Az MVSZ 2016. évi közhasznúsági jelentésének szöveges része

    2017. május 12-13-án Budapesten zajlott a Magyarok Világszövetségének rendes éves Küldöttgyűlése, amelyen korszakos határozatok születtek, és amelyekre még visszatérünk. Az MVSZ közhasznú tevékenységéről Patrubány Miklós elnök számolt be írásban és szóbeli kiegészítéssel. A küldöttek egyhangú IGEN szavazattal fogadták el a jelentést, amely alább és csatoltan is olvasható.

 

Az MVSZ 2016. évi közhasznúsági jelentése

Szöveges beszámoló

(letölthetö PDF-formátumban.ide kattintva)

 

„A Magyarok IX. Világkongresszusa keretében megtartott őstörténeti konferencia legfőbb hozadéka, hogy az ott elhangzott előadások cáfolhatatlanul bizonyították a székely nép Atilla      nagykirály hátramaradt hun népének voltát és magyarajkúságát. Ez a két megállapítás látszólag csak 500 évet nyit meg a magyarság legújabb kori Kárpát-medencei történetében, de voltaképpen kitolja a magyarság határait a kínai nagyfalig és az egyiptomi Szfinxig térben, és megnyit 5000 évet időben.”

 

(Idézet a Magyarok IX. Világkongresszusának Záró-Nyilatkozatából – 2016. augusztus 20.)

 

 

 

A Magyarok Világszövetsége, mint az összmagyarság érdekvédelmi szervezete, védőernyőként kíván működni a magyar nemzet minden tagja számára, bárhol éljen a világon. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.

 

A magyar nemzet a Szent Korona közjogi rendje szerinti államot megalkotó nép. A magyarság az a rejtélyes módon megmaradt nép, amely őrzi egy, a görög-római civilizáció előtti, jelentős civilizáció nyelvét, kisebb mértékben kultúráját és még kisebb mértékben – a szerves műveltség, a mitológia, az archaikus népmese által – a hitvilágát. A magyar néppel egymást kiegészítő, mellérendelő viszonyban él az ugyancsak magyar anyanyelvű, határőrző székely nép, amelynek tagjai születésüknél fogva nemességet élveztek.

 

A Magyarok VIII. Világkongresszusa 2012. augusztus 20-án elfogadtaa magyar nemzet meghatározását. Jelen Alapszabály a magyar nemzet fogalmát ezzel teljesen összhangban használja.

(Idézetek a Magyarok Világszövetségének Alapszabályából)

Míg a magyar állam számára a 2016. év a nagy tévedések és elmulasztott lehetőségek – a Brexit nyílt ellenzése, az eredménytelen kvóta-ügyi népszavazás, a meghiúsult alkotmánymódosítás –, addig a Magyarok Világszövetségének életében a 2016. év a nagy összegzések és a beteljesülések éve volt.

Egyrészt sikerült eredményesen megrendeznie a küldetésének legfontosabb feladatát jelentő Magyarok Világkongresszusának IX. ülését 2016. augusztus 15-20. között Ópusztaszer – Székesfehérvár – Budapest – Pásztó helyszíneken.

 

Másrészt, a Magyarok Világszövetségének másfél évtizednyi háttérbe szorítása után Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor őszi parlamenti beszédében mondta ki azt, amit minden tisztességesen gondolkodó magyar embernek el kell ismernie, hogy a külhoni magyarok magyar állampolgársága visszaadásának lehetőségét a Magyarok Világszövetségének másfél évtizedes harca teremtette meg.  Ennek az 1995-től 2010-ig tartó kemény menetelésnek csúcspontját a 2004. december 5-i népszavazás jelentette, amely ugyan nem volt ügydöntő erejű, de győztes IGEN-eivel megteremtette a magyar politikum számára az erkölcsi alapot és politikailag legitimálta az állampolgársági törvény ennek megfelelő módosítását.

