HomeAz MVSZ 2016. évi közhasznúsági jelentésének szöveges része

Az MVSZ 2016. évi közhasznúsági jelentésének szöveges része

Submit to DeliciousSubmit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to StumbleuponSubmit to TechnoratiSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn

    2017. május 12-13-án Budapesten zajlott a Magyarok Világszövetségének rendes éves Küldöttgyűlése, amelyen korszakos határozatok születtek, és amelyekre még visszatérünk. Az MVSZ közhasznú tevékenységéről Patrubány Miklós elnök számolt be írásban és szóbeli kiegészítéssel. A küldöttek egyhangú IGEN szavazattal fogadták el a jelentést, amely alább és csatoltan is olvasható.

 

Az MVSZ 2016. évi közhasznúsági jelentése

Szöveges beszámoló

(letölthetö PDF-formátumban.ide kattintva)

 

„A Magyarok IX. Világkongresszusa keretében megtartott őstörténeti konferencia legfőbb hozadéka, hogy az ott elhangzott előadások cáfolhatatlanul bizonyították a székely nép Atilla      nagykirály hátramaradt hun népének voltát és magyarajkúságát. Ez a két megállapítás látszólag csak 500 évet nyit meg a magyarság legújabb kori Kárpát-medencei történetében, de voltaképpen kitolja a magyarság határait a kínai nagyfalig és az egyiptomi Szfinxig térben, és megnyit 5000 évet időben.”

 

(Idézet a Magyarok IX. Világkongresszusának Záró-Nyilatkozatából – 2016. augusztus 20.)

 

 

 

A Magyarok Világszövetsége, mint az összmagyarság érdekvédelmi szervezete, védőernyőként kíván működni a magyar nemzet minden tagja számára, bárhol éljen a világon. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő embert hozzá tartozónak tekint.

 

A magyar nemzet a Szent Korona közjogi rendje szerinti államot megalkotó nép. A magyarság az a rejtélyes módon megmaradt nép, amely őrzi egy, a görög-római civilizáció előtti, jelentős civilizáció nyelvét, kisebb mértékben kultúráját és még kisebb mértékben – a szerves műveltség, a mitológia, az archaikus népmese által – a hitvilágát. A magyar néppel egymást kiegészítő, mellérendelő viszonyban él az ugyancsak magyar anyanyelvű, határőrző székely nép, amelynek tagjai születésüknél fogva nemességet élveztek.

 

A Magyarok VIII. Világkongresszusa 2012. augusztus 20-án elfogadtaa magyar nemzet meghatározását. Jelen Alapszabály a magyar nemzet fogalmát ezzel teljesen összhangban használja.

(Idézetek a Magyarok Világszövetségének Alapszabályából)

Míg a magyar állam számára a 2016. év a nagy tévedések és elmulasztott lehetőségek – a Brexit nyílt ellenzése, az eredménytelen kvóta-ügyi népszavazás, a meghiúsult alkotmánymódosítás –, addig a Magyarok Világszövetségének életében a 2016. év a nagy összegzések és a beteljesülések éve volt.

Egyrészt sikerült eredményesen megrendeznie a küldetésének legfontosabb feladatát jelentő Magyarok Világkongresszusának IX. ülését 2016. augusztus 15-20. között Ópusztaszer – Székesfehérvár – Budapest – Pásztó helyszíneken.

 

Másrészt, a Magyarok Világszövetségének másfél évtizednyi háttérbe szorítása után Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor őszi parlamenti beszédében mondta ki azt, amit minden tisztességesen gondolkodó magyar embernek el kell ismernie, hogy a külhoni magyarok magyar állampolgársága visszaadásának lehetőségét a Magyarok Világszövetségének másfél évtizedes harca teremtette meg.  Ennek az 1995-től 2010-ig tartó kemény menetelésnek csúcspontját a 2004. december 5-i népszavazás jelentette, amely ugyan nem volt ügydöntő erejű, de győztes IGEN-eivel megteremtette a magyar politikum számára az erkölcsi alapot és politikailag legitimálta az állampolgársági törvény ennek megfelelő módosítását.

