75 éves a Magyarok Világszövetsége


Az MVSZ 2013. évi közhasznúsági jelentése


Szöveges beszámoló


A Magyarok Világszövetsége nem egy civil szervezet a sok közül, még csak nem is egy nemzeti szervezet a többi nemzeti szervezet közül. A Magyarok Világszövetségét az a Magyarok Világkongresszusa alapította – saját, állandóan működő, ügyvivő testületeként –, amelyet Magyarország és a magyar nemzet trianoni szétszaggattatása után, az egyetemes magyar nép képviseletére hívtak életre eleink.


1. MVSZ-75. A Magyarok Világszövetsége 2013. augusztus 18-án alapításának 75. évfordulóját ünnepelte. Ünnepi beszédében a Szövetség elnöke így foglalta össze alapszabályban rögzített lényegét:



Az MVSZ Sajtószolgálat ekképp tudósított az elnöki beszámoló további részleteiről:


 >>A Magyarok Világszövetsége, mint pártoktól és kormányoktól független szervezet és a magyar állam viszonya az idők során hullámzó volt. Volt idő, az alapítást követő évek, amikor a magyar állam minden eszközével támogatta az MVSZ-t. Volt a „fojtogató ölelés” időszaka a kommunizmus évtizedeiben, amikor a nyugati magyarság az MVSZ-t, mint a magyarországi hatalom kémszervezetét, ügynökhálózatát fogta fel. Az újjáalakítást követően  is támogatólag állt hozzá a magyar állam, még Horn Gyula kormányzása idején is, akinek annak ellenére nem jutott eszébe az MVSZ költségvetési támogatását megvonni, hogy a miniszterelnök rendelkezésére álló külön keretből finanszírozott Magyarok IV. Világkongresszusa „kitapsolta”, megakadályozva köszöntő beszédének elmondását. Antall József pedig a Magyarok III. Világkongresszusán kijelentette, hogy míg Magyarország miniszterelnöke csak lélekben lehet 15  millió magyar miniszterelnöke, addig a Magyarok Világszövetségének elnöke minden magyar elnöke.


 Az MVSZ költségvetési támogatását csak a Fidesz-nek jutott eszébe megvonni, amit 2000-ben megtett, és amely állapot azóta is fennáll. De a magyar állam nem érte be ennyivel. 2001 januárjában a külügyminisztérium úgynevezett kommunikációs panelekkel utasította a teljes magyar diplomáciai kart, a Magyarok Világszövetsége jó hírnevének rombolására, mely ügyben a felelősségre vonás még várat magára. Olyan erejű suttogó propagandával, amilyennel csak a titkosszolgálatokkal rendelkező állami intézmények rendelkeznek, a legképtelenebb rágalmakat terjesztik a szövetségről és annak elnökéről. A kormány egyik minisztere kollektíven megrágalmazta a teljes Magyarok Világszövetségét, de büntetlen maradt, mert megvédte őt kijelentésének következményeitől a pártos kétharmad, amely nem adta ki mentelmi jogát. Az MVSZ teljes ellehetetlenítésére tett kísérlet azzal lepleződik a leginkább le, hogy elnökké történt megválasztása óta 97 pert indítottak a Szövetség, illetve személye ellen.


 „De hittel valljuk, hogy miután jótállunk magunkért és szándékunkért, miután hiszünk az isteni gondviselésben, és miután meggyőződéssel valljuk, hogy a jónak a gonoszt mindig le kell győznie, hittel valljuk, hogy ez a viszony még jóra fordul az eljövendőkben.” Ezzel a nyílt színi tapssal fogadott mondattal zárta Patrubány Miklós beszédének az MVSZ és a magyar állam viszonyát taglaló részét.

 Ezt követően az elnök rövid felsorolásban ismertette, hogy az alapszabályban rögzített legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedeten kívül mi minden fűződik a Magyarok Világszövetsége és a Magyarok Világkongresszusa együttesének nevéhez:



A jubileumi évben, az évforduló felvezetéseként az MVSZ Sajtószolgálat révén két hónap alatt 50 részes összeállítást közöltünk a Magyarok Világszövetségének néhai levéltárosa, Kiss Dezső által a Szövetség irattárában fellelhető iratokból készített tanulmányból, amely a magyar nemzetnek a 19-20. század fordulóján lezajlott, első nagy kivándorlási hullámát ismertette, amely a kiegyezés és az első világháború kitörése között (pontosan 1871-1913 között) 2.038.234 honfitársunkat vitte el Amerikába. Ezt az információt egyetlen más ma létező magyar intézmény sem tudta volna a köz rendelkezésére bocsátani.


