengően cselekszik a székelység, amikor népként fogalmazza meg magát, és amikor megfogalmazza önrendelkezési igényét.

Amint azt az Egyesült Nemzetek Szervezetének több elfogadott dokumentuma is kinyilvánítja, a népeket elvitathatatlanul megilleti az önrendelkezési jog.

A székely népnek, mint nemzetközi jogalanynak joga van saját nemzetközi státusát, népfogalmát önállóan definiálni, s ehhez kapcsolódó jogképességét kinyilvánítani.

Szeged –Vértó, 2010. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján

e-max.it: your social media marketing partner

Megosztás


Az MVSZ erkölcsi alapja
Az MVSZ erkölcsi alapja
europa A magyar kérdés rendezése
nem tűr halasztást

Keresünk százezer magyar embert!

Adakozók:  590
Országok:  17  
Települések: 191  
Alakítók:  72
Összesen: (2012.04.26) 8669908 Ft

Közösségek önkormányzása az egyéni és kollektív jogok érvényesítésére



Az MVSZ erkölcsi alapja

Free business joomla templates