 

Harmadrészt, a Magyarok Világszövetségének sikerült gazdasági intézményrendszerét és vagyonának szerkezetét oly módon átalakítania, hogy a 22 évig a Szövetség számára a legnagyobb biztonsági kockázatot jelentő, abnormális belső függőségeket kiiktatta, és ezzel megteremtette a kiszámíthatóbb, tervezhetőbb, biztonságosabb működés feltételeit.

Szóljunk mindhárom eseményről bővebben.

 

Egyrészt: A Magyarok IX. Világkongresszusa

 

A Magyarok Világszövetségét 1938-ban az a Magyarok Világkongresszusa hívta életre, amely Világkongresszus azért jött létre kilenc évvel korábban, 1929-ben, hogy a trianoni ország- és nemzetcsonkítás következtében képviselet nélkül maradt egyetemes magyar népet a világ színe előtt képviselje. A Magyarok Világkongresszusa a saját magát két ülés között képviselni hivatott, és állandóan működő, ügyvivő testületeként hívta életre a Magyarok Világszövetségét. Következésképp, lévén, hogy a Magyarok Világszövetségének teljesen egyedi legitimitása és státusa van a magyar nemzet életében, számára nincs fontosabb feladat, mint a Magyarok Világkongresszusa előző ülései határozatainak végrehajtása, illetve azok szorgalmazása, és a soron következő Világkongresszus ülésének megszervezése, lebonyolítása.

A Magyarok IX. Világkongresszusának Nyitó-konferenciáját 2016. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, Székesfehérváron, Záró-konferenciáját pedig Budapesten tartotta meg, 2016. augusztus 20-án, Szent István napján. E két plenáris nemzetpolitikai döntéshozó ülés között Budapesten tíz szakmai konferencia zajlott, amelyek keretében 171 előadás hangzott el. Ezek az előadások és vitájuk alapozták meg a Záró-konferencia döntéseit és magát a Záró-Nyilatkozatot. A világkongresszusi küldöttek már az ülés idején átvehették a dolgozatokat tartalmazó tíz kötetet, egy megjelent 2016 decemberében, míg további két kötet kiadása a 2017. évben várható.

A Záró-Nyilatkozat megfelelően összegzi a történteket és a meghozott határozatokat, ezért annak teljes szövegét jelen szöveges beszámolóba emelem, mellékletként. Ugyanakkor kiemelek ezek közül néhányat.

A Csíki Székely Krónika valódiságának cáfolhatatlan bizonyításával, ami az őstörténeti konferencia keretében megtörtént, bizonyítottnak tekintendő, hogy a székely nép Atilla nagykirály hátramaradt hun népe, amely mindenkor magyar ajkú volt. Ez a két      megállapítás látszólag csak 500 évet nyit meg a magyarság legújabb kori Kárpát-medencei történetében, de voltaképpen kitoljaa magyarság határait a kínai nagyfalig és az egyiptomi Szfinxig térben, és megnyit 5000 évet időben.

A Petőfi Sándor hamvainak elhozása végett rendezett konferencián megjelent Petőfi Sándor szibériai szépunokája, egy bájos hun-burját hajadon, Oyuna Baldakova, ezzel karnyújtásnyira hozva Petőfi Sándor Szibériába történt elhurcoltatása tényének bizonyítását. Ugyanezt erősítette a Dr. Alekszej V. Tyivanyenko burjátországi történész előadása és tavaly megjelent orosz nyelvű könyve, amelyet az MVSZ Dalmay Árpád nagyszerű fordításában még abban az évben, a 29. számú Magyarságtudományi Füzetként megjelentetett. Ebben a könyvben található az a hivatkozás Oroszország Igazságügyi Minisztériumának honlapjára, amelyen e közhasznúsági jelentés írásának időpontjában is olvasható, hogy Petőfi Sándort 1849-ben, a levert szabadságharc után szibériai fogságba hurcolták. Közeleg tehát az idő, amikor a magyar államnak fel kell adnia eddigi struccpolitikáját, meg kell adnia a nemzet legnagyobb költőjének a nemzeti kegyeletet, méltó helyen és módon eltemetve az ő hazahozott hamvait. Ez lesz az a pillanat, amikor elérkezik az idő a magyar történelmet tudatosan meghamisító, jelenlegi tudományos intézmények felszámolására, és helyükbe egy új, magyar érdekű tudós társaság megalapítására.