Ugyancsak a jubileumi év szolgáltatta az alkalmat arra, hogy a Magyar Nemzetért Érdemérmet a korábbi éveknél nagyobb számban ítéljük oda. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban emlékfa-ültetéssel is járó kitüntetést 12 személyiségnek ítéltük oda. Dr. Hegedűs Loránt püspök, életművéért posztumusz az Érdemérem arany fokozatát kapta. Ezüst fokozat illette meg a következőket: Ádám Jenő – a horvátországi magyarság 7 évtizedes szolgálatáért, Balczó András – életútjáért, magyarságáért, a magyar nemzet hírnevének öregbítéséért, Borsos Géza – életútjáért, nemzetszolgálatáért, a Székely Nemzeti Tanács életre hívásáért, Botos László és Margaret – életútjukért, magyarságszolgálatukért, a Magyarságtudományi Intézet élén végzett munkájukért, Bottyán Zoltán – életútjáért, nemzetszolgálatáért, a magyar nemzet új meghatározásának kialakításában vállalt szerepéért, Csete György – életútjáért, építőművészetéért, magyarságáért, Dr. Drábik János – életművéért és a magyar nemzet új meghatározásának kidolgozásában vállalt szerepéért, Kozma Imre atya – kereszténységéért, a magyar nemzet legszebb értékeinek megjelenítéséért, Szabados György Gergely szegedi bognármester – nagy tettekre hevítő, az utódok számára követendő példát jelentő életéért, Szaniszló Ferenc – több évtizedes, kiemelkedő oknyomozó újságírói munkásságának és nemzetszolgálatának elismeréseként, valamint a magyar minisztérium részéről őt ért megaláztatás ellentételezéseként, Dr. Szilvay Géza – életútjáért, magyarságáért, a hangszeres zeneoktatás nemzetközileg elismert „Kodály-módszerének”   kidolgozásáért.


Az alapítás 75. évfordulóján a Szövetség kitüntette azokat, akik az utolsó két évtizedben jelesen hozzájárultak a Magyarok Világszövetségének életben tartásához, hatékony nemzetszolgálatához. Tizenketten kapták meg a Magyarok Világkongresszusa Aranyérmét, harmincketten a Magyarok Világkongresszusa Ezüstérmét és hatvannégyen a Magyarok Világszövetsége Emléklapját.


A 75 éves Magyarok Világszövetségének állami elismerését december 5-ének, a külhoni magyarok magyar állampolgárságáért az MVSZ által kivívott népszavazás napjának a megszentelése jelentette, hiszen az MVSZ 75 éves története legjelentősebb cselekedetének kései eredményeként, a magyar állam 2013-ban ezen a napon ítélte oda az ötszázezredik külhoni magyarnak a magyar állampolgárságot, és azzal a ma élő nemzedék egyik kiemelkedő alakját, a nemzetszolgálatával egyedülállót teljesítő Böjte Csaba atyát illette meg.


A 2013. év az MVSZ számára a gyász miatt is emlékezetes marad, hiszen ebben az évben távozott az élők sorából az MVSZ Védnöki Testületének két kiemelkedő tagja, Dr. Hegedűs Loránt püspök és Rácz Sándor ’56-os hős.


2. Rácz Sándor halála. 2013. április 30-án, nyolcvanéves korában elhunyt Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke, az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc legendás hőse, a magyar nemzet nagy alakja.

Bár betöltötte nyolcvanadik életévét, váratlanul jött halála és a fogadókészség hiánya megakadályozta Őt abban, hogy teljesítse utolsó nagy vállalását, a Magyarok VIII. Világkongresszusának felkérését és megbízását, amellyel a regnáló hatalom felé kellett volna közvetítenie Magyarország történelmi alkotmánya jogfolytonos helyreállításának imperatívuszát. Teljes életútját bemutató búcsúztatását az ő személyes és családja kérésére temetésén Patrubány Miklós végezte, amely jelen beszámoló mellékleteként olvasható (M1 – Életre, halálra – Végső búcsú Rácz Sándortól).

Temetését, amely tulajdonképpen állami feladat lett volna, a családdal együttműködésben a Magyarok Világszövetsége vezényelte le, Budapest főpolgármesteri hivatalával és számos civil szervezettel karöltve. 2013. május 23-án a Szent István Bazilikában és a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke végezte a méltóságteljes gyászszertartást.

Három hónappal később, az MVSZ székházában, Rácz Sándor egykori irodájában megnyitottuk a Rácz Sándor emlékszobát, ahol művei elérhetők, miként életútjának fontos dokumentumai is.

A vaddiófa árnyékában című, Rácz Sándor életútját bemutató kétrészes film minden héten egyszer megtekinthető az MVSZ székházában.

Az MVSZ elnöke átvette és folytatja a Rácz Sándor által teremtett hagyományt, és minden hónapban egyszer, nemzetpolitikai előadást tart.

Szövetségünk azzal is megadta a Rácz Sándor történelmi személyiségének kijáró tiszteletet, hogy honlapjának nyitóoldalán egy évig gyászolta elhunyt tiszteletbeli elnökét.