 

Harmadrészt, a Magyarok Világszövetségének sikerült gazdasági intézményrendszerét és vagyonának szerkezetét oly módon átalakítania, hogy a 22 évig a Szövetség számára a legnagyobb biztonsági kockázatot jelentő, abnormális belső függőségeket kiiktatta, és ezzel megteremtette a kiszámíthatóbb, tervezhetőbb, biztonságosabb működés feltételeit.

Szóljunk mindhárom eseményről bővebben.

 

Egyrészt: A Magyarok IX. Világkongresszusa

 

A Magyarok Világszövetségét 1938-ban az a Magyarok Világkongresszusa hívta életre, amely Világkongresszus azért jött létre kilenc évvel korábban, 1929-ben, hogy a trianoni ország- és nemzetcsonkítás következtében képviselet nélkül maradt egyetemes magyar népet a világ színe előtt képviselje. A Magyarok Világkongresszusa a saját magát két ülés között képviselni hivatott, és állandóan működő, ügyvivő testületeként hívta életre a Magyarok Világszövetségét. Következésképp, lévén, hogy a Magyarok Világszövetségének teljesen egyedi legitimitása és státusa van a magyar nemzet életében, számára nincs fontosabb feladat, mint a Magyarok Világkongresszusa előző ülései határozatainak végrehajtása, illetve azok szorgalmazása, és a soron következő Világkongresszus ülésének megszervezése, lebonyolítása.

A Magyarok IX. Világkongresszusának Nyitó-konferenciáját 2016. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, Székesfehérváron, Záró-konferenciáját pedig Budapesten tartotta meg, 2016. augusztus 20-án, Szent István napján. E két plenáris nemzetpolitikai döntéshozó ülés között Budapesten tíz szakmai konferencia zajlott, amelyek keretében 171 előadás hangzott el. Ezek az előadások és vitájuk alapozták meg a Záró-konferencia döntéseit és magát a Záró-Nyilatkozatot. A világkongresszusi küldöttek már az ülés idején átvehették a dolgozatokat tartalmazó tíz kötetet, egy megjelent 2016 decemberében, míg további két kötet kiadása a 2017. évben várható.

A Záró-Nyilatkozat megfelelően összegzi a történteket és a meghozott határozatokat, ezért annak teljes szövegét jelen szöveges beszámolóba emelem, mellékletként. Ugyanakkor kiemelek ezek közül néhányat.

A Csíki Székely Krónika valódiságának cáfolhatatlan bizonyításával, ami az őstörténeti konferencia keretében megtörtént, bizonyítottnak tekintendő, hogy a székely nép Atilla nagykirály hátramaradt hun népe, amely mindenkor magyar ajkú volt. Ez a két      megállapítás látszólag csak 500 évet nyit meg a magyarság legújabb kori Kárpát-medencei történetében, de voltaképpen kitoljaa magyarság határait a kínai nagyfalig és az egyiptomi Szfinxig térben, és megnyit 5000 évet időben.

A Petőfi Sándor hamvainak elhozása végett rendezett konferencián megjelent Petőfi Sándor szibériai szépunokája, egy bájos hun-burját hajadon, Oyuna Baldakova, ezzel karnyújtásnyira hozva Petőfi Sándor Szibériába történt elhurcoltatása tényének bizonyítását. Ugyanezt erősítette a Dr. Alekszej V. Tyivanyenko burjátországi történész előadása és tavaly megjelent orosz nyelvű könyve, amelyet az MVSZ Dalmay Árpád nagyszerű fordításában még abban az évben, a 29. számú Magyarságtudományi Füzetként megjelentetett. Ebben a könyvben található az a hivatkozás Oroszország Igazságügyi Minisztériumának honlapjára, amelyen e közhasznúsági jelentés írásának időpontjában is olvasható, hogy Petőfi Sándort 1849-ben, a levert szabadságharc után szibériai fogságba hurcolták. Közeleg tehát az idő, amikor a magyar államnak fel kell adnia eddigi struccpolitikáját, meg kell adnia a nemzet legnagyobb költőjének a nemzeti kegyeletet, méltó helyen és módon eltemetve az ő hazahozott hamvait. Ez lesz az a pillanat, amikor elérkezik az idő a magyar történelmet tudatosan meghamisító, jelenlegi tudományos intézmények felszámolására, és helyükbe egy új, magyar érdekű tudós társaság megalapítására.