A Magyarok IX. Világkongresszusa is védelmébe vette a magyar földet, felhívva Magyarország kormányát, hogy tárgyalja újra az EU-hoz történt csatlakozási szerződését, és vetesse ki a szabad forgalmú árúk csoportjából a magyar anyaföldet, amihez a Brexit bekövetkezte jó tárgyalási helyzetet teremt.

Kassai Lajosnak, a lovasíjászat megteremtőjének és legnagyobb bajnokának, valamint Mónus Józsefnek, cél- és távlövő világbajnoknak MVSZ általi kitüntetésével, és a Világkongresszus munkájába való tevőleges bevonásával egy új, a nemzet életében előremutató út nyílt meg.

A Kárpát-medence Természeti Értékeiért Alapítvány és a Magyarok Világszövetsége együttműködésének eredményeként a Magyarok IX. Világkongresszusa közkinccsé tette Dr. Pálfi György Tudománytörténeti Kiállítását, amelyet a professzor több évtizedes összegző munkával teremtett meg. Ez a kiállítás, különösen annak a tanuló magyar ifjak körében történő megfelelő terjesztésével alkalmas lehet nemzetünk a 20. században oly kegyetlenül megtépázott önbecsülésének helyreállítására, és az idén elhunyt Borbély Imre által megálmodott, először a Magyarok IV. Világkongresszusa keretében, 1996-ban felvázolt tudásközpontú nemzetépítés életbe léptetésére.

Végül, a magyar ősiségnek több konferencia keretében történt további bizonyításával és a további lépések világkongresszusi határozatokba foglalt felvázolásával a Magyarok IX. Világkongresszusa világos utat jelölt meg a magyar nemzet számára, amelyet következetesen végigjárva, nemzetünk megdöntheti Trianont és helyreállíthatja a Szent Korona országát, azaz újrateremheti a maga számára és Európa számára az élet esélyét.

Alább felsorolom a Záró-Nyilatkozat magukért beszélő alcímeit:

Üzenet Európának: Európa Trianonja

Hozzájárulásunk az egyetemes közjóhoz

Bizonyított székely és magyar ősiség

A magyar nemzet meghatározásának kiegészítése

A magyar ősiség a magyar nyelv és a magyar írás védelmében

Felszólalás a méltányosság jegyében, a magyar nemzet védelmében

A Kárpát-medence és a Szent Korona országa

A székely nép önrendelkezése

Trianontól a hazaáruláson át a Szent Korona országáig

Petőfi Sándor szépunokája

Az MTA alkalmatlansága

Az MVSZ fokozott szerepvállalása

A magyar föld védelmében

A népszaporulatot segítő méltányos nyugdíjrendszerért

A tíz szakmai konferencia hozadéka

 

 

Másrészt: Az MVSZ érdemének a magyar és a nemzetközi politikum általi elismerése

 

A 2016. szeptember 12-i parlamenti válasz-felszólalásában a kormánypártok által ritkán hangoztatott alapigazságot mondott ki, és aratott nagy tapsot Orbán Viktor miniszterelnök: a 2004. december 5-én az IGEN-ek győzelmével végződött népszavazás nélkül nem született volna meg 2010-ben a magyar állampolgárságot a külhoni magyarok számára is elérhetővé tevő törvény!