3. Trianon-93. Szövetségünk 2013-ban folytatta a 2010-ben, Trianon 90. évfordulóján teremtett hagyományt: Trianon ellen tiltakozó összmagyar megmozdulást szervezett Versailles-ban. A megmozdulás jelmondata Jean d’Arc-kal Trianon ellen volt, helyszíne pedig a Versailles-i Jean d’Arc templom előtere, ahonnan a zászlókat lengető, Vesszen Trianon!-t skandáló tiltakozók végigvonultak a város utcáin a Trianon szállodáig. A meghívott vendégművész Sinkovits-Vitay András volt.

A Trianon-93. megmozdulásnak különös jelentőséget adott, hogy a Magyarok Világszövetsége ezen a rendezvényen hirdette ki 2013 februárjában Botos László kezdeményezésére elfogadott felhívását, melynek címe: A közbéke érdekében (M2 - melléklet). Az MVSZ ezzel egy hatékony eszközt adott mindazok kezébe, akik a civil diplomáciával próbálják enyhíteni a magyar nemzetet máig tartóan sújtó trianoni békeparancs következményeit. A magyar nemzet igazi arcát két cseh politikus szavaival bemutató dokumentumot ezrek használhatják világszerte a magyar nemzet arculatának korrigálására. Ezért az MVSZ folyamatosan készíti különböző nyelvekre a fordítását. Eddig a felhívás a következő idegen nyelveken olvasható: angol, német, francia, cseh, szlovén, szlovák, román, szerb, orosz, ukrán, ruszin, ír.


4. Petőfi Sándor hamvainak elhozása végett. Ezzel az üggyel Szövetségünk nagy fába vágta a fejszéjét. Az MVSZ Petőfi Sándor Bizottsága 2013. év folyamán fontos munkát végzett. Három kiemelkedő eseményről tudósíthatunk. Petőfi Sándor születésnapján, január 1-én közzétettük a néhai Szuromi Lajos professzor két évtizeddel korábban készített, de a szakma által teljesen elhallgatott verselemzését, amelyben ékesen bizonyítja, hogy a két orosz nyelvű vers szerzője aligha lehetett más, mint Petőfi Sándor. Tanulmánya honlapunk egyik legolvasottabb dokumentuma. Másodsorban szólnunk kell arról, hogy Nagyváradon, a Varadinum rendezvénysorozat keretében megtartott előadása során Patrubány Miklós elnök ismertette az Oroszországban A.V. Tyivanyenko professzor által megtalált és elküldött orosz nyelvű verset, a Petőfi Sándor által Szibériában írt Júlia-verset. A harmadik esemény a legjelentősebb: 2013. február 16-án, az MVSZ székházában megtartott Petőfi-értekezlet, amelynek címe: Petőfi Sándor hamvainak elhozása végett.

A februári Petőfi-értekezlet legjelentősebb eredményét az MVSZ Petőfi Sándor Bizottsága foglalta össze Megvannak Petőfi hamvai című 12 pontos bizonyításában (M3 - melléklet), amelyet utóbb határozattal fogadott el a Magyarok Világszövetségének Elnöksége is. A dokumentum egyértelművé teszi: annak valószínűsége, hogy 1989. július 17-én Barguzinban, a Morvai Ferenc vezette expedíció ne Petőfi Sándor hamvait tárta volna fel, gyakorlatilag nulla. A 12 pontos bizonyítás ismeretében kijelenthető, hogy amennyiben a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is kételkedne ebben, akkor ennek ellenkezőjét az MTA-nak kell bizonyítania.

Az értekezlet arra is bizonyítékot szolgáltatott, hogy milyen mély törésvonalak lehetetlenítik el az együttműködést a Petőfi hamvait feltáró bizottság egyes tagjai között, ami részben magyarázata annak is, hogy miért nem sikerült igazságukkal negyedszázad alatt leküzdeniük a magyarországi hivatalosságok ellenállását. E viszonyokat jól szemlélteti az a körülmény, hogy ezen az értekezleten tudta meg Morvai Ferenc, hogy az általa felkért vezető régész, akinek költségeit mindvégig ő fedezte, tulajdonképpen az MTA megbízásából tette, amit tett… (!?)

A Megvannak Petőfi hamvai c. dokumentum széles körben elterjedt. Az MVSZ dokumentumára való hivatkozással Baráth Zsolt országgyűlési képviselő interpellációt nyújtott be az illetékes miniszterhez, aki semmitmondó, felelősségelhárító válaszában illetékesként azt az MTA-t nevezte meg, amely a Petőfi-kutatásban az elmúlt két évtizedben jelentős hitelvesztést szenvedett el.

Szövetségünk tízezer példányban kinyomtatott, Élt Szibériában c. Petőfi-füzetben is közzétette a 12 pontos bizonyítást.