A Magyarok IX. Világkongresszusa is védelmébe vette a magyar földet, felhívva Magyarország kormányát, hogy tárgyalja újra az EU-hoz történt csatlakozási szerződését, és vetesse ki a szabad forgalmú árúk csoportjából a magyar anyaföldet, amihez a Brexit bekövetkezte jó tárgyalási helyzetet teremt.

Kassai Lajosnak, a lovasíjászat megteremtőjének és legnagyobb bajnokának, valamint Mónus Józsefnek, cél- és távlövő világbajnoknak MVSZ általi kitüntetésével, és a Világkongresszus munkájába való tevőleges bevonásával egy új, a nemzet életében előremutató út nyílt meg.

A Kárpát-medence Természeti Értékeiért Alapítvány és a Magyarok Világszövetsége együttműködésének eredményeként a Magyarok IX. Világkongresszusa közkinccsé tette Dr. Pálfi György Tudománytörténeti Kiállítását, amelyet a professzor több évtizedes összegző munkával teremtett meg. Ez a kiállítás, különösen annak a tanuló magyar ifjak körében történő megfelelő terjesztésével alkalmas lehet nemzetünk a 20. században oly kegyetlenül megtépázott önbecsülésének helyreállítására, és az idén elhunyt Borbély Imre által megálmodott, először a Magyarok IV. Világkongresszusa keretében, 1996-ban felvázolt tudásközpontú nemzetépítés életbe léptetésére.

Végül, a magyar ősiségnek több konferencia keretében történt további bizonyításával és a további lépések világkongresszusi határozatokba foglalt felvázolásával a Magyarok IX. Világkongresszusa világos utat jelölt meg a magyar nemzet számára, amelyet következetesen végigjárva, nemzetünk megdöntheti Trianont és helyreállíthatja a Szent Korona országát, azaz újrateremheti a maga számára és Európa számára az élet esélyét.

Alább felsorolom a Záró-Nyilatkozat magukért beszélő alcímeit:

Üzenet Európának: Európa Trianonja

Hozzájárulásunk az egyetemes közjóhoz

Bizonyított székely és magyar ősiség

A magyar nemzet meghatározásának kiegészítése

A magyar ősiség a magyar nyelv és a magyar írás védelmében

Felszólalás a méltányosság jegyében, a magyar nemzet védelmében

A Kárpát-medence és a Szent Korona országa

A székely nép önrendelkezése

Trianontól a hazaáruláson át a Szent Korona országáig

Petőfi Sándor szépunokája

Az MTA alkalmatlansága

Az MVSZ fokozott szerepvállalása

A magyar föld védelmében

A népszaporulatot segítő méltányos nyugdíjrendszerért

A tíz szakmai konferencia hozadéka

 

 

Másrészt: Az MVSZ érdemének a magyar és a nemzetközi politikum általi elismerése

 

A 2016. szeptember 12-i parlamenti válasz-felszólalásában a kormánypártok által ritkán hangoztatott alapigazságot mondott ki, és aratott nagy tapsot Orbán Viktor miniszterelnök: a 2004. december 5-én az IGEN-ek győzelmével végződött népszavazás nélkül nem született volna meg 2010-ben a magyar állampolgárságot a külhoni magyarok számára is elérhetővé tevő törvény!

