Rovásírás konferencia

Magyarok IX. Világkongresszusa

 

2016. augusztus 15-20. – Ópusztaszer – Székesfehérvár – Budapest – Pásztó

A számítógépes szabványosításon túl – rovásírás konferencia

Beharangozó

                                                                                       

 

„A számítógépes szabványosításon túl” címet viseli, hiszen most vagyunk túl azon a folyamaton, aminek következtében elmondhatjuk, hogy őseink írását már a számítógépes világban is használni tudjuk. Old Hungarian néven lett része 2014-ben az ISO/IEC 10646-os szabványnak, majd pedig 2015-ben magyar szabványként is bevezetésre került. Hangsúlyozni kívánom, hogy nem az őseinktől örökölt rovásbetűinket kellett szabványba „igazítanunk”, hanem ezek számítógépre történő alkalmazását kellett nemzetközi szinten szabályozni.

Egyre többen vagyunk, akik már a villanyleveleiket is rovásbetűkkel írjuk meg, s kidolgoztuk annak módját, hogy ezt bárki megtehesse ingyenesen. Erről Tisza Andrástól külön előadás keretében lesz szó, ahol ennek gyakorlatát is bemutatja az előadó.

Mint ismeretes, az előző két Világkongresszus a határozataival nagy súllyal vett részt a szabványosítás helyes mederben való tartásában. Jelen kongresszus keretében szeretnénk annak módját végiggondolni, hogy az év végéig egymillió emberhez eljuttathassuk az Old Hungarian betűkészlet használatának lehetőségét.

Előadásainkat három téma köré gyűjthetjük.

A történetiségbe tartozók között hallhatjuk Friedrich Klárától a székely-magyar rovásírás előzményeit a Kárpát-medencében, Radics Gézától a rovásírásunk kialakulásának történelmi hátterét, Mandics Györgytől a leginkább olvasatlanul megbírált Karacsay kódexről s Varga Gézától az idegen címkékkel ellátott hun írásemlékeinkről hallhatunk.

Az elméleti részbe tartozó előadások között Zomoráné Cseh Márta bemutatja, hogy ősi írásunk nem egyszerűen csak betűírás, hanem a teremtett világ rendje szerint működő jelrendszer. Szentesné Frigyesi Piroska fölteszi a kérdést, hogy magyar szavak, mondatok-e az etruszk írásemlékek. Vári Jenő pedig az E és EGY betűk formai hasonlóságából kiindulva jut el elgondolkoztató tartalmi azonosságokra. A tatár nemzetiségű Vener Akhmetov egy összehasonlító dolgozattal készül a szibériai, a mongóliai valamint a székely-magyar rovásírásról.

Ősi írásunk gyakorlati életben való használatáról is hallhatunk színes beszámolókat. Borsos Gézától a rovásírásos falutáblák állításáról a Székelyföldön, Szakács Gábortól a hagyományőrző rovásírásos településtáblák elterjesztéséről a Kárpát-medencében. Szilágyi Lászlótól a szerves rovásoktatásról könnyedén, s a gyakorlati oktatások terén, továbbá Bothné Kósa Erikától a tízéves rovásírás oktatásról egy budapesti iskolából, majd Felvidékről Salgó Gabriellától, Délvidékről Krizsák Katalintól és Kanadából Nagy Évától.

Érdekes színfoltnak ígérkezik az az énekes lelki-ismeret-terjesztő énekes előadás, ami a rovást mutatja be népdalainkban.

Három kiállítás is igyekszik „ünnepi öltözetbe” öltöztetni a konferenciánkat. Hódos Lászlótól láthatunk a Forrai Sándor-féle kiállításból rovásemlékek képeit, Dittler Ferenc a saját képeiből hoz, amik művészi szinten megvalósított összerovások, s Csatlós Csaba is bemutat néhányat a Napírás-Naprovás gyönyörű és beszédes rovásbetű-építményeiből.

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

Szondi Miklós,

        a konferencia elnöke

 

 

 

MVSZ Sajtószolgálat

8923/160630

 

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn
Free business joomla templates