Fuksz Sándor elnökhelyettes, az MVSZ Petőfi Sándor Bizottságának koordinátora volt a szónoka az MVSZ Március 15-i rendezvényének, amely napon az égiek szibériai hóviharral emlékeztették a ma élő magyar nemzedéket máig tartó bűnös mulasztására, a nemzeti kegyelet mindmáig elmulasztott megadásának kötelezettségére. Két ihletett írása – Vele könnyebb lesz a győzelem (március 15.) és A fekete lyukak felrobbannak, úgy-e? (július 31.) – nyomatékosította Petőfi Sándorral és a magyar nemzettel szemben mindnyájunknak fennálló erkölcsi kötelességét.


5. A Szent László Magyarságtudományi Akadémia. Alapításának 19. évében a Szent László-MTA egy világhálós egyetemes népfőiskolává vált. Elnöke dr. Drábik János, aki a Magyarok VIII. Világkongresszusa keretében megtartott Nemzetstratégiai konferencia elnöke is volt. Ügyvezető elnöke Bottyán Zoltán, az MVSZ Kárpát-medencei Térségének alelnöke, az említett világkongresszusi konferencia koordinátora.

A 2012/2013-as tanévben az oktatást támogató tankönyvek a Magyarságtudományi

Füzetek voltak. A 2013/2014-es tanévben tankönyvként a fent említett nemzetstratégiai konferencia előadásait tartalmazó 500 oldalas kötetet használják.

A jelenlegi tanévben két tantárgy előadási zajlanak: A magyar nemzet, tantárgyfelelős Bottyán Zoltán, és A szervezett háttérhatalom és a magyar nemzet sorskérdései, tantárgyfelelős dr. Drábik János.

A két félévre tagolt oktatás október 15-től december közepéig, valamint január derekától június 15-ig heti rendszerességgel zajlik. Az előadásokat nem csak a teremben jelenlevők követhetik, hanem a világhálón zajló élő közvetítés révén bárki, bárhol éljen a földkerekségen.

Az előadók a magyar szellemi élet kiemelkedő alakítói. Előadásaikat, amelyek nyomtatásban már megjelentek a világkongresszusi kötetben, az előadásuk hetén a világhálón is közzétesszük.

Tematikai kiterjesztés szándékával, az MVSZ tagszervezeteként évtizede az MVSZ székházában ténykedő Herman Ottó Társaság néhány előadását is felvettük a Szent László-MTA programjába.

Paál Zoltán születésének 100 évében, az ő munkásságát felidéző, kísérleti Arvisura előadássorozattal tisztelegtünk a palóc regevilág rejtélyes szerzőjének emléke előtt.


6. A Magyarságtudományi Füzetek. Folytattuk a Magyarságtudományi Füzetek kiadását. A tárgyalt évben két füzet jelent meg: a magyarság és a Kelet jegyében A hun kapcsolat (MTF-20), a magyarság és a Nyugat jegyében pedig A kelta kapcsolat (MTF-21). Elkezdtük az időközben kifogyott füzetek utánnyomását.

Célunk, hogy a 2014. évi Küldöttgyűlés időpontjáig elkészítsük az eddig megjelent 22 kötet utánnyomását, és a teljes kiadást ajánljuk fel a magyar olvasóközönségnek.


7. A székely nép önrendelkezési harcának támogatása. A székely nép önrendelkezési harcának zászlóvivője a Székely Nemzeti Tanács, melynek az életre hívója a Magyarok Világszövetsége. 2013-ban az MVSZ sokrétűen támogatta e harcot.

Elméleti síkon:

Az MVSZ elnöke elvi éllel megfogalmazta az önrendelkezés, illetve az önkormányzathoz való jog kivívásához nélkülözhetetlen feltételrendszert: Patrubány Miklós: Az autonómia kivívásához paradigmaváltás kell (M4 - melléklet). Majd ismételten közzétettük az I. Székely-Magyar Világtalálkozó Állásfoglalását a székely nép önrendelkezési jogáról.

Elvi síkon:

Megneveztük az önrendelkezési jog kivívásának illetékes testületét, a Székely Nemzetgyűlést. Ennek érdekében az MVSZ Sajtószolgálat révén összeállítást készítettünk és hoztunk nyilvánosságra a Székely Nemzetgyűlések történetéről, külön tárgyalva a 2006. június 18-án megtartott Ditrói Székely Nemzetgyűlést, amelynek határozatai máig hatályosak és irányadóak.

Gyakorlati síkon:

Csíkcsomortánban, a Kárpátok őre szobor avatásakor mondott ünnepi beszédében az MVSZ elnöke – mint csíki székely ember – konkrétan kezdeményezte a Székely Nemzetgyűlés összehívását.