 

A népszavazást kiharcoló, és az IGEN-eket győzelemre segítő Magyarok Világszövetségéről nem esett szó. Ezúttal sem.A Magyarok Világszövetségét december 5. kapcsán csak akkor szokta a magyarországi politikai osztály emlegetni, ha az általa kezdeményezett népszavazásról, mint a magyar nemzet elleni merényletről beszélnek…

PedigkorábbanKövér László, az Országgyűlés elnöke is kimondta, hogy„2004. december 5-én egy új korszak kezdődött a magyarság életében”.Semjén Zsoltminiszterelnök-helyettes, mint a magyar állampolgárságot a külhoni magyarok számára elérhetővé tevő törvénymódosítás előterjesztője pedig úgy fogalmazott, hogy az IGEN-ek 2004. december 5-én aratott győzelme kötelezi az Országgyűlést e törvény meghozatalára.

Természetesen sem Kövér László, sem Semjén Zsolt nem említette meg annak a nevét, aki nélkül erre a népszavazásra soha sem került volna sor: a Magyarok Világszövetségét. (!?)

Orbán Viktoremlített parlamenti beszédeide kattintvatekinthető meg. Beszédének szóban forgó részea felvétel 6:35 perceután kezdődik.

 

Ha ez nincs(ti. a december 5-i győztes népszavazás),nem tud megtörténni(t.i. az állampolgársági törvény módosítása)!– zárta mondandóját nagy taps közepette a kormányfő.

Emlékeztetésképpen idézek egy régebbi MVSZ Sajtószolgálat közleményt:

A külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadásáért kiírandó népszavazástPatrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke kezdeményezte az MVSZ alapításának 65. évfordulóján, 2003. augusztus 18-án megtartott elnökségi ülésen. Az MVSZ 26 tagú Elnöksége aznap több órás vita után egyetlen tartózkodással hozta meg a kezdeményezést támogató határozatát. 2004 tavaszán az MVSZ szervezésében közel félmillió magyar állampolgár támogatta aláírásával a népszavazás kiírását, amelyre végül 2004. december 5-én került sor. Győztek ugyan az IGEN-ek, de a Gyurcsány-kormány ellenkampánya miatt alacsony volt a részvétel, és annak ellenére, hogy a népszavazás eredményesnek bizonyult, nem volt ügydöntő ereje. 2007-ben az MVSZváltozatlan kérdésselútjára indítottamásodik népszavazási kezdeményezését, amelynek kiírását az Alkotmánybíróság elképesztő jogi csűrés-csavarással akadályozta három éven keresztül, mígnem a 2010-ben kétharmados parlamenti többséget szerző Fidesz-KDNP koalíció meg nem hozta a fent hivatkozott törvényt. Ezt követően megszólalt az Alkotmánybíróság is, és elutasította az MVSZ második népszavazási kezdeményezését, állítván, hogy az okafogyottá vált volna... Az Alkotmánybíróság ebben a kérdésben is „tévedett”, hiszen az MVSZ által kezdeményezett népszavazás azoknak adta volna vissza a magyar állampolgárságot, akik magyar nemzetiségűek, míg a Fidesz-KDNP koalíció által elfogadott törvény azoknak adja meg ezt a kedvezményt, akiknek valamely felmenője magyar állampolgár volt. Függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségűek… A két megközelítés között – következményeiben is – jól érzékelhető a különbség.

A Magyarok Világszövetsége úgy tekint a 2004. december 5-i népszavazásra, mint közel nyolc évtizedes történetének legjelentősebb nemzetpolitikai cselekedetére.

Az MVSZ Elnöksége december 5. tízedik évfordulóján ezt a napota Magyarok Világszövetsége és a Magyar Nemzet Oszthatatlansága Napjáványilvánította.

Azzal, hogy a minden tisztességes szándékú magyar ember számára nyilvánvaló igazságot Orbán Viktor miniszterelnök 2016. szeptember 12-i felszólalásában – Kövér László házelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes után – félreérthetetlenül kimondta, azzal gyakorlatilag a magyar állam legfőbb vezetői elismerték az MVSZ azon érdemét, amely eddig mintegy egymillió külhoni magyarnak juttatta vissza magyar állampolgárságát, és amely érdemet az MVSZ Küldöttgyűlése is az 1938. augusztus 18-án alapított Magyarok Világszövetsége története legjelentősebb nemzetpolitikai cselekedetének minősített, és ezt a Szövetség Alapszabályában is rögzítette.