 

A népszavazást kiharcoló, és az IGEN-eket győzelemre segítő Magyarok Világszövetségéről nem esett szó. Ezúttal sem.A Magyarok Világszövetségét december 5. kapcsán csak akkor szokta a magyarországi politikai osztály emlegetni, ha az általa kezdeményezett népszavazásról, mint a magyar nemzet elleni merényletről beszélnek…

PedigkorábbanKövér László, az Országgyűlés elnöke is kimondta, hogy„2004. december 5-én egy új korszak kezdődött a magyarság életében”.Semjén Zsoltminiszterelnök-helyettes, mint a magyar állampolgárságot a külhoni magyarok számára elérhetővé tevő törvénymódosítás előterjesztője pedig úgy fogalmazott, hogy az IGEN-ek 2004. december 5-én aratott győzelme kötelezi az Országgyűlést e törvény meghozatalára.

Természetesen sem Kövér László, sem Semjén Zsolt nem említette meg annak a nevét, aki nélkül erre a népszavazásra soha sem került volna sor: a Magyarok Világszövetségét. (!?)

Orbán Viktoremlített parlamenti beszédeide kattintvatekinthető meg. Beszédének szóban forgó részea felvétel 6:35 perceután kezdődik.

 

Ha ez nincs(ti. a december 5-i győztes népszavazás),nem tud megtörténni(t.i. az állampolgársági törvény módosítása)!– zárta mondandóját nagy taps közepette a kormányfő.

Emlékeztetésképpen idézek egy régebbi MVSZ Sajtószolgálat közleményt:

A külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadásáért kiírandó népszavazástPatrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke kezdeményezte az MVSZ alapításának 65. évfordulóján, 2003. augusztus 18-án megtartott elnökségi ülésen. Az MVSZ 26 tagú Elnöksége aznap több órás vita után egyetlen tartózkodással hozta meg a kezdeményezést támogató határozatát. 2004 tavaszán az MVSZ szervezésében közel félmillió magyar állampolgár támogatta aláírásával a népszavazás kiírását, amelyre végül 2004. december 5-én került sor. Győztek ugyan az IGEN-ek, de a Gyurcsány-kormány ellenkampánya miatt alacsony volt a részvétel, és annak ellenére, hogy a népszavazás eredményesnek bizonyult, nem volt ügydöntő ereje. 2007-ben az MVSZváltozatlan kérdésselútjára indítottamásodik népszavazási kezdeményezését, amelynek kiírását az Alkotmánybíróság elképesztő jogi csűrés-csavarással akadályozta három éven keresztül, mígnem a 2010-ben kétharmados parlamenti többséget szerző Fidesz-KDNP koalíció meg nem hozta a fent hivatkozott törvényt. Ezt követően megszólalt az Alkotmánybíróság is, és elutasította az MVSZ második népszavazási kezdeményezését, állítván, hogy az okafogyottá vált volna... Az Alkotmánybíróság ebben a kérdésben is „tévedett”, hiszen az MVSZ által kezdeményezett népszavazás azoknak adta volna vissza a magyar állampolgárságot, akik magyar nemzetiségűek, míg a Fidesz-KDNP koalíció által elfogadott törvény azoknak adja meg ezt a kedvezményt, akiknek valamely felmenője magyar állampolgár volt. Függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségűek… A két megközelítés között – következményeiben is – jól érzékelhető a különbség.

A Magyarok Világszövetsége úgy tekint a 2004. december 5-i népszavazásra, mint közel nyolc évtizedes történetének legjelentősebb nemzetpolitikai cselekedetére.

Az MVSZ Elnöksége december 5. tízedik évfordulóján ezt a napota Magyarok Világszövetsége és a Magyar Nemzet Oszthatatlansága Napjáványilvánította.

Azzal, hogy a minden tisztességes szándékú magyar ember számára nyilvánvaló igazságot Orbán Viktor miniszterelnök 2016. szeptember 12-i felszólalásában – Kövér László házelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes után – félreérthetetlenül kimondta, azzal gyakorlatilag a magyar állam legfőbb vezetői elismerték az MVSZ azon érdemét, amely eddig mintegy egymillió külhoni magyarnak juttatta vissza magyar állampolgárságát, és amely érdemet az MVSZ Küldöttgyűlése is az 1938. augusztus 18-án alapított Magyarok Világszövetsége története legjelentősebb nemzetpolitikai cselekedetének minősített, és ezt a Szövetség Alapszabályában is rögzítette.