Borsos Géza, az MVSZ Kárpát-medencei Térségének alelnöke, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke kidolgozta és vitára bocsátotta a Székely Nemzetgyűlés összetételére vonatkozó javaslatát.

Az MVSZ vezérkarának személyes jelenlétével támogattuk a 2013. március 10-én Marosvásárhelyen megtartott Székely Szabadság (Székely Vértanúk) Napját.

Október 26-án saját szervezésű autóbusszal vettünk részt a Székelyek nagy menetelésén, Szentivánlaborfalvánál.


8. A Magyarok VIII. Világkongresszusa határozatainak végrehajtása. Az M.VIII.VK. Zárónyilatkozatának és az általa elfogadott új magyar nemzet-meghatározásnak ismertetésére az MVSZ elnöke szimbolikus jelzésként a magát a magyar nemzettől elválaszthatatlan, de önálló népként meghatározó székelység egyik egyetemi városába, Csíkszeredába utazott és 2013. április 23-án megtartotta Az új nemzetpolitika körvonalai című előadását.

Egy magyarországi kisvállalat, a Tradíció Manufaktúra Kft. kidolgozta a Szent Korona kicsinyített mását, amelynek terjesztéséhez az MVSZ elvi támogatását és segítségét kérte. Az MVSZ Elnöksége a 75. évfordulónak szánt ünnepi ülésén tárgyalta első ízben a javaslatot. A helyenként szenvedélyes vita eredményeként a kérdés óvatos körüljárását írta elő magának, amelynek során kikérte a Szent Korona tan négy legavatottabb magyarországi szakértőjének álláspontját az adott kérdésről. Közülük hárman – Varga Tibor, Tóth Zoltán József és Bakos Batu – egyértelműen támogatandónak nevezték az ügyet, egyikük – Kocsis István – fenntartásának adott hangot. A szakértői vélemények ismeretében harmadik olvasatban döntött az MVSZ Elnöksége a javaslat támogatása mellett. Az MVSZ Elnökségét vezérlő legfőbb szempont az volt, hogy a replika készítői vállalták, az M.VIII.VK. vezérüzenetének – Jövő a Szent Korona jegyében –, valamint legfontosabb jelmondatának – „A Szent Korona Isten gondolata a magyar létről… a magyar küldetésről” – a replika dobozán való szerepeltetését, valamint azt, hogy minden egyes példányhoz mellékelnek egy világkongresszusi kötetet a magyar nemzet új meghatározásáról.

A magyar nemzet új meghatározásának segítségével Szövetségünk a magyar közélet egyik kritikus pillanatában szólalt meg, akkor, amikor Bécsben, a magyar nagykövetségen osztrák színészek meggyalázták a Szent Koronát. Jóllehet az új alaptörvény a magyar állam legfőbb szimbólumaként tárgyalja a Szent Koronát, ám meggyalázása esetére konkrét jogkövetkezményeket nem helyez kilátásba. Ezen a helyzeten segített az új nemzet-meghatározás, amely megnevezi a magyar nemzet ellenségeit is: A Szent Korona gyalázója ellenség! - Az MVSZ tiltakozó nyilatkozata (M5 - melléklet).

Ugyancsak az M.VIII.VK határozatainak végrehajtása során a Szövetségünk kezdeményezően belépett a Magyar Szabványügyi Testületbe és részvételre mozgósította az ősi székely-magyar rovásírás hagyományát ápoló szervezeteket. Közös erővel sikerült megfékezniük azt a nemtelen kísérletet, amelynek során egy ellenérdekű csoport megpróbálta elidegeníteni a magyar nemzet kulturális örökségének e páratlan kincsét. A felszólalás eredményes volt, ám a végső döntést a Nemzetközi Szabványügyi Testület (ISO) csak 2014-ben hozza meg.


9. A Visszatérés 90. éve. Kilencven évvel ezelőtt, 1923-ban tíz nyugat-magyarországi, többnyire németek és horvátok lakta Pinka-völgyi falu – Alsó- és Felsőcsatár, Horvátlövő, Szentpéterfa, Kis- és Nagynarda, Német- és Magyarkeresztes, Pornóapáti, Ólmod visszaverekedte magát a trianoni elcsatoltságból a Szent Korona országához. Cselekedetüket a Magyarok Világszövetsége tíz évvel ezelőtt, a visszatérés 80. évében a Leghűségesebb FaluCommunitas Fidelissima – cím odaítélésével és egy Kossuth-zászló adományozásával méltányolta. Ugyanakkor kapcsolatot kezdeményezett a tíz Fekete-Körös völgyi magyar közösséggel – Köröstárkány, Körösjánosfalva, Kisnyégerfalva, Belényes, Belényessonkolyos, Belényesújlak, Gyanta, Magyarremete, Tenke, Várasfenes –, mely közösségek a két világháborút követő zavaros időkben magyarságuk miatt szenvedtek vértanúságot.