De jutott a Magyarok Világszövetségének és elnökének 2016-ban nemzetközi, értsd nem-magyar elismerés is. Jómagam egy MVSZ-küldöttség élén, október végén Lengyelországba utaztam, ahol találkoztam Andrzej Duda államelnökkel, és megbeszélésünk nem merült ki az általunk 1999. június 16-án, Szent Kinga tiszteletére felavatott székelykapunál megejtett kézfogással, hanem délután találkozásunk során fontos magyar érdekű dokumentumokat is átadhattam az államelnöknek.

Később, novemberben és decemberben, a Magyarok IX. Világkongresszusának a magyar nyelvre vonatkozó határozatát végrehajtva, Ausztriában, Németországban és Svájcban voltam körúton, ahol Varga Csaba – A kőkor élő nyelve című, általunk készíttetett német nyelvű könyvét mutattam be. Münchenben, két ízben is találkoztam Bajorország kulturális miniszterével és ott akkreditált külföldi diplomatákkal, akik a Magyarok Világszövetségének ismerőiként és méltatóan szóltak az MVSZ törekvéseiről.

Összegzésként elmondható, hogy szemlátomást oldódik az a magyar politikum által a Magyarok Világszövetsége ellen elrendelt karantén, amely 2000-ben az MVSZ költségvetési támogatásának puccsszerűen, és országgyűlési házszabályt sértően történt megvonásával kezdődött, amely az MVSZ elszigetelésével folytatódott, és amely abban a több mint hatszáz bírósági tárgyalási napban érhető tetten, amelynek az MVSZ ez alatt a másfél évtized alatt, akarata ellenére alanyává vált. A karantén oldódása folytatódik, akár tetszik ez egyeseknek, akár nem…

Harmadrészt: Az MVSZ megteremtette a kiszámíthatóbb, tervezhetőbb, biztonságosabb működés feltételeit

 

Ötéves – temérdek akadállyal teletűzdelt, és menet közben meghiúsult kísérletek sokaságával jelzett – fáradozás árán, sikerült végrehajtanunk a Küldöttgyűlés 14/2011. (V.21.) MVSZ KGY határozatát. Méghozzá nem is akárhogyan. A határozat tárgyát képező ingatlant az Elnökség által a piaci árak alapján megszabott értékesítési árat 25%-al fölülmúlva értékesítettük! A végső tárgyalások két évig tartottak, amelynek első évében a legjobb ajánlattevő kiválasztása, és az érte való megvívás zajlott. A második év a kiválasztott partnerrel kötött szerződések – összesen négy, mintegy 80 oldalas – lebonyolítására került sor.

A hallatlan fizikai és szellemi-lelki erőt felemésztő folyamat során megismerhettük a mai magyar társadalmi-gazdasági élet számos rákfenéjét, a nyilvánvalóan alkotmányellenes kormányrendelettől, a korrupció melegágyának megteremtésére alkalmas, eszméletlenül és ésszerűtlenül túlcentralizált állami bürokráciáig el. Ez utóbbit „testközelből” megtapasztalva meg kell állapítanunk, hogy gyilkos természetű: bizton mondható, hogy elmegy az életkedve annak, aki ebbe a rendszerbe beleütközik.