De jutott a Magyarok Világszövetségének és elnökének 2016-ban nemzetközi, értsd nem-magyar elismerés is. Jómagam egy MVSZ-küldöttség élén, október végén Lengyelországba utaztam, ahol találkoztam Andrzej Duda államelnökkel, és megbeszélésünk nem merült ki az általunk 1999. június 16-án, Szent Kinga tiszteletére felavatott székelykapunál megejtett kézfogással, hanem délután találkozásunk során fontos magyar érdekű dokumentumokat is átadhattam az államelnöknek.

Később, novemberben és decemberben, a Magyarok IX. Világkongresszusának a magyar nyelvre vonatkozó határozatát végrehajtva, Ausztriában, Németországban és Svájcban voltam körúton, ahol Varga Csaba – A kőkor élő nyelve című, általunk készíttetett német nyelvű könyvét mutattam be. Münchenben, két ízben is találkoztam Bajorország kulturális miniszterével és ott akkreditált külföldi diplomatákkal, akik a Magyarok Világszövetségének ismerőiként és méltatóan szóltak az MVSZ törekvéseiről.

Összegzésként elmondható, hogy szemlátomást oldódik az a magyar politikum által a Magyarok Világszövetsége ellen elrendelt karantén, amely 2000-ben az MVSZ költségvetési támogatásának puccsszerűen, és országgyűlési házszabályt sértően történt megvonásával kezdődött, amely az MVSZ elszigetelésével folytatódott, és amely abban a több mint hatszáz bírósági tárgyalási napban érhető tetten, amelynek az MVSZ ez alatt a másfél évtized alatt, akarata ellenére alanyává vált. A karantén oldódása folytatódik, akár tetszik ez egyeseknek, akár nem…

Harmadrészt: Az MVSZ megteremtette a kiszámíthatóbb, tervezhetőbb, biztonságosabb működés feltételeit

 

Ötéves – temérdek akadállyal teletűzdelt, és menet közben meghiúsult kísérletek sokaságával jelzett – fáradozás árán, sikerült végrehajtanunk a Küldöttgyűlés 14/2011. (V.21.) MVSZ KGY határozatát. Méghozzá nem is akárhogyan. A határozat tárgyát képező ingatlant az Elnökség által a piaci árak alapján megszabott értékesítési árat 25%-al fölülmúlva értékesítettük! A végső tárgyalások két évig tartottak, amelynek első évében a legjobb ajánlattevő kiválasztása, és az érte való megvívás zajlott. A második év a kiválasztott partnerrel kötött szerződések – összesen négy, mintegy 80 oldalas – lebonyolítására került sor.

A hallatlan fizikai és szellemi-lelki erőt felemésztő folyamat során megismerhettük a mai magyar társadalmi-gazdasági élet számos rákfenéjét, a nyilvánvalóan alkotmányellenes kormányrendelettől, a korrupció melegágyának megteremtésére alkalmas, eszméletlenül és ésszerűtlenül túlcentralizált állami bürokráciáig el. Ez utóbbit „testközelből” megtapasztalva meg kell állapítanunk, hogy gyilkos természetű: bizton mondható, hogy elmegy az életkedve annak, aki ebbe a rendszerbe beleütközik.