A Visszatérés 90. évében, 2013. október 5-én, Budapesten, az MVSZ székházában emlékkonferencián találkoztak a két térség küldöttei, és elkötelezték magukat kapcsolatuk koncepciózus lombosítása mellett. Az itt közösen elfogadott szándéknyilatkozat – Nagyszombati vértanúság és a visszatérés Húsvétja – az M6 mellékletben olvasható.


10. A Kárpát-medencei Magyar Vértanúság Bizottsága. Az MVSZ Elnöksége Hompoth Zoltán javaslata alapján életre hívta a Kárpát-medencei Magyar Vértanúság Bizottságát Mihályi Molnár László felvidéki történész, elnökségi tag vezetésével. A bizottság kettős feladattal bír. Egyrészt dokumentálnia, összeírni kell a Mohács utáni évszázadok magyarellenes atrocitásait. Eredményét könyv/könyvek formájában kell összefoglalnia. Másrészt mindezen információk alapján az utódállamok parlamentjeinél kezdeményezni fogja a magyarirtást elszenvedő települések, közösségek mártírtelepüléssé, -közösséggé történő nyilvánítását.

E törekvés jegyében az MVSZ Sajtószolgálat 2013 tavaszán tizenhét részes sorozatban közzétette a bizottság később koordinátorrá választott tagjának, Gábor Ferencnek az írását Kisnyégerfalva 1919 áprilisában elszenvedett magyarirtásáról.


11. Az Ujgur Világkongresszus Ifjúsági Tagozatának meghiúsított értekezlete. Ma már nem csekély azok száma, akik tudják, hogy a magyarság vérségileg legközelebbi rokonai az Észak-nyugat Kínában élő ujgurok. Az MVSZ az elmúlt másfél évtizedben szoros kapcsolatot épített ki az ujgur nép Európában élő emigráns vezetőivel.

E kapcsolatok jegyében az ujgur fél megkérte Szövetségünket, hogy 2013. május 30. – június 1. között fogadja be, adjon otthont az Ujgur Világkongresszus Ifjúsági Tagozata konferenciájának. A megállapodás létrejött. A tervezett eseményről az MVSZ elnöke írásban értesítette Martonyi János külügyminisztert, valamint Kövér László házelnököt, kérve támogatásukat, illetve, hogy fogadják a küldöttség vezetőit. Az Országgyűlés vezetőségének visszajelzése pozitív volt.

Ennek ellenére – mint utólag kiderült – a terrorelhárító hatóságok durva fellépéssel teljesen meghiúsították a tervezett rendezvényt. Előbb a szállásukat biztosító Attila Hotelt záratták be tűzvédelmi okokra való hivatkozással, majd hamis bombariadóval, és hasonló katasztrófavédelmi eljárással magát az MVSZ székházát is. A számos országból, több ezer kilométerről Budapestre érkező ujgur fiataloktól még az éjszakai pihenés lehetőségét is megvonták. Vezetőjüket – Ümit Hamit urat, az Ujgur Világkongresszus Németországban, német állampolgárként élő alelnökét – terroristagyanúsként megbélyegezve, de azt meg nem indokolva kiutasították az országból. A konferencia részvevői ezután valósággal elmenekültek Magyarországról.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, az MVSZ tisztségviselője, országgyűlési képviselő interpellált ez ügyben Pintér Sándor belügyminiszterhez, aki az egészről semmit sem tudott. A bíróság megállapította, hogy a kiutasítás elrendelése jogellenes volt.

Ugyan három nap után a hatóság újból engedélyezte az MVSZ székházának megnyitását, az ujgur rokonainknak okozott sérelmet jóvátenni nem lehetett, az MVSZ által elszenvedett erkölcsi és anyagi kár pedig jelentős.

A történteknek rendkívüli magyarországi és külföldi visszhangja volt. Ilyen mértékű megalázás egy ellenséggel szemben is számottevő lenne. Baráti, testvéri néppel szemben pedig megengedhetetlen bűn. A magyar politikum meg kell, hogy nevezze azt, aki ezt a megalázást eltervelte és levezényelte. Elsősorban önmagának tartozik ezzel a mi – jóformán rokonok nélküli – magyar népünk.


12. Avanti ragazzi di Budapest! Évek óta kapunk arról híreket, és a világhálón látható felvételekből is kitűnik, hogy az olasz labdarúgó bajnokság egyik élvonalbeli csapatának, a római Lazio csapatának szurkolói gyakran elénekelnek egy sokszakaszos dalt – Előre budapesti srácok! – amely teljes egészében az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc hőseiről, a budapesti srácokról szól. Ennek az ügynek a nemzetpolitikai jelentőségét elsőként Bottyán Zoltán alelnök hozta szóba.