Az MVSZ vezető testületei – az Elnökség, a Küldöttgyűlés, a Felügyelő Bizottság és az Etikai Bizottság – végigkövették az értékesítés folyamatát, amint azt testületi határozataik is jelzik: 57/2010. (V.27.) MVSZ Elnökségi határozat, 1/III/2010. (VIII.10.), 2/III/2010. (VIII.10.), 3/III/2010. (VIII.10.), 4/III/2010. (VIII.10.), 5/III/2010. (VIII.10.), 6/III/2010. (VIII.10.), 7/III/2010. (VIII.10.), 8/III/2010. (VIII.10.), 9/III/2010. (VIII.10.), 10/III/2010. (VIII.10.), 11/III/2010. (VIII.10.), 12/III/2010. (VIII.10.) MVSZ Elnökségi határozatok, 15/I-III/2011. (II.26.) MVSZ Elnökségi határozatok, 18/2011. (XII.3.) MVSZ Elnökségi határozat, 5/2012. (V.17.) MVSZ Elnökségi határozat, 21/2012. (VI.30.) MVSZ Elnökségi határozat, 6/I-II/2010. (XI.10.) MVSZ Elnökségi határozatok, 17/2013. (XII.7.) MVSZ Elnökségi határozat, 13/2014. (II.22.) MVSZ Elnökségi határozat, 6/2014. (V.8.) MVSZ Elnökségi határozat, 8/1-4/2014. (V.8.) MVSZ Elnökségi határozatok, 9/2014. (V.8.) MVSZ Elnökségi határozat, 11/2014. (VIII.16.) MVSZ Elnökségi határozat, 12/2014. (VIII.16.) MVSZ Elnökségi határozat, 13/2014. (VIII.16.) MVSZ Elnökségi határozat, 14/2014. (VIII.16.) MVSZ Elnökségi határozat, 14/2014. (VIII.16.) MVSZ Elnökségi határozat, 15/2014. (VIII.16.) MVSZ Elnökségi határozat, 16/2014. (VIII.16.) MVSZ Elnökségi határozat, 17/2014. (VIII.16.) MVSZ Elnökségi határozat, 16/2014. (XII.6.) MVSZ Elnökségi határozat, 17/2014. (XII.6.) MVSZ Elnökségi határozat, 18/2014. (XII.6.) MVSZ Elnökségi határozat, 9/2015. (II.14.) MVSZ Elnökségi határozat, 6/I-II/2015. (VIII.22.) MVSZ Elnökségi határozatok, 7/2015. (VIII.22.) MVSZ Elnökségi határozat, 8/2015. (VIII.22.) MVSZ Elnökségi határozat, 9/2015. (VIII.22.) MVSZ Elnökségi határozat, 10/2015. (VIII.22.) MVSZ Elnökségi határozat, 11/2015. (VIII.22.) MVSZ Elnökségi határozat, 12/2015. (VIII.22.) MVSZ Elnökségi határozat, 6/2015. (XII.5.) MVSZ Elnökségi határozat, 7/2015. (XII.5.) MVSZ Elnökségi határozat, 15/2016. (II.13.) MVSZ Elnökségi határozat, 16/2016. (II.13.) MVSZ Elnökségi határozat, 17/2016. (II.13.) MVSZ Elnökségi határozat, 18/2016. (II.13.) MVSZ Elnökségi határozat, 6/2016. (IV.15.) MVSZ Elnökségi határozat, 7/2016. (IV.15.) MVSZ Elnökségi határozat, 8/2016. (IV.15.) MVSZ Elnökségi határozat, 12/2016. (VIII.18.) MVSZ Elnökségi határozat s különösen a 13/2016. (VIII.18.) valamint a 14/2016. (VIII.18.) számú Elnökségi határozatok, amelyek az MVSZ Felügyelő Bizottságának és Etikai Bizottságának az ingatlan értékesítésének folyamatára vonatkozó egyetértő nyilatkozatait veszik tudomásul. A légkört, amiben ez a hallatlan erőfeszítés zajlott, jól érzékelteti a menetközben „elkerülhetetlenül lábra kapott” rágalmakat elutasító, 15/2016. (VIII.18) MVSZ Elnökségi határozat. És legvégül a 9/2016. (08.19.) MVSZ KGY határozat.