Az MVSZ vezető testületei – az Elnökség, a Küldöttgyűlés, a Felügyelő Bizottság és az Etikai Bizottság – végigkövették az értékesítés folyamatát, amint azt testületi határozataik is jelzik: 57/2010. (V.27.) MVSZ Elnökségi határozat, 1/III/2010. (VIII.10.), 2/III/2010. (VIII.10.), 3/III/2010. (VIII.10.), 4/III/2010. (VIII.10.), 5/III/2010. (VIII.10.), 6/III/2010. (VIII.10.), 7/III/2010. (VIII.10.), 8/III/2010. (VIII.10.), 9/III/2010. (VIII.10.), 10/III/2010. (VIII.10.), 11/III/2010. (VIII.10.), 12/III/2010. (VIII.10.) MVSZ Elnökségi határozatok, 15/I-III/2011. (II.26.) MVSZ Elnökségi határozatok, 18/2011. (XII.3.) MVSZ Elnökségi határozat, 5/2012. (V.17.) MVSZ Elnökségi határozat, 21/2012. (VI.30.) MVSZ Elnökségi határozat, 6/I-II/2010. (XI.10.) MVSZ Elnökségi határozatok, 17/2013. (XII.7.) MVSZ Elnökségi határozat, 13/2014. (II.22.) MVSZ Elnökségi határozat, 6/2014. (V.8.) MVSZ Elnökségi határozat, 8/1-4/2014. (V.8.) MVSZ Elnökségi határozatok, 9/2014. (V.8.) MVSZ Elnökségi határozat, 11/2014. (VIII.16.) MVSZ Elnökségi határozat, 12/2014. (VIII.16.) MVSZ Elnökségi határozat, 13/2014. (VIII.16.) MVSZ Elnökségi határozat, 14/2014. (VIII.16.) MVSZ Elnökségi határozat, 14/2014. (VIII.16.) MVSZ Elnökségi határozat, 15/2014. (VIII.16.) MVSZ Elnökségi határozat, 16/2014. (VIII.16.) MVSZ Elnökségi határozat, 17/2014. (VIII.16.) MVSZ Elnökségi határozat, 16/2014. (XII.6.) MVSZ Elnökségi határozat, 17/2014. (XII.6.) MVSZ Elnökségi határozat, 18/2014. (XII.6.) MVSZ Elnökségi határozat, 9/2015. (II.14.) MVSZ Elnökségi határozat, 6/I-II/2015. (VIII.22.) MVSZ Elnökségi határozatok, 7/2015. (VIII.22.) MVSZ Elnökségi határozat, 8/2015. (VIII.22.) MVSZ Elnökségi határozat, 9/2015. (VIII.22.) MVSZ Elnökségi határozat, 10/2015. (VIII.22.) MVSZ Elnökségi határozat, 11/2015. (VIII.22.) MVSZ Elnökségi határozat, 12/2015. (VIII.22.) MVSZ Elnökségi határozat, 6/2015. (XII.5.) MVSZ Elnökségi határozat, 7/2015. (XII.5.) MVSZ Elnökségi határozat, 15/2016. (II.13.) MVSZ Elnökségi határozat, 16/2016. (II.13.) MVSZ Elnökségi határozat, 17/2016. (II.13.) MVSZ Elnökségi határozat, 18/2016. (II.13.) MVSZ Elnökségi határozat, 6/2016. (IV.15.) MVSZ Elnökségi határozat, 7/2016. (IV.15.) MVSZ Elnökségi határozat, 8/2016. (IV.15.) MVSZ Elnökségi határozat, 12/2016. (VIII.18.) MVSZ Elnökségi határozat s különösen a 13/2016. (VIII.18.) valamint a 14/2016. (VIII.18.) számú Elnökségi határozatok, amelyek az MVSZ Felügyelő Bizottságának és Etikai Bizottságának az ingatlan értékesítésének folyamatára vonatkozó egyetértő nyilatkozatait veszik tudomásul. A légkört, amiben ez a hallatlan erőfeszítés zajlott, jól érzékelteti a menetközben „elkerülhetetlenül lábra kapott” rágalmakat elutasító, 15/2016. (VIII.18) MVSZ Elnökségi határozat. És legvégül a 9/2016. (08.19.) MVSZ KGY határozat.