Az MVSZ két vezető tisztségviselője, Fuksz Sándor elnökhelyettes és Hompoth Zoltán elutazott Rómába, hogy minderről személyesen győződjék meg. Az eredmény döbbenetes. Nem valamely alkalmi éneke ez a Lazio szurkolóinak, hanem egyenesen himnusz értékű indulója, amelyet minden hazai mérkőzésen és külhonban is hosszú perceken keresztül énekel az egész tábor.

Az MVSZ Elnöksége állásfoglalásban adott hangot megdöbbenésének, hogy az egész magyarországi média ezt a magyarság számára kiemelkedő jelentőséggel bíró tényt évtizedek óta elhallgatta. Egyben pályázatot is hirdetett a Lazio-induló új magyar fordításának elkészítésére.

Ide tartozik még, hogy Gyetvay György Gergely, az MVSZ fővárosi elnökségi tagja 2006-ban egy videót készített a Gyurcsány Ferenc balatonöszödi országkáromlása miatt kirobbant tévéostromról, amelyet a Lazio-induló zenéjével festett alá, tett élőbbé.

Az MVSZ e jelentős nemzetszolgálata hasonló elbánásban részesült, mint sok érdemi kezdeményezése: Nem elismerés járt érte, hanem a világhálón széltében-hosszában keringették az MVSZ Elnökségének közleményét, gondosan kioperálva belőle minden egyes szót, amely a Magyarok Világszövetségére utalt volna… Cui prodest? Vajon kinek az érdeke?


13. Nyári tábor az MVSZ tanulmányi kitüntetettjei részére. Szövetségünk évek óta kitünteti azokat a magyar középiskolásokat, akik kiváló tanulmányi előmenetelükön túl az MVSZ Alapszabályában rögzített, és a magyar nemzet új meghatározásában is fő helyen említett értékeknek is megfelelnek. Régi terv valósult meg a tavaly, amikor két lelkes budapesti támogatónk Dr. Antal Balázs és Dr. Tihanyi István nagyvonalú adományából és gyűjtéséből lehetővé vált e kitüntetetteknek egy székelyföldi nyári táborba való meghívása.

A szervezés ugyan nehezen ment, mert az időpont (július 1-6.) sem volt a legalkalmasabb, továbbá a kitüntetetteknek egész sora időközben elvégezte tanulmányait és iskoláikon keresztül nem lehetett őket elérni, de a tábor mégis megvalósult.

Szövetségünk ötfős küldöttséggel vett részt, és minden nap magyarságtudományi előadásokkal gyarapították a szépreményű ifjak ismereteit. Az MVSZ elnökén kívül előadók voltak: Dr. Boór Ferenc, Borsos Géza, Bottyán Zoltán, Vetési Zoltán.


14. A nemzeti érdekek védelme. A Magyarok Világszövetsége, mint az összmagyarság érdekvédelmi szervezete, védőernyőként kíván működni minden magát magyarnak valló ember számára, bárhol éljen a világon – tételezi az MVSZ Alapszabálya. Szövetségünk ennek megfelelően járt el számos olyan ügyben, amelynek a magyar nemzeti érdekek védelme volt a tétje.

Az MVSZ tagszervezete, az Erdélyi Szövetség új elnöke, Dr. Hévizi Józsa döbbenetes tanulmányban számolt be arról, hogy a világ egyik legnagyobb látogatottságú helyszínén, a második világháború zsidóellenes borzalmairól hírhedté vált auschwitzi haláltábor helyén működő múzeumban milyen hamis magyarságképet rajzoló könyveket osztogatnak. Az MVSZ Sajtószolgálat nyilvánosságra hozta Dr. Hévizi Józsa beszámolóját. Az érdemi vita, és a megoldás még várat magára.

Ugyancsak az MVSZ Sajtószolgálat közölt adatokat arról, hogy az MVSZ elnöke, még elnökké történt megválasztását megelőzően miként óvta meg Magyarországot attól, hogy a második világháború idején az amerikai hadsereg által lefoglalt és „elkezelt” magyar aranyvonat ürügyén indokolatlanul több milliárd dollárt ki kelljen fizetnie. Az elnök felajánlotta a joggal elvárható 1%-os „sikerdíjat” az MVSZ részére. A magyar állam még tartozik ezzel a Szövetségnek.

Szövetségünk elnöke 2013. november 6-án felszólalt Horthy Miklós kormányzó védelmében akkor, amikor Budapesten méltatlan támadás érte személyét és a róla megemlékező gyülekezetet: Csőcselékkel a gyülekezet ellen, A csőcseléknek nincs nemzetisége.