Ennek a folyamatnak lezárásaként fontos, egy szándékos, az MVSZ jó hírét tudatosan rontó, félrevezető ál-hír eloszlatása. A számok és a folyamat ismeretében megállapítható, hogy a szóban forgó ingatlan értékesítését nem a 2008-ban a Magyarok VII. Világkongresszusának lebonyolítására felvett 50 millió forintos kölcsön tette elkerülhetetlenné, hiszen ez az összeg a világgazdasági válság kitörése előtti gazdasági viszonyok között egy év alatt könnyedén kigazdálkodható lett volna, hanem ez a 2008. szeptember 1-jén kirobbant világgazdasági válság következménye. Az új viszonyok közepette az ingatlanjaink bérlői sorra csődbe mentek, és hatalmas adósságállományt hagytak maguk mögött. A bevételkiesés akkora volt, hogy a PAX PANNONIAE Kft. ötször akkora (500%) adósságot halmozott fel a kezelésébe adott ingatlanok üzemeltetésével járó kiadásokkal, mint amekkora a felvett hitel volt. Ennek a lefelé örvénylő folyamatnak csak akként lehetett véget vetni, hogy magunk és munkatársaink egészségét kockáztatva öt egymást követő télen keresztül fűtetlen székházban kellett dolgoznia a Magyarok Világszövetségének!!! Nem a világ botránya ez, kedves Magyar Testvéreim??!!

Most, hogy ennek a gyászos állapotnak sikerült véget vetnünk, még egy kevéssé ismert körülményre kell rámutatnunk. A fennebb vázolt ötéves folyamattal sikerült teljesen átcsoportosítanunk és átalakítanunk az MVSZ vagyonának szerkezetét. Sikerült hatálytalanítanunk az 1994-ben MVSZ elnökségi határozattal életre hívott PAX PANNONIAE Kft-t, amely abnormális tulajdonviszonyaival az MVSZ életének legfőbb kockázati tényezőjévé, a külső hatalmi beavatkozás „szélessávú országútjává” vált, és a világgazdasági válság következtében megállíthatatlanná váló gazdálkodásával az MVSZ legsúlyosabb mindennapos megélhetésének közvetlen okozója volt. Ezzel egy 22 éve gennyező fekélyt távolítunk el a Magyarok Világszövetségének testéről. A Kft. végelszámolását elrendeltük. Helyébe a 2012-ben kényszerűségből megalapított Pax Pannonicum Kft-nk lép, a tulajdonos MVSZ számra is átlátható, követhető és reményeink szerint nyereséges gazdálkodással.

Az MVSZ tavalyi gazdag tevékenységének még hosszú oldalakat szentelhetnénk. Nem tesszük, hanem mellékeljük teljes 2016. évi tevékenységünknek a tükrét úgy, ahogyan az az MVSZ Sajtószolgálat közleményeiből ránk köszön. Bármely sorára rákattintva olvashatóvá válik a több mint háromszáz közlemény akármelyike. Jó olvasást, hasznos időtöltést kívánok!

Velünk az Isten!

és

Vesszen Trianon!

Budapest-Kolozsvár, 2017. május 11-én

Patrubány Miklós István Ádám,

a Magyarok Világszövetségének elnöke

Mellékletek:

1. A Magyarok IX. Világkongresszusának Záró-Nyilatkozata – 2016. augusztus 20.

2. A Magyarok Világszövetségének 2016. évi tevékenysége az MVSZ Sajtószolgálat tükrében

 

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

9257/170517

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)

 

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)

 

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

 

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

 

Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is. Hírlevelünkről való leiratkozáshoz, küldjön üres levelet a sajtoszolgalat@mvsz.hu címre, amelynek tárgy-rovatában mindössze ennyit közöl: Leiratkozás.

 

 

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

TRIANON98MVSZweb 200


Az MVSZ erkölcsi alapja
Az MVSZ erkölcsi alapja
europa A magyar kérdés rendezése
nem tűr halasztást

Keresünk százezer magyar embert!

Adakozók:  590
Országok:  17  
Települések: 191  
Alakítók:  72
Összesen: (2012.04.26) 8669908 Ft

Közösségek önkormányzása az egyéni és kollektív jogok érvényesítésére



Az MVSZ erkölcsi alapja

Free business joomla templates