Ennek a folyamatnak lezárásaként fontos, egy szándékos, az MVSZ jó hírét tudatosan rontó, félrevezető ál-hír eloszlatása. A számok és a folyamat ismeretében megállapítható, hogy a szóban forgó ingatlan értékesítését nem a 2008-ban a Magyarok VII. Világkongresszusának lebonyolítására felvett 50 millió forintos kölcsön tette elkerülhetetlenné, hiszen ez az összeg a világgazdasági válság kitörése előtti gazdasági viszonyok között egy év alatt könnyedén kigazdálkodható lett volna, hanem ez a 2008. szeptember 1-jén kirobbant világgazdasági válság következménye. Az új viszonyok közepette az ingatlanjaink bérlői sorra csődbe mentek, és hatalmas adósságállományt hagytak maguk mögött. A bevételkiesés akkora volt, hogy a PAX PANNONIAE Kft. ötször akkora (500%) adósságot halmozott fel a kezelésébe adott ingatlanok üzemeltetésével járó kiadásokkal, mint amekkora a felvett hitel volt. Ennek a lefelé örvénylő folyamatnak csak akként lehetett véget vetni, hogy magunk és munkatársaink egészségét kockáztatva öt egymást követő télen keresztül fűtetlen székházban kellett dolgoznia a Magyarok Világszövetségének!!! Nem a világ botránya ez, kedves Magyar Testvéreim??!!

Most, hogy ennek a gyászos állapotnak sikerült véget vetnünk, még egy kevéssé ismert körülményre kell rámutatnunk. A fennebb vázolt ötéves folyamattal sikerült teljesen átcsoportosítanunk és átalakítanunk az MVSZ vagyonának szerkezetét. Sikerült hatálytalanítanunk az 1994-ben MVSZ elnökségi határozattal életre hívott PAX PANNONIAE Kft-t, amely abnormális tulajdonviszonyaival az MVSZ életének legfőbb kockázati tényezőjévé, a külső hatalmi beavatkozás „szélessávú országútjává” vált, és a világgazdasági válság következtében megállíthatatlanná váló gazdálkodásával az MVSZ legsúlyosabb mindennapos megélhetésének közvetlen okozója volt. Ezzel egy 22 éve gennyező fekélyt távolítunk el a Magyarok Világszövetségének testéről. A Kft. végelszámolását elrendeltük. Helyébe a 2012-ben kényszerűségből megalapított Pax Pannonicum Kft-nk lép, a tulajdonos MVSZ számra is átlátható, követhető és reményeink szerint nyereséges gazdálkodással.

Az MVSZ tavalyi gazdag tevékenységének még hosszú oldalakat szentelhetnénk. Nem tesszük, hanem mellékeljük teljes 2016. évi tevékenységünknek a tükrét úgy, ahogyan az az MVSZ Sajtószolgálat közleményeiből ránk köszön. Bármely sorára rákattintva olvashatóvá válik a több mint háromszáz közlemény akármelyike. Jó olvasást, hasznos időtöltést kívánok!

Velünk az Isten!

és

Vesszen Trianon!

Budapest-Kolozsvár, 2017. május 11-én

Patrubány Miklós István Ádám,

a Magyarok Világszövetségének elnöke

Mellékletek:

1. A Magyarok IX. Világkongresszusának Záró-Nyilatkozata – 2016. augusztus 20.

2. A Magyarok Világszövetségének 2016. évi tevékenysége az MVSZ Sajtószolgálat tükrében

 

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

9257/170517

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)

 

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)

 

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

 

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

 

Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is. Hírlevelünkről való leiratkozáshoz, küldjön üres levelet a sajtoszolgalat@mvsz.hu címre, amelynek tárgy-rovatában mindössze ennyit közöl: Leiratkozás.

 

 

e-max.it: your social media marketing partner

Megosztás


Az MVSZ erkölcsi alapja
Az MVSZ erkölcsi alapja
europa A magyar kérdés rendezése
nem tűr halasztást

Keresünk százezer magyar embert!

Adakozók:  590
Országok:  17  
Települések: 191  
Alakítók:  72
Összesen: (2012.04.26) 8669908 Ft

Közösségek önkormányzása az egyéni és kollektív jogok érvényesítésére



Az MVSZ erkölcsi alapja

Free business joomla templates