A Vitézi Rend egyik tagja, v. Vörösváczki Csaba révén Szövetségünk, és az MVSZ Sajtószolgálat révén a nagyvilág Értékes József személyében egy olyan csendőrőrmestert ismerhetett meg, aki a zsidókkal szemben tanúsított emberséges viszonyulásával ékesen cáfolja a magyar csendőrséggel szemben még mindig hangoztatott kollektív vádakat. Csendőrportré: A "zsidó nemzetiségűekkel a legnagyobb emberséggel bánt" - Értékes József csendőrtörzsőrmester (M7 - melléklet)

Hét év után ismét közzétettük azt a tényfeltáró tanulmányt, amelyet az MVSZ Iustitia Bizottsága készített Dr. Bokor Imre vezetésével, és amely kellő szakmai – katonapolitikai, nemzetközi jogi, történelmi, gazdasági – ismeretekkel bizonyítja, hogy az 1956-os szovjet katonai intervenció legkevesebb 40 milliárd eurós kárt okozott a magyar államnak. A magyar állam vezetőit ezidáig nem sikerült meggyőzni arról, hogy a jogos jóvátételi igényt előterjesszék.

2013. január 22-én felszólaltunk a Tokay Rozália vezette, Kolozsvári Magyar Mozgássérültek Társulatát ért ismételt, méltánytalan, magyarellenes támadássorozat ellen, védelmünkbe véve e nagyérdemű magyar civil intézményt.

A magzati élet védelmében befogadtuk és több hónapon keresztül székházunkban látogathatóvá tettük az Alfa Szövetség Dr. Téglásy Imre elnök szervezte életvédő kiállítását. A megnyitót megtisztelte jelenlétével és beszédet mondott Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes. A magzati élet védelmét a częstochowai Fekete Szűzanyára bízták, akinek szentképe másolata hónapig ékesítette az MVSZ székházát.


15. A magyar nyelv védelmében. A magyar nyelv a magyar nép és a magyar nemzet legfőbb szellemi teljesítménye. Ennek megfelelően annak ápolása, védelme, az MVSZ elemi kötelességei közé tartozik.

Nagy szellemi és anyagi ráfordítással terjesztettük a Hágában élő tudós, dr. Borbola János monumentális művét, Az egyiptomi ősmagyar nyelv c. ezeroldalas könyvet, amely az egyetemes kultúrtörténetben is egy cezúrát jelent.

A kötet egy példányát 2013. október 6-án a Szövetség elnöke a Széphalmon működő Magyar Nyelv Múzeumának adományozta. Az MVSZ várja az intézmény hivatalos állásfoglalását e kiemelt fontosságú ügyben.


16. Az árvízi védekezéstől a Szent Erzsébet kultuszig. Az MVSZ, mint közhasznú magyar szervezet a felsoroltakon kívül is szerteágazó tevékenységet folytatott, aminek részletezése messze meghaladná jelen beszámoló kereteit. E ténykedésből távirati stílusban szemlézek.

Árvízi védekezésre mozgósítottunk. Emléktáblát avattunk, illetve emlékzászlót adományoztunk Nagykőrösön, Egerben, Kisráskán (Felvidék). Jelfák után életfát ültettünk Karoson, a Bodrogközben. Sokadszor támogattuk anyagilag és erkölcsileg a Rákos menti rovásírásversenyt, miként a Szent László Király Alapítvány Trianon-szavalóversenyét is. Megemlékeztünk az Aradi Vértanúkról Aradon, Necpálon és Széphalmon. A helyszínre utaztunk és áttekintettük a muravidéki magyarság helyzetét.

A szörnyűségei miatt a világsajtó vezető témájává vált szíriai polgárháború kapcsán tudatosítottuk a ma élő magyar nemzedékben, hogy e táj sok évezreddel korábban magyar élet helyszíne volt: Aleppo és Homsz - Árpád és Emese. Tisztségviselőink – Dr. Gaudi-Nagy Tamás és Rácz Szabó László – révén alakítói, illetve részvevői voltunk Strasbourgban rendezett megmozdulásoknak, amelyek a délvidéki magyarok önrendelkezési igényének adtak hangot Szerbia EU-s csatlakozásának küszöbén. Erkölcsileg támogattuk Bánkus Erzsébetet, aki Szent Erzsébet tiszteletére egyedül elzarándokolt a magyar királylány halálának helyszínéről (Marburg), szülőhelyére, Sárospatakra…



Tettük mindezt a magyar állam támogatását nélkülözve, a begyűrűzött gazdasági világválság miatt elszegényedett híveink és tagjaink támogatásával, immár második éve fűtetlen székházban. Ám az írással szólva, „Mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerhessünk.”



Velünk az Isten!



Budapest, 2014. május 10-én


Patrubány Miklós István Ádám,

a Magyarok Világszövetségének elnöke


A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát. Jómagam abból élek, hogy 30 évvel ezelőtt én magam voltam az első romániai személyi számítógép, a PRAE „szülőatyja” (lásd itt és itt), aminek utána, a kommunizmus bukása után egy sikeres számítógépes szoftvercég vezetőjévé válhattam.